Januártól változik az anyagi szükséghelyzetről szóló törvény, mely több mint 185 ezer embert érint. Nincs lehetőség új munkahelyek teremtésére; további területek is módosulnak; nincs összhangban a cél és az eszköz – véli Németh Gabriella, az MKP családpolitikai, szociális és egészségügyi alelnöke.
Januártól változik az anyagi szükséghelyzetről szóló törvény
A parlament változtatások nélkül ismételten jóváhagyta az anyagi szükséghelyzetben lévők támogatásáról szóló törvényt. Alapvető változás, hogy az anyagi szükséghelyzetben lévőknek a hozzájárulásért – ismertebb nevén a szociális segélyért – januártól dolgozniuk kell.
Az anyagi szükséghelyzetben járó alapvető hozzájárulást 61,60 € összegben szabta meg, amelyet az állam januártól csak azoknak a nagykorú, szociális szükséghelyzetben levő egyéneknek folyósít majd, akik havonta 32 órát ledolgoznak az önkormányzatok és civil szervezetek által kínált munkahelyeken. Elsősorban a városok és falvak kínálta munkalehetőségekkel számol a törvény, de munkalehetőséget kínálhatnak a civil szervezetek és polgári társulások is.
Kérdéses azonban, lesz-e elegendő munka, és képesek lesznek-e az önkormányzatok, a civil szervezetek és polgári társulások kigazdálkodni a munkavállalással kapcsolatos kiadásokat. Ehhez a problémához azonban majd később visszatérek.
Nincs lehetőség új munkahelyek teremtésére
Utánajártam tehát, hogyan is fog az a több mint 185 ezer ember, akik a legutóbbi statisztikai adatok szerint anyagi szükséghelyzetben járó hozzájárulást kaptak, januártól havi 32 órát ledolgozni, amikor a munkanélküliségi mutató október végén 13,66 %-on állt. Új munkahelyek jelentősebb létrehozásáról nem beszélhetünk.
Többek között ezért is nagy a bizonytalanság a szociális hivatalokban, tudvalevő ugyanis, hogy Szlovákiában még alkalmi munka sincs mindenki számára, az önkormányzatok lehetőségei is korlátozottak, és nem tisztázottak az anyagi szükséghelyzetben lévők foglalkoztatásának körülményei sem. A szociális hivatalok még csak most készítik azt az analízist, amely alapján megállapítható lesz majd, hogy az egyes régiókban mennyi munkalehetőségre van szükség.
A szociális hivatalok koordinátorokat is alkalmaznak, akik az anyagi szükséghelyzetben lévők munkavégzését felügyelik és koordinálják majd. Csekély vigasz, hogy januárban a segélyt még a decemberben érvényes jogszabály szerint folyósítják, de februárban már az új törvény szerint kell eljárni. Az első útmutatás szerint a szociális hivatalok a legnagyobb munkanélküliséggel sújtott régiókban, mintegy próbaszerűen alkalmazták volna januártól az újonnan elfogadott jogszabályt, a többi régió csak 2014. július 1-jétől csatlakozott volna, de ez mára már nem igaz.
A Központi Munkahivatal legutóbbi útmutatása szerint minden egyes szociális hivatal 2014. január 1-jétől köteles alkalmazni a törvényt. Megoldásra várnak a munkavállalás további feltételei is, mégpedig a munkaeszközök és a munkavédelmi segédeszközök biztosítása, amelyeket alkalmi munka vállalása esetén is megkövetelnek a munkavédelmi előírások.
Lehetségesnek tartom, hogy a megvásárlásukhoz szükséges anyagi források hiánya miatt a kisebb önkormányzatok, civil szervezetek és polgári társulások nem lesznek képesek biztosítani a munkalehetőségeket. Hogy biztosítja-e, illetve hozzájárul-e a szociális hivatal a munkaeszközök megvásárlásához – az erre irányuló kérdéseimre a szociális hivataltól nem kaptam választ.
Fontos tudni azonban, hogy amennyiben bármilyen oknál fogva nem lesz elegendő munkalehetőség, természetesen szankcionálni-büntetni sem lehet azokat az anyagi szükséghelyzetben levőket, akiknek nem tudott a szociális hivatal a törvény által megszabott 32 órában munkát biztosítani, tehát ebben az esetben teljes összegben jár az anyagi szükséghelyzetben járó hozzájárulás.
További területek módosítása
Az elfogadott törvénymódosítás érinti az aktivációs hozzájárulás folyósítását is, amelyre akkor jogosult a rászoruló, ha az önkormányzatok által biztosított aktivációs munkában havi 64 órát ledolgozik. A hozzájárulás 6 hónapig jár.
A törvénymódosítás számol egy új – személyi hozzájárulás bevezetésével is. Erre a 6 hónapig járó hozzájárulásra jogosultak lesznek azok a tartósan munkanélküliek, akik munkába lépésük előtt anyagi szükséghelyzetben voltak, bérük eléri a minimálbér nagyságát, de nem haladja meg annak 3-szorosát, és a tartósan munkanélküli családtag munkába lépése által a család anyagi szükséghelyzete megszűnik. A törvény a hozzájárulás nagyságát 63,07 €-ban szabja meg.
A törvénymódosítás szerint lehetőség nyílik arra, hogy a szociális segélyekből is le lehessen fogni a szabálysértésekért, a közrend megsértéséért, illetve a vagyon megkárosításáért kirótt, büntetéseket, az alkoholizmusért és az egészségügyi ellátásért járó bírságokat.
Továbbra is jár a 17,20 €-s hozzájárulás azok után az iskolaköteles gyermekek után, akik rendszeresen járnak iskolába.
Nincs összhangban a cél és az eszköz
Az elfogadott törvénymódosítás egyértelművé kívánja tenni, hogy ha nem is tartós munkaviszonyban és teljes beosztásban, de dolgozni érdemes, mert ezzel növelhető a család bevétele. A dolgozni nem akarókat pedig meggátolja abban, hogy kihasználják a szociális védőháló nyújtotta lehetőségeket.
A törvénymódosítás célja, hogy ösztönözze az anyagi szükséghelyzetben lévőket a munkavállalásra, amely jelentős mértékben megkönnyítheti visszatérésüket a munkapiacra és mérsékli a mélyszegénység kialakulásának veszélyét.
Ritka eset áll fenn – a Fico-kormány megalakulása óta először -, ugyanis mind a baloldal, mind a jobboldal pártjainak szakpolitikusai egyetértenek abban, hogy a jogszabály módosítása, szigorítása szükséges volt. A kérdés mindennek ellenére azonban továbbra is megmarad: ha a szociális védőhálót eddig jelentősen kihasználók ezután nem kapják meg az állami juttatást, miből tartják majd fenn magukat és családjukat, nem vonja-e majd maga után az új helyzet a bűncselekmények megnövekedését?
Németh Gabriella, Felvidék.ma
a szerző az MKP családpolitikai, szociális és egészségügyi alelnöke
{iarelatednews articleid=”41478,35326,36215,31931″}
