45925

A Magyar Közösség Pártja (MKP) társszervezeteként működő Via Nova Ifjúsági Csoport elnöke az idén a szimbolikus huszonegyedik helyet kapta meg a magyar kormánypártok európai parlamenti (EP) listáján. 

– Hogyan került a Fidesz–KDNP EP-listájára?
– Közvetlen megkeresést kaptam a pártszövetségtől, amely jelezte: megállapodott az MKP-val arról, hogy a nemzeti lista érdekében kész feláldozni néhány helyet. Felvidékről pedig rám esett a választás.
– Ahhoz, hogy önből EP-képviselő legyen, a Fideszen kívül egy párt sem léphetné át az ötszázalékos küszöböt, úgyhogy beszéljünk feltételes módban. Ha tehetné, mivel foglalkozna Brüsszelben?
– Van bőven megoldatlan probléma, például a klasszikus sérelmi témák. Szenzációs lett volna, ha egy áldozat képviselhette volna a saját ügyét, a kettős állampolgárság körüli problémákat. Ezenkívül említhetném a Beneš-dekrétumok, Malina Hedvig vagy éppen a nyelvtörvény ügyét. Vannak persze más kérdések is, például Dél-Szlovákia felzárkóztatása vagy az őshonos nemzeti közösségek számára kívánatos egységes kisebbségvédelem. Az utóbbi számunkra létkérdés.
– Mennyire foglalkoztatják ezek a kérdések a felvidéki magyar fiatalokat?
– Sajnos egyre kevésbé. De beszélni kell róluk, miközben persze vannak más, számukra is vonzó témáink.
– Melyek azok?
– Ellentmondok önmagamnak: bár az a célunk, hogy a fiatalokat a szülőföldjükön tartsuk, az unió nyújtotta lehetőségekkel – Erasmus-program, külföldi tanulmányutak – igenis él­niük kell. Nekünk pedig az a dolgunk, hogy odahaza megteremtsük azokat a feltételeket, amelyek mellett szívesen kamatoztatják külföldön szerzett tapasztalataikat. Lehetünk euroszkeptikusok, de én például heti rendszerességgel járok át a Mária Valéria-hídon, illetve nyertem több ösztöndíjat, tehát az uniónak jócskán vannak előnyei. A korom miatt is ezeket tudnám képviselni.
– Visszatérve a Fidesz EP-listájára: Tőkés László a harmadik, a Kárpátalját képviselő Bocskor Andrea a kilencedik, a vajdasági Deli Andor pedig a tizedik helyet kapta, alighanem mindhárman befutók. Önt mint felvidékit a huszonegyedik helyre tették. Ez nem zavarta? – Mivel az Erdélyi Magyar Nép­párt (EMNP) nem indul az EP-választáson, a szavazótáborát Tőkés László így tudja képviselni…
– Semjén Zsolt a múlt pénteken azt mondta, hogy az RMDSZ képes képviselni a magyar érdekeket. – Tőkés László az EMNP szavazóit képviseli, az RMDSZ-nek pedig – csakúgy, mint az MKP-nak – jó esélye van arra, hogy kivívja a saját brüsszeli képviseletét. A huszonegyedik helyemre visszatérve: egy huszonhét éves fiatalban emiatt nem lehet tüske, inkább vegye megtiszteltetésnek és fogadja el alázatosan a szerepet. Ráadásul a politikai riválisaink – elsősorban a Most–Híd – előjöhettek volna azzal, hogy az MKP már annyira sem bízik magában, hogy a Fideszen keresztül biztosítja be magának a brüsszeli mandátumot.
– Ezek szerint az EMNP ennyire nem bízik magában?
– A parlamenti és a helyhatósági választások után valószínűleg levonták a következtetéseket.
– 2011-ben veszítette el a szlovák állampolgárságát. Hitte volna, hogy 2014-re sem oldódik meg az ügye? Három éve Budapesten és Pozsonyban is a jobboldal volt hatalmon, úgy tűnt, Iveta Radičovával könnyebb lesz egyezkedni, mint Ficóval.
– Bíztunk a szlovák alkotmány szövegében, amely szerint „akarata ellenére senki nem fosztható meg az állampolgárságától”, Radičová pedig megígérte, hogy ehhez tartják magukat. Nem így lett, ezért őket ugyanúgy terheli a felelősség, mint Ficóékat, akik 2010-ben, a választási kampány hajrájában megalkották az ellentörvényt. Ismerve a szlovák belpolitikát – főleg, ha magyar ügyről van szó – nem lep meg, hogy három év alatt sem léptünk előbbre. De nem adjuk fel, és ma is újra felvenném a magyar állampolgárságot.
– Mennyire érzik maguk mögött a magyar kormány támogatását? Enélkül ugyanis, hiába az Emberi Méltóság Tanácsának megannyi petíciója, aligha érhetnek célba.
– Vannak olyan ügyek, amelyekben saját magunkért kell kiállnunk, bennünket ugyanis önmagunk helyett nem fog megmenteni senki. Ha a felvidéki magyarság egy emberként tudna kiállni az ilyen ügyek mellett, akkor a nemzetközi fórumok és a szlovák politika hozzáállása is más lenne. Az állampolgárság megadásával 2010-ben a magyar parlament lerótta a tartozását a határon túli magyarságnak, de Budapestnek még nem sikerült ráerőltetnie az akaratát a szlovák kormányzatra: a felek most elsősorban a közös kérdéseket, semmint a konfliktusforrásokat keresik, de bízom abban, hogy a magyar fél idővel pimaszabb lesz, és a kritikus témákat is érdemben tárgyalják majd egy-egy találkozón.
– Mi jut eszébe, amikor Orbán Viktor és Robert Fico lassan több éve tartó, feltűnően jó kapcsolatát látja?
– Addig sem oldódtak meg a gondjaink, amíg rosszban voltak. Amíg Magyarország nincs döntő politikai vagy gazdasági erőfölényben Szlovákiával szemben, addig nem marad más, mint abban bízni, hogy a közös érdekek mentén való baráti politizálás stratégiája meghozza a gyümölcsét, a gazdasági kérdéseken túl a felvidéki magyar közösségi kérdések megoldásában is.

Vörös Szabolcs, magyarhirlap.hu/Felvidék.ma
Fotó: Horváth Péter Gyula {iarelatednews articleid=”45619,45189,44624,44256″}