Meghitt ünnepség keretében újraavatták a losonci gimnázium I. világháborús hősi halottainak emléktábláját, annak kicsinyített másolatát, amelyet a Kármán József Alapiskola és Óvoda bejáratának belső falán helyeztek el. Az eredeti tábla összetörten a református templom kertjében „nyugszik”.
A nagy háború idei centenáriuma alkalmából az emléktábla kicsinyített másolatát június 26-án helyezték el a Kármán József Magyar Tanítási és Nevelési Nyelvű Alapiskolának és Óvodába, a nagymúltú gimnáziumi épület előcsarnokában. Az ünnepélyes avatás nyitányaként a helyi Serly Kamarakórus a „Kimegyek a doberdói harctérre” kezdetű katonanótát énekelte, utána Böszörményi István, volt füleki gimnáziumi tanár mondta el alább idézett beszédét. Ady Endre „Imádság háború után” című versét Hajdók Hajnalka tolmácsolta, majd Miklós István helyi református lelkész, mint az épület tulajdonosának, a Losonci Református Egyháznak képviselője mondott imát a hősi halottak emlékére.
Az emléktáblát megkoszorúzta Csúsz Péter iskolaigazgató, Demecs Andrea a helyi Csemadok nevében, majd a jelenlévők elénekelték a Szózatot, s a program az iskola szomszédságában található Magyar Kulturális Központban folytatódott. Itt Böszörményi István tartott vetített képes előadást „Az első világháború és losonci emlékei” címmel.
A táblaavatáson az ünnepség bevezető gondolatait a tábla készíttetője, az ünnepség egyik szervezője Böszörményi István, nyugalmazott tanár mondta el. Idézzük a gondolatait:
„100 évvel ezelőtt ugyanitt a Magyar Királyi Állami Kármán József Gimnáziumban is tanévzáróra készültek. A 44-ikre. Már túl voltak az érettségi vizsgálaton. Dr. Patak Károly magyar-latin-francia szakos tanár elégedett lehetett tanítványaival, akik közt ott volt Fnedmann József .izraelita vallású, 1896-os születésű, aki hivatalnoknak készült, Göőz Bertalan, református, 1896-os születésű, aki jogi pályára készült, Hübl Pál, római katolikus, 1894-ben született, ugyancsak jogot akart tanulni, Lehoczky János evangélikus vallású, 1894-es születésű, vasutasnak készült. Bizonyára elhangzott az igazgató, Konss József ünnepi beszédében az is hogy a diákokra most már a nagybetűs élet vár. Senki sem gondolta, hogy az említett tanárra és diákjaira, sok-sok diák- és bajtársukkal együtt nem a nagybetűs élet, hanem a feketebetűs halál vár néhány éven belül …. 100 évvel ezelőtt a boszniai Szarajevóban egy Gavrilo Princip nevű szerb diák már ismerkedett azzal a fegyverrel, amellyel június 28-án lelőtte Ferenc Ferdinándot, az Osztrák-Magyar Monarchia trónörökösét. Egy hónap múlva kitört a nagy háború, ami utóbb első világháború néven lett szomorú része az emberiség történelmének.
A Magyar Királyság területén 3 800 000 embert mozgósítottak. Négy év alatt a különböző frontokon 661000-en haltak hősi halált, köztük volt 52 Losoncon végzett gimnazista és két tanár is. Volt aki kötelező behívóparancsnak engedve ment a frontra, de sokan önként siettek a haza védelmére, talán elhitték Ferenc József császár és király üzenetét, hogy mire lehullanak a levelek hazatérhetnek a katonák. Lombhulláskor azonban az első sebesültek és az első halálhírek érkeztek Losoncra is. A hajdani gimnazisták közül az első hivatalosan ismertetett áldozat Honéczy Károly a losonci 25. gyalogezred. 32 éves főhadnagya volt. A helyi sajtóban megjelenő, egyre hosszabb veszteséglisták azonban nem riasztották vissza azokat sem, akiket még nem hívtak be. Dr. Patak Károly tanár, cserkészparancsnok az 1915-ös év elején hagyta el szeretett iskoláját és Losoncot, ahol néhány év alatt szakmai és közéleti elismerést vívott ki magának. Önkéntesként ment a harctérre mert, amint szüleihez írta, „Hitvány ember az, aki most kivonja magát legszentebb kötelessége teljesítése alól.
