A szlovákok 88,5 százaléka büszke nemzeti hovatartozására, derült ki a Szlovák Tudományos Akadémia (SZTA) Szociológiai Intézetének reprezentatív felméréséből. Mindössze a megkérdezettek 2 százaléka mondta azt, egyáltalán nem büszke nemzetiségére. A legtöbben a szlovák történelemre büszkék, és azt szeretnék, ha a nemzeti kisebbségi közösségek beolvadnának a többségi nemzetbe.
Az intézet keddi sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy a felmérés 1156 személy bevonásával tavaly ősszel készült. Arra a kérdésre, „milyen mértékben büszke arra, hogy szlovák?” az adatközlők 34 százaléka úgy válaszolt, hogy nagyon büszke, 54,5 százaléka pedig a „viszonylag büszke” választ adta. 9,5 és fél százalékot alkottak azok, akik „nem nagyon büszkék” szlovákságukra. A „mennyire büszke arra, hogy Szlovákia állampolgára?” kérdést már nem csak a szlovák nemzetiségű mintának tették fel, bevonták a vizsgálódásba a létszámbeli nemzeti kisebbségek tagjait is. 28,4 % válaszolta, hogy nagyon büszke, 58 % viszonylag büszke,11 % nem nagyon büszke és 2,4% egyáltalán nem büszke szlovák állampolgárságára.
A megkérdezettek többsége (64,1%) az igazi szlovák legfőbb tulajdonságának azt tartja, hogy tud szlovákul, szlováknak tartja magát (54,6%) és szlovák állampolgársággal rendelkezik (52,6%). Kevésbé fontosnak vélték e szempontból azt, hogy elismerik-e a Szlovák Köztársaság politikai intézményeit és törvényeit (47,6%) , illetve hogy kereszténynek vallják-e magukat (25,4%). A szlovákok többsége (33%) a történelmére büszke, aztán a sportolóik teljesítményére (32%) és a művészetükre, kultúrájukra (26%). A legtöbben viszont a szociális ellátórendszer miatt szégyenkeznek (41,8%).
A felmérés vizsgálta a nemzeti és etnikai kisebbségekhez való viszonyulást is. Az adatközlők 43,7 százaléka vélte úgy, hogy e közösségeknek meg kellene tartaniuk szokásaikat, hagyományaikat, 45,5 százalék szerint viszont alkalmazkodniuk és beolvadniuk kellene a többségbe. Arra a kérdésre, hogy melyik ország jelenti a legnagyobb veszélyt Szlovákiára, a legtöbben (24%) Oroszországot jelölték meg, a második helyen Ukrajna végzett (22%). A kilenc évvel ezelőtti felméréshez képest változott a szlovákiai polgárok veszélyeztetettségi érzése. Oroszországot akkor még 34 százalék vélte veszélyforrásnak, Ukrajnát viszont csak 2 százalék. 1996-hoz képest változott Magyarország megítélése is. Akkor még egyértelműen (40%) tőle tartottak leginkább, mára ez az arány 5 százalékra csökkent. Az STA szakemberei szerint ez az alapvető változás a két ország jelenlegi politikai vezetései közötti jó kapcsolatoknak köszönhető, illetve annak, hogy a szlovák önállósodási folyamat már túljutott kezdeti stádiumán.
BA, Felvidék.ma
