Az egyetemisták kategóriájában Bencze Dávid a komáromi Selye János Egyetem diákja a „Felvidéki magyarok a sorstalanság éveiben ( Etnikai tisztogatások Szlovákiában 1945-48) c. történelmi esszéje lett az első díjazott.
A Rákóczi Szövetség pályázatot hirdetett magyarországi és határon túli középiskolások, valamint főiskolások és egyetemisták részére a Felvidékről kitelepített magyarok emléknapja alkalmából, azzal a céllal, hogy minél több fiatal megismerhesse – önálló alkotó, vagy kutatómunkával – a Beneš- dekrétumok következtében a Csehszlovák Köztársaságból kizárt, Magyarországra telepített több mint százezer magyar ember sorsát.
Pályázhattak irodalmi művel (vers vagy próza), történelmi esszével, tanulmánnyal – interjúval, rövidfilmmel illetve egyéb, szabadon választott műfajban elkészített pályamunkával. A Rákóczi Szövetség a pályázó fiatalokra bízta, hogy milyen módon közelítik meg a pályamunka, a kiírás témáját. 2015. március 20-ai határidőig 65 remek pályamunka érkezett be.
A zsűri elnöke Izsák Lajos történészprofesszor, a zsűri tagjai Kun Ferencz és Nagy István tanár úr voltak. Az ünnepélyes eredményhirdetésre és díjátadásra 2015. április 12-én, a Rákóczi Szövetség központi emlékünnepségén került sor Budapesten, az Országház Felsőházi termében a Felvidékről Kitelepített Magyarok Emléknapja alkalmából.
A pályázatokat Kun Ferencz, a Rákóczi Szövetség alapítója és egykori alelnöke méltatta. Mint mondta, nem volt könnyű dolga a zsűrinek, hiszen pontos, kiváló munkák érkeztek be kivétel nélkül. Beszédében hangsúlyozta, hogy a „magyar bánat” a világfájdalom részévé kell váljon, hiszen a második világháborút követően a világ minden tájáról indultak el vagonok emberekkel, akiket szülőföldjükről üldöztek el. Ennek a kárpótlása, feloldozása, az, hogy a világ magáévá tegye, még várat magára – vélekedett.
„Amíg lesz magyar állam, lesznek politikai szervezetek, társadalmi szervezetek és a Rákóczi Szövetség, valamint a határon túliak és polgárjogi harcosok, addig mindig, mindenkor remélni fogják, hogy valamiféle kárpótlás, jó szó, bocsánatkérés megtörténhet. Bár az időfaktor nem mindegy, hiszen alig vannak már emlékezők, túlélők, azok, akik elszenvedték ezeket a történéseket, de erről lemondani soha, senki sem fog” – foglalta össze bevezetőjében Kun Ferencz.
A továbbiakban ekképpen értékelte a beérkezett pályaműveket: „A dolgozatok magyar Kálváriánk kőkeresztjeit követik, egy mondatban összefoglalva: Potsdam, Jalta, Kassa, deportáció, lakosságcsere, reszlovakizáció. Emiatt egy kissé sematikusra sikeredtek a pályázati munkák, de történelmi igazságuk megkérdőjelezhetetlen” – fogalmazott. Rövid elemzéséből kiderült, hogy a zsűrinek ennél a pontnál nem feltétlenül egyezett a véleménye.
Kun Ferencz hangot adott személyes meglátásának is, mely szerint közelebb állnak hozzá azok a dolgozatok, amelyekben a nagy és mély fájdalmakban is megjelenik valami egyénített, személyes. Bevallotta, hogy olykor megrendülten olvasta, hallgatta, nézte a beérkezett pályamunkákat, melyekből emberi sorsok nyilvánultak meg a legkülönbözőbb élethelyzetekben, a legkülönfélébb érzelmekkel.
„Döbbenetes dolgokat lehet megélni az egyéni sorsokon keresztül. A dolgozatok tanúskodnak helytállásról, megpróbáltatásokról, emberségről” – fejezte ki gondolatait Kun Ferencz. Méltatásában külön kiemelte Bíró Adél perbetei diák dolgozatát, a lévai Kiss Orsolya esszéjét, a nádszegi Bugár Friderika kisfilmjét.
