Az YBS szurkolói csoport beszélgető estet szervezett a DAC menesztett trénerével, Radványi Miklóssal.
Az összejövetelt Karaffa Attila nyitotta meg és az est elején a jelenlévők az Aranycsapat utolsó tagjára, Buzánszky Jenőre emlékeztek meg egy perces néma csenddel.
Ezután Szabó Zoltán, az Új Szó sportriportere ragadta meg a szót, aki Radványi Miklós beszélgető partnere volt.
Radványi Miklós profiként több klubnál szerepelt. A DAC-ban kezdte karrierjét, majd Németországban a Saabrücken csapatánál folytatta, utána Nagyszombatra jött 250 000 német márkáért, amivel Szlovákia legdrágább játékosa volt abban az időben.
2008-ban a szenci fúzióval visszatért a legfelsőbb bajnokság Dunaszerdahelyre.
„2008-ban ugyanilyen eufóriát éltünk át, mint most, hosszú idő után visszatért az első liga Dunaszerdahelyre. Mindenki azt hitte, a tulajdonosok úgy fognak foglalkozni a futballal, mint ahogy azt megérdemli. Számomra ez hatalmas lehetőség volt, mert ekkor még Ausztriában egy alacsonyabb osztályú együttesnél szerepeltem. Végül jött Milan Djuricic, akinek a segítője lettem.”
„Rózsahegyen két játékost oda hoztak, mert a vezetők azt akarták, hogy játszanak, de ő ezt nem akarta, ezért felállt a kispadról. Ekkor kerültem elsőként a felnőtt csapat élére, és Rózsahegyen 2:2-es döntetlent értünk el. Majd a következő összecsapáson legyőztük Besztercebányát 2:1-re.”
Werner Lorant
„Ezután jött Németországból Werner Lorant, aki egy nagyon kemény edző, megköveteli a fegyelmet, de azért értette a viccet is. Nagyon jó volt vele a kapcsolatom. Kiválóan tudta motiválni a játékosokat és jó szeme volt a pályán is. A sajtóban különböző dolgokat írtak róla, hogy a magánéletben milyen volt, de így is remek edző volt. Meglepődtem, mennyi mindenben hallgatott rám, mert az ellenfeleket én térképeztem fel. Számomra megtiszteltetés volt mellette dolgozni.”
Zlatko Kranjcar és Kurt Garger
„Lorant után Zlatko Kranjcar érkezett, aki a 2006-os világbajnokságra kijutott a horvát válogatottal. 5-6 hétig volt itt, az edzései játékosságban mások voltak, mint Lorantnál. Őt az osztrák Kurt Garger követte, de mivel a Pro Licenszem nem volt meg, így nem lehettem első edző. Gargernak már modernebb edzései voltak, de az egész heti munkát a játékosok nem tudták a mérkőzéseken kimutatni.”
Végül vezetőedző a DAC-nál
„Az előző tulajdonosok azt mondták, ezek mellett az edzők mellett tudok tanulni. Végül úgy döntöttek, lehetőséget adnak nekem. A 2010-es ősz mindenki számára emlékezetes volt. Nagyon jó csapatot sikerült összerakni, jó futballt játszottunk. Ősz után a húzó embereket elengedték, és nem tudták őket megfelelően pótolni. A szezon végén jött egy sportigazgató, Roman Pivarník, aki sok mindenbe bele szeretett volna beszélni és így nem folytattam tovább.”
Rövid szenci és komáromi kitérő
„Matlák úr egy komoly csapatot szeretett volna kiépíteni, ezért elvállaltam, de egy hét után láttam, hogy a dolgok nem működnek megfelelően. Próbáltunk játékosokat odavinni, de a játékosok nem kaptak megfelelő ajánlatokat. Végül 9 mérkőzés után elbúcsúztunk. Komáromba Strasszer László hívott, nagy tervei voltak, a második ligába szeretett volna feljutni. Rövid idő volt arra, hogy egy jó csapatot kialakítsunk, de nyáron végül visszahívtak Dunaszerdahelyre, és én elvállaltam.”
