Harabin szerint csak politikai és mediális játszma a Bírói Tanács és Legfelső Bíróság elnöki tisztségének különválasztása. A Legfelső Bíróság elnökeként a törvény értelmében jelenleg mindkét tisztséget ő maga tölti be. Harabin szerint a két tisztség különválasztása nem old meg semmit, nem gyógyítja meg a bíróságokat.
A szóban forgó tisztségek különválasztását a Smer-SD és a KDH által parlament elé terjesztett közös alkotmánymódosító indítványok tartalmazzák.
Harabin a véleményét azzal indokolja, hogy káoszt okozhatna, ha az igazságügy-miniszteren kívül további két feje lenne az igazságszolgáltatásnak. A Bírói Tanács elnöki tisztségének különválasztásával újabb alkotmányos tisztség jönne létre, akit alaposan meg kellene fizetni, ezért a pénzért Harabin szerint több bíró egy csomó pert megoldhatna.
A Legfelső Bíróság elnöke szerint a gondot nem a szlovák igazságszolgáltatás, hanem a gazdasági helyzet okozza. „Nem a bírók privatizálták az országot, nem a bírók loptak, nem ők készítették a pályázatokat, nem ők lopkodták szét az európai uniós alapokat” – jelentette ki Harabin. Nem működnek a fegyelmi szenátusok – ezért aztán Harabin szerint nem is lehet fegyelem az igazságszolgáltatásban.
A parlament elé terjesztett indítvány alapján változtatnának a fegyelmi eljárásokban döntetni hivatott szenátusok működésének és összeállításának rendjén is, mégpedig úgy, hogy az eddigi gyakorlat helyett, miszerint minden egyes fegyelmi eljárás elbírálására új szenátust kell létrehozni, állandó szenátusokat hoznának létre, amelyeket nyugalmazott bírákból állítanák össze. Harabin szerint ez a modell nem kerülne egyetlen centbe sem, és megoldaná a jelenlegi problémát, azaz feloldaná a bírák ellen indított fegyelmi eljárások torlódását.
A megbízhatóságot vizsgáló biztonsági ellenőrzéseknek, amelynek bevezetését szintén fontolgatják, Harabin szerint nemcsak a bíróknak kellene alávetniük magukat, hanem valamennyi állami hivatalnoknak, minden képviselőnek és az új köztársasági elnököknek is. „Hogyan lehet egy olyan ember a köztársasági elnök, aki biztonsági ellenőrzés nélkül fog dönteni a biztonsági ellenőrzésen átment bírókról” – tette fel a kérdést Harabin, aki szerint a biztonsági ellenőrzéseket, csak az újonnan kinevezett bírókkal szemben kellene kötelezővé tenni, egyébként ugyanis úgy nézne ki az egész, mint egy rendőrállam. Az ellenőrzéseket véleménye szerint azonban az alkotmánybírákkal szemben is érvényesíteni kellene.
dé, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”44814,44745,44353″}