„A pályázatra a legkülönfélébb műfajokban érkeztek be munkák: esszé, tanulmány, riport, film, ceruzagrafika, de még egy elképesztő nagyméretű ragasztott, festett kollázs kép is, amelyen korabeli idézetektől kezdve rajz is van, tehát egy rendkívül izgalmas dolog” – ismertette a munkák sokféleségét a Rákóczi Szövetség alapító tagja. A beérkezett öt vers közül kiemelte a dunaszerdahelyi Végh Mihály munkáját, aki mint mondta: „ messze kiemelkedett a versenyben”.
Kun Ferencz nem feledkezett meg a felkészítő tanárok méltatásáról sem: „Némi tapasztalattal mögöttem – hiszen tavaly is én értékeltem a beérkező pályamunkákat- úgy érzem, meg kell köszönnöm a visszatérő felkészítő tanárok munkáját is” – fogalmazott. Külön kiemelte, hogy Erdélyből, Csíkcsekefalváról is érkeztek munkák. „ A meghatottságig kedves nekem, hogy erdélyi lányok és fiúk tiszta szívből érdeklődve, feldolgozzák a felvidéki keserűségeket.”
Izgalmas, részletekben gazdag méltatását követően a díjakat Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke, Halzl József a Rákóczi Szövetség elnöke és Kun Ferencz adták át a megjelent helyezetteknek és különdíjasoknak.
A középiskolás helyezettek:
I. helyezett: Csanádi István Márk a karcagi Szentannai Sámuel Gimnáziumból az „1947 – A lakosság cseréjének titulált kitelepítés” c. történelmi tanulmányával.
II. helyezett: Bayer Zsuzsanna és Czenthe István a budapesti Deák Téri Evangélikus Gimnázium diákjai a „ A felvidéki magyarok élete Trianontól a kiutasításig (1920-1945)” c. interjúval és történelmi esszével.
III. helyezett: Nagy Zoltán a Fehérgyarmati Deák Ferenc Gimnázium diákja „ Ha az a bűnüm, hogy magyarnak születtem, hát vigyenek! – szlovák –magyar lakosságcsere Nyíregyházán és környékén 1947-ben” c. tanulmányával.
Különdíjban részesültek a középiskolások közül:
Brusch Tímea novellája, a budapesti első kerületi Petőfi Sándor Gimnáziumból. A váci Boronkay György Műszaki Szakközépiskola Gimnázium és Kollégium 9/A és 9/N osztályának közös plakátja, a felvidéki Nagymegyeri Kereskedelmi Akadémia diákja Bott Barnabás, aki nagyapjával készített interjút. Rancsó Máté a komáromi Selye János Gimnáziumból, Sárics Sarolta a Pécsi Leőwey Klára Gimnáziumból. Továbbá az érsekújvári Pázmány Péter Gimnáziumból Bíró Adél dolgozata, a lévai Czeglédi Péter Református Gimnázium diákja, Kiss Orsolya esszéje. Rózsa Roland történelmi tanulmánya a szentlőrinci Újhelyi Imre Mezőgazdasági Iskolából, Rancsó Dorottya a Selye János Gimnázium diákjának esszéje valamint Tohol Orsolya rövidfilm-interjúja a kassai Márai Sándor Gimnáziumból.
Egyetemista és főiskolás helyezettek:
I.helyezett: Bencze Dávid a komáromi Selye János Egyetemről „Felvidéki magyarok a sorstalanság éveiben ( Etnikai tisztogatások Szlovákiában 1945-48) c. történelmi esszéje.
II. helyezett: a kárpátaljai Vass Szabina, az Ungvári Nemzeti Egyetem hallgatója a „Csehszlovákia történelmének szégyenfoltja, avagy a kassai kormányprogram és az annak nyomában járó kitelepítések Kassán és vidékén” c. tanulmánya.
III. helyezett: Bertók Andrea a budapesti Színház-és Filmművészeti Egyetem hallgatója „Angéla” c fiktív naplótöredékével.
Különdíjban részesültek az egyetemisták közül:
Pénzes Dorina elbeszélése, a Pécsi Tudomány Egyetemről valamint Szőcs Brigitta az Eötvös Lóránd Tudományegyetem hallgatójának történelmi tanulmánya.
A megemlékezésről Dunajszky Éva képei megtekinthetők a Képgalériában ITT>>>.
Szalai Erika, Felvidék.ma
Fotók: a Rákóczi Szövetség facebook oldala
{iarelatednews articleid=”53056,53048,53047,53037,53023,53000,52990,52987,52599″}
