Nagyboldogasszony templomában Somorján, augusztus 15-én az egyházi ünnep alkalmából este hat órakor ünnepi misét tartottak. A misét Fóthy Zoltán plébános celebrálta. Szentbeszédét alább tesszük közzé:
Szent István királyunk halálának 975. évfordulóját szemünk előtt tartva üljük meg ma Nagyboldogasszony ünnepét.
Szűz Mária mennybevételének ünnepe ugyanis reményt nyújt számunkra, hogy magyar közösségünk, amely a Szűzanya oltalma alatt kívánja járni életútját, ugyanabban az örökségben részesedik a világ beteljesedésekor, amit Mária, mint ember egyedül nyert el mennybevitele által. Korunk embere a reménytelenség fenyegetettségében él. Egyfajta pszeudo-reményt ugyan táplál magában, ez azonban a földi dolgok birtoklására irányul. Mennyország-fogalma degradálódott, talán nem is hisz benne, épp e fogalom egyszerű, gyermeki kifejezésmódjából kiindulva.
Szent Pál apostol a korintusiaknak azonban arról a reményről ír, amely Jézus Krisztus feltámadásából fakad, s amely az ember örökkévalóságát megvalósítja. Az Úr feltámadásának erejét ugyanis ő maga is megtapasztalta. Ez az erő Isten mindent meghaladó világának és jelenlétének kiáradása. Az ókeresztény kor keresztény teológiájának egy vonala nem véletlenül szimpatizált a platonizmussal, amely az ókor nagy bölcselőjének, Platónnak eszmélődéseit integrálta a keresztény teológiai gondolkodásba.
Ennek fényében elmondható, hogy Isten világa a romolhatatlanságot és halhatatlanságot hordozza. Ez az ember életének forrása, az ideális világ jelene. Az ember pedig halandó. Halandósága a bűn következménye. Jézus életének, halálának, feltámadásának és mennybemenetelének valósága azonban megvalósítja reményét. Amint ez a legtisztább, bűn nélkül való teremtmény, Szűz Mária testi-lelki megdicsőítésében kiteljesedett.
Nagyboldogasszony ünnepe mindenképpen a bizalomra szólít fel bennünket, hogy a szeretet, Isten látszólagos gyöngesége, legyőzi a gyűlölet és az erőszak abszolútnak tűnő hatalmát. Az olvasmányban hallott napba öltözött asszony Isten szeretetét jelképezi, a sárkány pedig az önszeretetre utal. A sárkány alakjával Szent János elsősorban a keresztényüldöző római császárok hatalmát akarta jelölni.
Ezzel a hatalommal szemben a hit, az egyház úgy tűnt, mint egy védtelen asszony, akinek még a túlélésre sincs lehetősége, még kevésbé a győzelemre. Tudjuk azonban, hogy végül a védtelen nő győzött. Isten szeretete győzött és a római birodalom megnyílt a keresztény hit számára. A sárkány tehát az abszolút önzést, az erőszakot jelképezi, de képviseli minden idők keresztényellenes diktatúráját és magát az életellenes tendenciákat. Ma a sárkány új formákban létezik, mint például a materialista ideológiákban, amelyek azt hangoztatják, hogy nincs értelme Istenre gondolni, vagy parancsolatait megtartani, amelyek már a múlthoz tartoznak.
Csak annak van értelme, ha éljük saját életünket, ha annak konkrét pillanataiban pusztán önmegvalósításunkra gondolunk, amely a fogyasztásban, az önzésben, a szórakozásban bontakozik ki. Sokak számára ez az élet. És ma ismét úgy tűnik, hogy nem lehet ellenszegülni az uralkodó felfogásnak, amely mindenütt jelen van sok médium révén is. A „földhöz ragadt” ember reményének negatív irányba forduló paradigmaváltást kellett elszenvednie, amely merőben ellenkezik az ember örökkövalóság felé mutató hivatásával.
Így tehát nagyon komoly harc folyik. XVI. Benedek pápa realista módon, de egyben reménykedve szemléli azt a nagy harcot, amit ugyanakkor az Olvasmány is bemutat. Ma is legyőzhetetlennek tűnik ez a hatalmas sárkány, – írja a Pápa, – de ma is igaz az, hogy Isten erősebb a sárkánynál, ma is igaz, hogy a szeretet legyőzi az önzést. A napba öltözött asszony az, aki Isten világosságából él, és lába alatt a hold, mert maga mögött hagyta a halált. Ez az asszony maga a mi Nagyboldogasszonyunk, aki bátorít minket és azt mondja, hogy végül a szeretet fog győzni.
Az asszony fájdalommal szüli meg gyermekét, ami a minden idők zarándok egyházát jelképezi. Minden nemzedékben újra meg kell szülnie Krisztust és nagy fájdalommal kell elvinnie őt a szenvedő világhoz. Az egyházat minden idők sárkánya üldözi, de az egyház mindig Isten világosságából él. Ezért minden nehézség között az egyház győz a gyűlölet és az önzés minden ideológiájával szemben.
A sárkány ma is fel akarja falni a gyermekké vált Istent, de ne féljünk, mert ez a látszólag gyönge Isten ma is erős, ő jelenti az igazi erőt.
Mária Mennybevételének ünnepe tehát a bizalomra szólít fel bennünket és arra, hogy kövessük Mária példáját. Mária maga mondta: Íme, az Úrnak szolgáló leánya. A szeretet útjára lépni annyit jelent, hogy elveszítjük önmagunkat, de valójában ez az egyetlen útja annak, hogy megtaláljuk önmagunkat, hogy megtaláljuk a valódi életet.
Mária Mennybevétele az öröm ünnepe: a szeretet erősebb a gyűlöletnél.
Fóthy Zoltán, a somorjai Nagyboldogasszony-templom plébánosa
Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”41136″}
