50556

Egy gombostűt sem lehetett leejteni december 10-én Kulcsár Ferenc Kerek világ közepében című új kötetének bemutatóján Dunaszerdahelyen, a Vállalkozók Házában található Arthe Cafében. Az AB-ART Kiadó gondozásában megjelent könyvet Bodnár Gyula író, újságíró, szerkesztő méltatta, a műsorvezető Zirig Árpád volt.
Vilcsek Béla egyik tanulmányában így ír a költő indulásáról: „Kulcsár Ferenc 1949. október 9-én születik Szentesen, a számára egész életre szóló útravalóval szolgáló Felső-Bodrogközben. A Bodrogközben, úgymond »kőhajításnyira Károlyi Gáspártól, Rákóczi Ferenctől, Kazinczy Ferenctől, Kossuth Lajostól, abban a Bodrogközben, melynek ezeréves áldott testét Trianon véres bárdja érzéketlenül és értelmetlenül kettévágta – Bodrogszentesen, színtiszta református közösségben, ami azt is jelenti, hogy a bibliai, illetve magyar irodalmi nyelv szülőföldjén«. Alap- és középiskolai tanulmányait szülőfalujában, illetve Királyhelmecen és Kassán végzi. 1964-ben kerül el Szentesről, illetve Királyhelmecről – tehát a békét és biztonságot adó és mindig is visszavágyott Bodrogközből –, s indul Tinódi városába, Kassára”.

Ugyanezt a költő így énekli meg a kötet első versében:
„Venyigén szőlőfürt: teremtem
ezerkilencszáznegyvenkilencben.
Október lángoló, hamvas tetején
juhnyájak legeltek, s játszódott a fény
Bodrog közén, nyárfákon, őszi ligeten,
s a folyókon – az áldott szigeten.”

Bodnár Gyula maga is Bodrogköz szülöttje, Kulcsár Ferenc életművének avatott és alapos ismerője, nála jobban talán senki sem tudta volna bemutatni ezt a könyvet, amely Bodrogköz kincseit ezer és ezer színnel, játékkal, dallammal, ritmussal, huncutsággal és nagy-nagy szeretettel énekli meg. Az első versciklusban Bókuska (a költő alteregója) hazaszáll a Bodrog-Tisza közére, a hőn szeretett szülőföldre, Bodrogszentes napfényben fürdő házai közé.
Meglátogatja első oskoláját, a dűlők sorát, felidézi régi játékait, felejthetetlen emlékeit. Megverseli a szülőfalu személyneveit az 1700-as években Papp György Szentesiek Könyve nyomán, költeményével az öröklétbe emeli a szentesi Árpád-kori templomot, majd barangolásait a Bodrog-Tisza terein folytatja. A kötetből nem hiányoznak a népdalvariációk, a bolondozók, faluk és folyók neveit verseli meg, megmutatja Bodrogközt az évszakok fényében, az ünnepek ragyogásában, de nem hiányoznak a csúfolódók, az ugratók, a kiszámolók, a tréfálkozók sem.
„A Bodrogközről, e lehetséges boldog vidékről, gyermekkorom univerzumáról s a szülőföld évszázadairól beszél e könyv kicsiknek és nagyoknak – versekben, hogy azok nyomot és jelet hagyjanak a szép irodalom, a szó erejével. A Szó erejével, mely a legmaradandóbban őrzi történelmünket a kezdetektől fogva, mintha csak »Isten szívében eresztené hajszálgyökereit«” – írja a kötet utószavában a szerző, amelyet gazdag szójegyzék is követ. Ide a versekben előforduló olyan kifejezések kerültek, melyek egyrészt a mai köznyelvben már csak ritkán vagy egyáltalán nem szerepelnek, másrészt a bodrogközi nép múltjában, nyelvjárásában mindennapiak voltak, annak savát-borsát képezték.
Gyenes Gábor illusztrációi finoman illeszkednek a versekhez, kiemelik szépségüket, hangulatosak, kedvesek, ízlésesek, sokszor megnézegethetők.
A felejthetetlen est során Benes Tarr Csilla olvasott fel Kulcsár Ferenc verseiből. Sőt a költő egyik lányunokája is megcsillogtatta tehetségét, amikor a nagyapa egyik költeményét elszavalta. Az est végén maga a költő is felolvasta egyik kedvenc versét. Köszönjük ezt a szép kötetet, további munkájához ezúton kívánunk erőt és egészséget az idén 65 éves Kulcsár Ferencnek.
További képek az eseményről megtekinthető a Képgalériában ITT>>>

Z. Németh István, Felvidék.ma
a szerző felvételei
{iarelatednews articleid=”49173,46610,46510,46308″}