A határon túli magyarok emberi jogainak védelme érdekében végzett munkájáért a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét vette át a brüsszeli magyar nagykövetségen csütörtökön Pierre Gillet belga római katolikus pap, a Belgiumban működő Emberi Jogok Közép-Európai Bizottságának elnöke.
A kitüntetés részletes indoklásából kiderül, hogy a bizottság legfőbb feladatának tekinti, hogy a határon túli magyar kisebbségek, közösségek jogait védelmezze. Tevékenysége központjában a felvidéki, a délvidéki és az erdélyi magyarok állnak, de a moldvai csángó magyarok érdekeit is képviselni kívánja. A szervezet napi kapcsolatban áll a határon túli magyarok képviselőivel. Pierre Gillet munkája során többször is meglátogatta a szlovákiai és a vajdasági magyar közösségeket, és segítette őket jogi harcukban különféle fórumokon, így az Európai Parlamentben is.
Nagy Zoltán nagykövet az elismerés átadásakor arról beszélt, hogy a kitüntetést külföldiek esetén olyanok kaphatják, akik a magyar nemzeti érdek, a világban élő magyar közösségek érdekének szempontjából valami rendkívüli, egyedi teljesítményt tettek le az asztalra.
Pierre Gillet 1939-ben született a belgiumi Chenois-Latourban, 1962-ben szentelték pappá. Ezt megelőzően filozófiát, irodalmat és teológiát, már papként pedig mérnöki és közgazdaságtani tanulmányokat is folytatott, majd 14 éven át dolgozott Indiában. A kilencvenes években több misszióban vett részt Kelet-Ázsiában, a 2006-os indiai óceáni szökőár után pedig Thaiföldön segítette az újjáépítést.
Az Emberi Jogok Közép-Európai Bizottsága munkájában a kilencvenes évek eleje óta részt vesz, 1992-ben választották a szervezet elnökévé.
Gillet a Szlovákiában élő magyarok jogsérelmei miatt számtalan fórumon szót emelt, elfogadhatatlannak tartja, hogy a szlovákiai magyar közösséget kollektív bűnösnek nyilvánították, vagyonuktól megfosztották, és hogy ezen rendelkezéseknek mind a mai napig joghatásuk van. A bizottság több mint tíz éve dokumentálja a szlovákiai magyarok által elszenvedett jogsérelmeket, hogy azokra békés megoldást segítsen találni.
Nagy Zoltán úgy vélte, hogy a kisebbségi jogokért folytatott küzdelemhez kitartás, türelem, elszántság, bátorság és sok munka kell, Gillet pedig sok időt és energiát áldozott a magyar kisebbségek jogaiért és jogos ügyükért tett erőfeszítésekre.
„Amit Ön elért, még egy magyar számára sem kis teljesítmény” – húzta alá Nagy, aki szerint egy külföldi kiemelten hiteles, mert ha egy magyar emeli fel a szavát ebben az ügyben, elfogultsággal vádolhatják.
Pierre Gillet elmondta, hogy a romániai falurombolás keltette fel annak idején a belga közvélemény figyelmét, s ő maga is akkor szembesült azzal, hogy ezekben a falvakban magyarok élnek, és ezt követően kezdett a Kárpát-medencében, főleg aztán a Szlovákiában élő magyarsággal foglalkozni.
Gillet szerint a szlovákiai magyarok helyzete különösen hátrányos, nemcsak a határ „lépett át a fejük fölött”, de kollektív bűnösnek kiáltották ki őket, a Benes-dekrétumok hatása a mai napig él. „Ebben az országban kulturális mészárlás zajlik. A magyar könyvtárak, kulturális szervezetek eltűntek, és egyre inkább az iskolák is, ami számomra katasztrofális. Egyre nagyobb a nyomás, hogy a gyerekeket vagy szlovák iskolába járassák, vagy Magyarországra küldjék tanulni” – hangoztatta Pierre Gillet, aki külön köszönetet mondott azért, hogy a magyar vezetés első ízben ismeri el ilyen világosan az általa vezetett szervezet munkáját.
A kitüntetés átvétele után Gillet az MTI-nek elmondta, hogy európai polgárként felelősséget érez azért, hogy egy másik uniós országban mi történik a kisebbségekkel, az evangélium üzenetét pedig úgy értelmezi, hogy mindig a legelesettebbeknek, a legszegényebbeknek, a legkiszolgáltatottabbaknak kell gondjukat viselni, hogy a kisemberek tisztában lehessenek a jogaikkal, és rendes életet élhessenek. Gillet rámutatott arra is, hogy a belgiumi németek például gazdasági autónómiával nem, de teljes körű kulturális autonómiával rendelkeznek, nézete szerint ez a modell Közép-Európában is beválhatna.
mti/Felvidék.ma{iarelatednews articleid=”52098,42530,41840,40898″}
