Történelmi időutazáson vehetett részt az ipolysági városháza udvarának közönsége az elmúlt szombaton. Augusztus 9-én a középkori reneszánsztól a romantika koráig felölelő zenei műsorfolyammal várták az érdeklődőket az egykori megyeháza udvarán.
„A műsor során két olyan történelmi és kulturális időszak jelenik meg, melyet a város aranykoraként emlegetnek. A 15. században mezővárosi rangra emelkedett, a 19. században pedig Hont vármegye központjává vált a várost” – nyilatkozta programmal kapcsolatban Pálinkás Tibor, a Honti Múzeum és Simonyi Lajos Galéria igazgatója.
A 14. és 15. század folyamán faluból fokozatosan mezővárossá vált a település, regionális jelentőségű vásárt szerveztek, fokozatosan bővültek a város jogai. Itt tanult Thuróczy János, Mátyás király későbbi krónikása. Fegyverneki Ferenc, a premontrei rend fővizitátora pedig az itteni kolostor vezetője volt, vázolta fel a Felvidék.ma kérdésére az intézet igazgatója. A századfordulón Hont vármegye székhelyeként folyamatos fejlődést mutatott a város, ekkor kapta meg a városközpont a ma ismert polgári jelleget, fogalmazott Pálinkás Tibor.
A délután folyamán három művészeti csoport lépett fel. A besztercebányai Theatron utcai színtársulat commedia dell’Arte stílusú darabot vitt az ipolysági műsorára. Ezt követően a Ipolybalogi Művészeti Alapiskola furulyatriója szórakoztatta a közönséget. Repertoárjukban reneszánsz, klasszicista és romantika korabeli művek csendültek fel. Mint Híves István, a tanintézmény vezetője elmondta, igyekeztek egy átlátható és színes zenei képet adni az adott korszakok népszerű műfajaiból. A szombat délutáni programot a liptószentmiklósi Gailard reneszánsz folkegyüttes koncertje zárta. Mint a zenekar vezetője megjegyezte, saját szerzeményeket adnak elő középkori zenei stílusba öltöztetve.
A városháza csarnokában kamarakiállításon mutatták be a város aranykorainak is nevezett időszakok jeles személyiségeit, jellemző épített és kulturális emlékeit.
„A Nyitra Megyei Önkormányzat támogatásával létrejött rendezvény célja Hont vármegye aranykorának a bemutatása, felhíva a lakosság figyelmét arra, hogy a kis városunk jelentős múlttal rendelkezik” – tájékoztatta a Felvidék.ma-t Iveta Majerčíková, a városi hivatal projektmenedzsere.
A volt vármegyeháza udvarán a századfordulón nagy hagyománya volt a kulturális rendezvényeknek. Az egyik legjelentősebb eseményre 1910 novemberében került sor, amikor is kanászversenyt rendeztek az udvaron. A versenyen jelen volt Bartók Béla is, aki több helyi népzenei dallamot jegyzet le itt tartózkodása alatt.
A város vezetése civil összefogással részben e hagyományok felélesztését szerette volna elérni két évvel ezelőtt. Pályázati támogatással újra a kultúra és a szórakozás egyik helyi központjává tették az városháza udvarát. Az eltelt két nyári szezonban számtalan rendezvénynek adott otthont az udvar. Értesüléseink szerint legalább három nagyobb szabású eseményt szerveznek a részben felújított udvaron.
Pásztor Péter, Felvidék.ma
a szerző felvételei
{iarelatednews articleid=”39923,38649″}
