Esterházy János politikai rehabilitációjáért kifejtett tevékenységéért magas állami kitüntetésben részesült Peter Barton, a Prágában működő Szudétanémet Iroda vezetője. A díjat a cseh főváros magyar nagykövetségén vehette át.
Áder János köztársasági elnök a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést adományozta a szudétanémet intézet vezetőjének. Bartonnak Pető Tibor prágai nagykövet nyújtotta át az elismeréssel járó érmet és oklevelet. Ahogyan az állásfoglalás fogalmazott, Bartont „a Magyarországról és a magyar nemzeti közösségekről Csehországban kialakult kép kedvezőbbé tételéért, illetve Esterházy János erkölcsi és politikai rehabilitációja érdekében 2002 óta végzett munkája elismeréseként” érdemelte ki a kitüntetést.
Magyarul felolvasott köszönő beszédében Barton – aki magyar felmenőkkel is rendelkezik – elmondta, nem csak a szudétanémet kérdéssel foglalkozik, de mint meggyőződéses európai, kötelességének tartja a jogtalanságokat elszenvedett többi közép-európai nemzeti kisebbség sorsának figyelemmel kísérését is. Részben magyar származására való tekintettel Magyarországot is hazájának tekinti. „Bár nem vagyok magyar állampolgár, ígérem, hogy mindig Magyarország hű fiaként fogok viselkedni” – szögezte le Barton.
„A prágai Szudétanémet Iroda legfőbb feladata, hogy megszervezze a németek és a csehek közti kapcsolatokat úgy politikai, mint minden más téren és szinten is” – nyilatkozta Barton az MTI-nek.
Kifejtette: bár a Szudétanémet Iroda megalakulásakor szembe kellett nézni a cseh közeg bizonyos értetlenségével és az ebből eredő különféle problémákkal, mára már sokat változott, javult a helyzet, és az iroda tevékenysége pozitív eredményeket hozott. „Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy Európában, s konkrétan nálunk Közép-Európában már soha ne lehessen szembe állítani egymással a nemzeteket és a nemzetiségeket” – tette hozzá.
Ismeretes, hogy a II. világháború után kiadott Beneš-dekrétumok alapján a csehszlovákiai szudétanémeteket és a magyarokat kollektív háborús bűnösnek nyilvánították és megfosztották őket állampolgárságuktól, elkobozták vagyonukat. A csehszlovák hatóságok intézkedései nyomán mintegy hárommillió szudétanémetet telepítettek ki az országból. A felvidéki magyarok átfogó kitelepítését csak a 1945 nyarán összeült potsdami konferencia határozata alapján nem hajtották végre, ám így is ezreket telepítettek ki és deportáltak Csehországba.
A cseh parlament 2003-ban, ahogyan azt a szlovák törvényhozás is megtette, nyilatkozatban erősítette meg, hogy a Beneš-dekrétumok alapján kialakult jogi, vagyoni és területi viszonyok megváltoztathatatlanok és érinthetetlenek.
Csehországban a politikusok és a sajtó egy része máig ellenzi és bírálja a szudétanémet információs iroda prágai felállítását, amely a II. világháború óta első ízben ad állandó képviseletet a kitelepített szudétanémeteknek.
Az iroda Szudétanémet Honfitársi Szövetség néven kezdte meg a működését még 2003 tavaszán. Az intézet korábbi vezetője, Bernd Posselt az akkori megnyitón elmondta: az intézmény célja a párbeszéd erősítése és a kapcsolatok kiszélesítése a cseh civil társadalommal. És azt hangsúlyozta, hogy az iroda nem propagandaközpont, hanem a német és a cseh nemzet közötti megbékélést elősegítő létesítmény. Posselt már akkor sürgette a Beneš-dekrétumok érvénytelenítését, amelyeknek szerinte „a történelem szemétdombján van a helyük”.
MTI /Felvidék.ma
