42664

A Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület a Duna Menti Múzeummal közösen november 15-én este nívós ünnepség keretében emlékezett meg Komárom egyik belvárosi éke, az impozáns Kultúrpalota megalakulásának centenáriumáról.

42664 1Mi sem bizonyíthatná jobban a helyi lokálpatrióták ragaszkodását gyökereikhez, hajdani jeles személyiségeikhez és kulturális kincseikhez, mint az a tény, hogy a Duna Menti Múzeum székhelyeként szolgáló Kultúrpalotában megrendezett ünnepi emlékesten több százan vettek részt.
A Komáromi Városi Művelődési Központ meg a Jókai Mór Alapiskola Gaudium Vegyeskara és hangszeres kamaraegyüttese (vezényelt: Stirber Lajos karnagy) elénekelte, Nagy Ferenc versmondó pedig elszavalta a Szózatot.
Farkas Adrianna gimnáziumi tanárnő, a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület (JKME) Irodalmi Szekciójának elnöke üdvözölte a jelenlevőket, köztük Anton Marekot, Komárom polgármesterét és Fazekas Lászlót, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspökét. Majd egy részlet hangzott el a jubiláló palota alapító okiratából, amelyet dr. Alapy Gyula, a JKME egyik megalapítója fogalmazott meg, a többi között hangsúlyozva: „Legyen e ház a nemzeti hagyományok temploma, hogy hirdethesse a magyarság dicsőséges és viszontagságos múltját…!”.
42664a 1Keszegh Margit, a JKME jelenlegi elnöke szívhez és észhez egyaránt szóló ünnepi beszédet mondott. Elöljáróban a két évvel ezelőtt elhunyt Szénássy Zoltán gimnáziumi tanár-helytörténész-író, a JKME tiszteletbeli elnökének szavait idézte: „Ezek a falak mindent láttak. Látták a büszke magyar lélek kibontakozó szárnyalását, nagy szellemek nagyívű szónoklatait, a komáromi Olymposnak az egész Felvidéket megvilágosító ragyogását… Mennyi fény, mennyi pompa, mennyi felszabadult kacaj övezte e megszentelt falakat! És mennyi gyász, mennyi szomorúság és reménytelen emberi sors kapcsolódik a magyar kultúrának e templomához…”.
Beszédében hangsúlyozta: ahhoz, hogy a Kultúrpalota építése elkezdődhessen, előbb le kellett bontani a rajta levő kisgimnázium épületét. Hihetetlen gyorsan, az 1913. május 4-i alapkőletételt követően már november 29-én ünnepélyes keretek között átadhatták az új épületet. Korabeli írások szerint a száz évvel ezelőtti ünnepségen illusztris vendégek, köztük a Magyar Tudományos Akadémia, a Nemzeti Múzeum és a Kisfaludy Társaság képviselői is megjelentek. Az ünnepi díszbeszédet Beöthy Zsolt egyetemi tanár mondta, miközben elismeréssel szólt a város és a vármegye hírnevét egykor öregbítő tollforgatókról és tudósokról is.
42664a 2
„A magyar művelődés történetének nagy nevei, dicső emlékei a sugarak egész özönével ragyogják be mai ünnepünket és ezt a házat. De nem azért, hogy fényükben tétlen büszkélkedéssel sütkérezzünk. A földmívelő példája tanítson bennünket, akit a nap sugarainak áradata a mezőn arra int, hogy dologidő van, használjuk fel, szántsunk, vessünk, gondoljunk ne csak a múltra, hanem a jövendőre is” – hangzottak el kerek száz évvel ezelőtt a ma is időszerű gondolatok.
Érdemes megszívlelni a Keszegh Margit által szintén idézett, az 1911-ben alakult JKME 25. évfordulója alkalmából tartott ún. Jókai serleg-vacsorán elhangzott fogadalom üzenetét is: „És vessen ki magából a kisebbségi társadalom mindenkit, aki híg jelszavaktól részegülten megtagadja árvaságra jutott nemzettestünk iránt köteles esküjét! De nemcsak azt, aki kimondta az esküt, azt is, aki hallgatásával megtagadja”.
42664a 3Az elnökasszony végül születésnapi ajándékkal lepte meg az emlékező és ünneplő közösséget – bejelentette, hogy a jubiláló épületnek ezennel visszaadják becsületes nevét, azaz ezentúl hivatalosan is a Kultúrpalota nevet viseli.
Csütörtöky József, a Duna Menti Múzeum igazgatója is megerősítette az örömhírt: székhelyük visszakapja az eredeti megnevezését, ami 2014 januárjától mindegyik kiadványukban is szerepel majd.
Ünnepi beszédében felidézte a Kultúrpalota történetének fontosabb pillanatait, miközben hangsúlyozta: „Ennek az épületnek nem csak történelme, de lelke is van… Sok híres személyiség gazdag tartalommal töltötte meg az épületet… Örvendetes, hogy Arad és Marosvásárhely után itt épült fel az ország harmadik Kultúrpalotája”.
Sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a centenáriumra tervezett épület-felújítást, korszerűsítést anyagi okokból későbbre kell halasztaniuk. Végül köszönetet mondott az emlékest szervezőinek és a „100 éves a komáromi Kultúrpalota” című időszaki kiállítást létrehozó Mácza Mihály történésznek, továbbá Komárom Városának az anyagi támogatásért.
42664aA beszédek elhangzása után a Selye János Gimnázium diákjainak szavalatai és a Gaudium Vegyeskar eseményhez méltó, hangszeres muzsikával kiegészített kórusművei hangzottak el. Közreműködött Fekete Éva, a helyi Művészeti Alapiskola tanára és növendéke, a fuvolán játszó Misák Bence, végül Nagy Ferenc versmondó József Attila A Dunánál című versét szavalta el.
A lélekmelengető est záróakkordjaként Mácza Mihály történész megnyitotta a földszinten helyet kapott új időszaki kiállítást. A hallgatóságnak bemutatta a Kultúrpalota tervezőjének, Hültl Dezsőnek (1870-1945) az életpályáját és munkásságát.
A felsőbányai születésű építész 1898-tól a budapesti Műegyetemen tanársegédeként, majd adjunktusaként, tanáraként, 1913-tól 1932-ig pedig az intézmény rektoraként munkálkodott. Tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának, a Szent István Akadémiának, a felsőháznak, valamint alelnöke a Magyar Mérnök és Építész Egyletnek, továbbá elnöke az Országos Középítési Tanácsnak. Munkásságáért 1930-ban Corvin-koszorúval, 42664a 41939-ben pedig Corvin-lánccal tüntették őt ki.
Mérnökként dolgozott a budai várpalota építésénél, majd számos lakóház és középület mellett ő tervezte a budapesti Piarista rendházat és gimnáziumot meg Komárom mutatós Kultúrpalotáját is, melynek az eredeti látványterve, továbbá az időközben történt átépítésekkel kapcsolatos több tervrajz is megtekinthető a kiállításon.
A korabeli fotók az épület kihasználásáról tanúskodnak, és külön rész foglalkozik a bejárat előtt álló Jókai-szoborral, az udvarrendezési változásokkal és a Duna menti Múzeum tevékenységét elismerő oklevelekkel, kitüntetésekkel. Az érdekes múltidéző anyag február végéig szemrevételezhető.

Gyurcsovics Magda, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”37738″}