Semmi nem fűz engem az élethez, csak szüleim és testvéreim iránti szeretetem és ragaszkodásom. Ez sok. De van valami, ami ennek is fölötte áll, ez a haza iránti kötelesség. 1915. május 18-án az orosz fronton esett el. Neve, Dr. Vass János tanártársával és 52 diákkal együtt felkerült a gimnázium hősi halottainak emléktáblájára, amelyet 1940. május 26-én lepleztek le a Losonci Magyar Királyi Állami Kármán József Gimnázium homlokzatán. A márványtáblát 1945-ben a hatóság eltávolította. A református templom kertjében lett elhelyezve, de az 1978-ban kezdődő renováláskor összetört. Most, az első világháború kitörése 100. évfordulóján eljött az ideje, hogy – ha nem is az eredeti emléktábla előtt, de annak kicsinyített másolatánál, lerójuk kegyeletünket az életüket áldozó fiatalok – emlékének. A hajdani diákok közül kettőnek a rokonai is velünk emlékeznek. Az Isonzónál elesett Göőz Bertalan unokaöccse Göőz László Kassáról, Tischler Lajos unokatestvérének az unokája Fülekről érkezve tisztelt meg jelenlétével” – mondta Böszörményi.
Böszörményi István diaképes előadásában, amelyen az I. világháború történetét és annak losonci vonatkozásait ismertette, szinté kiemelten szólt az emléktáblára került tanárok és diákokról, életükről, terveikről, amelyeket a háború örökre megszakított.
Az eredeti táblát eredetileg a gimnázium homlokzati falán helyezték el. A losonci gimnázium 350. fennállása alkalmából megtartott ünnepség keretében leplezték le 1940. május 26-án. Jobb oldalán a magyar, bal oldalán a losonci címer volt elhelyezve. Szövege: “Hazádnak rendületlenül / A losonci gimnázium hősi halottai: / 1914—1919. / Dr. Patak Károly Dr. Vass János / tanárok.” A bal oldali oszlopban, egymás alatt felsorolt nevek: „Alpár Andor, Badínszky Pál, Belítzky Árpád, Better Hubert, Bihari József, Bolyós Jenő, Bőhm Károly, Bucskó Ferenc, Ceglédi Aladár, Dávid Zoltán, Demény Jenő, Fabríczy Árpád, Friedmann József, Göőz Bertalan, Gyürky Sándor, Honéczy Géza, Honéczy Károly, Honéczy Miklós, Hübl Pál, Jeszenszky János, Jónász Oszkár, Kredens Rezső, Kuffler Pál dr., Kujnis Gyula, Lehotzky János, Löfkovícs László”. A jobb oldali oszlopban: „Lukaszy Béla, Máthé Jenő, Neumann Alfréd, Oláh Pál, Ondrejevics Kálmán dr, Ottahal Hugó, Pokorny L, Ödön, Pollák Sándor, Popper Ödön, Révész Sándor, Rodriguez Béla, Sarlós Oszkár, Schmidt Oszkár, Schneller Géza, Schváb Rezső, Solcz Barnabás, Sternlicht Lajos, Süllei József, Szabados László, Szabó-Hárs Péter, Szathmáry Lajos, Szegedi Vencel, Tischler Lajos, Tóth János, Török Dezső, Vashegyí Gellért. / az intézet volt diákjai./ „Hősi halált haltak a hazáért s élnek őrökre. / Ifjú, élni tanulj s gátra, ha hív a Haza.” / Emléküket megörökítette a gimnázium 350 éves fennállásának ünnepén, 1940. május hó 26-án az utókor kegyelete.”
Az ünnepségről részletes beszámolt a gimnázium 1939-40-es iskolai évének évkönyve és a losonci sajtó is. E szerint, az akkori leleplezési ünnepségen megjelent József királyi herceg, Tilger Ferenc, ezredes, tiszti küldöttség élén, Szilassy Béla, kormánybiztos, Giller János, országgyűlési képviselő, Ambrózy Árpád, nyugalmazott tábornok-hadbíró, Laszkáry Gyula evangélikus egyházkerületi világi felügyelő, Mocsáry Dániel, kamarás, országgyűlési képviselő, Bodor Aladár író és sokan mások. Az ünnepséget Sipos Lajos igazgató nyitotta meg, a leleplező beszédet József királyi herceg mondta el. A leleplezés után keveházi Kováts Gyula, miniszteri ügyosztályfőnök, a vallás- és Közoktatásügyi Miniszter képviseletében mondott beszédet. A 350 éves iskolát az öregdiákok nevében Sztranovszky Sándor, nyugalmazott Földművelődésügyi Miniszter köszöntötte. Az ünnepség az emléktábla megkoszorúzásával (12 koszorú), a Szózat eléneklésével és díszfelvonulással ért véget.
Az eseményről készült képeket megtekinthetik a Képgalériánkban.
Puntigán József, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”46463″}
