Az elmúlt héten Miroslav Lajčák, szlovák külügyminiszter egy újabb fejezetet nyitott a Beneš-dekrétumok körül kialakult magyar-szlovák vitában. Mint ismeretes, a szlovák diplomácia vezetője egy cseh lapnak adott nyilatkozatában kifejtette, ma már elképzelhetőnek tartja, hogy a jövőben a szlovák fél bocsánatot kérjen, és a két ország kiegyezzen az ügyben. Csáky Pál író, politikus azonban nem látja ilyen optimistán a helyzetet. Erről a Kossuth Rádióban beszélt.
A politikus emlékeztetett, hogy az MKP már 2007-ben, amikor Felvidéken a kitelepítések fél évszázados évfordulójára emlékeztek, kidolgozott egy megbékélési nyilatkozatot, melynek része lett volna a bocsánatkérés. A tervek szerint a dokumentumot a magyar és szlovák parlament egy napon fogadta volna el, ám Robert Fico azt durván visszautasította. Ráadásul, véli Csáky, aki abban az időben az MKP elnöke volt, a szlovák törvényhozás végül egy európaiatlan és civilizálatlan határozatot fogadott el, amely nemhogy módosította volna, hanem – lényegében – még meg is erősítette a Beneš-dekrétumokat.
Lajčák nyilatkozatára reagálva, Csáky mindenekelőtt kifejtette, hogy a jelenlegi helyzetben egy olyan politikus nyilatkozott meg, aki egyetlen pártnak sem tagja, és a szlovák sajtó is – többé-kevésbé – magánvéleményként kezeli az elhangzottakat. Majd hozzátette: a Beneš-dekrétumok kérdésében a szlovák politikának nem volt önálló véleménye, ahogy fogalmazott: sziámi ikerként volt összenőve a cseh állásponttal.
A cseh diplomácia azonban a közelmúltban nemcsak szóban, hanem immár írásban is kinyilvánította bocsánatkérését a szudétanémetekkel szemben elkövetett jogsértések miatt. A cseh kormányfő ezt személyesen is megerősítette a müncheni parlamentben. Az eddigi helyzet tehát annyiban változott, hogy a csehek már egy határozott lépést tettek a megbékélés felé. Csáky szerint ezért érezte úgy a szlovák külügyminiszter, hogy lépéskényszerben van, és legalább a retorika szintjén mondania kell valamit.
Valódi, megnyugtató eredmény a Beneš-dekrétumok ügyében egyelőre nem várható – véli Csáky. Már csak azért sem, mert a magyar-szlovák viszonyban két éve mosolydiplomácia valósul meg. Ezzel még nem is lenne semmi baj, fejtegette a politikus, csakhogy ennek nincsen meg a fedezete. Ugyanis az elmúlt másfél év alatt csupán egy pozitív lépés történt: számos bíráló javaslat ellenére sem minősítették le a komáromi Selye János Egyetemet. De sem az Ipoly-hidak kérdésében, sem pedig a szlovák állampolgársági törvény ügyében nem történt érdemi változás – mondta.
Majd kitért arra is, hogy a jelenleg érvényben lévő állampolgársági törvény módosítása komoly aggályokat vet fel. A tervezet ugyanis állandó lakhelyhez kívánja kötni az állampolgárságot, így annak, aki magyar állampolgársághoz akar jutni, több mint fél évet Magyarországon kellene töltenie. Joggal gondolhatják a felvidéki magyarok, hogy ez a Beneš-dekrétumok „áramvonalasított, 21. századi formája”, mert ennek értelmében ki is zavarhatják Szlovákiából őket – zárta szavait Csáky.
Langschadl Mátyás, Felvidék.ma