Ha a DAC hív…
„Azt mondtam, ha a DAC hív és alacsonyabb osztályban edzek, vagy csapat nélkül vagyok, akkor visszajövök. Ami pozitívum volt az Antal-érában, hogy mindig engedték, hogy saját magam építsem a csapatot, én válogathattam ki a játékosaimat. Szabad kezet kaptam. Ezért mondtam 2012 nyarán, hogy nekem nincs mit vesztenem és dolgozni akartam azon, hogy a klub hírneve oda kerüljön vissza, ahová való.”
„A feljutás után azt hittem, a volt tulajdonos feláll és eladja a klubot, mert a második ligában nem kapott volna érte semmit. De nem volt ott a második liga bajnokavatóján sem. Ez az időszak is emlékezetes marad számomra, mert edzőként megnyertem a második ligát!”
Tulajdonos váltás
„December végén leültem az Antal Barnabással, megbeszéltük, hogy ez így nem megy tovább, ilyen körülmények között. Január 20-án hívott, hogy tárgyalt Világi Oszkárral, de nem lehetett nyilvánosságra hozni. Személyesen február elején találkoztam először Világi Oszkárral. Tárgyaltam több játékossal, akiket az utolsó pillanatban sikerült leigazolni. A legérdekesebb az volt, amikor az első hazai meccs előtt a taktikai értekezleten a játékosok egymástól kérdezték, kit hogy hívnak. Ez most viccesen hangzik, de akkor sajnos nem volt az.”
2014 tavasz: Eufória
„Egy edzőnek mindegy, hogy milyen szinten edz, mindig kell, hogy valamiért játsszon. Mi akkor a bennmaradásért játszottunk. Ezért lehetett a játékosokat magas hőfokon tartani, mert érezték az eufóriát. A tavasz elején fontos volt a nagyszombati második mérkőzés, amit sikerült megnyernünk. Ott lehetett látni a csapat belső erejét, amikor a berúgott gól után a játékosok együtt örültek.”
„Nyitra ellen nagyon rossz talajon játszottunk, ha egy nappal korábban rendezték volna a mérkőzést, biztosan nyerünk. Kaptunk egy potyagólt, de bíztam az egyenlítésben. Utána Kassán nagyon nehéz mérkőzést játszottunk, de sikerült felrázni őket. Végül Szabó Otti góljával legyőztük Nagyszombat csapatát és bennmaradtunk.”
2014 ősz: Már figyeltek a DAC-ra
“Ősszel már minden csapat élesen ment ellenünk, mindenki pontokért harcolt. Legalább 5 ponttal többet kellett volna szereznünk, mint amennyink van. Az erősebb csapatok ellen jobban játszottunk, azt mutattuk, amit akartunk. Könyebb egy olyan együttes ellen játszani, aki nem védekezni jön, hanem futballozni. Ilyen volt a Szenyice elleni 3:0-ás győztes mérkőzés.”
Távozás a DAC-tól
“Már decemberben éreztem, hogy történhet valami. Váratlanul ért a döntés, de ilyen az edzői munka. Szerintem sok mindenkit meglepett az időzítést, csak úgy mint engem. Elfogadtam a klub döntését és beletörődtem.”
A jövő
“Van megkeresés a második és a harmadik ligából, meglátjuk hol folytatom. Azt hittem hosszabb ideig fogok pihenni, de egy hét után már nem megy. Nem tudok otthon ülni és az időjárást figyelni. A napokban elválik, hol folytatom. Mindenképp olyan csapathoz szeretnék menni, ahova az asszisztensemet is vihetem.”
Az est végén a szurkolók is feltettek pár kérdést, majd az YBS fanklub vezetői egy szép emléktárggyal ajándékozták meg a DAC korábbi trénerét. Radványi Miklós végezetül megköszönte a szurkolóknak, hogy mindig kitartottak mellette, ezután a beszélgetőest vastapssal zárult.
sportolunk.sk/Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”51531,51458,51387,51305,51243,51036″}
