Két országjáró művész látogatott a csallóközi kisvárosba július 15-én. „Somorja nagy meglepetés a számunkra!” – indítja városról szóló beszámolóját Huszár Andrea Magdolna, szobrászművész, valamint Mile Zsigmond, költő és zenész, akik a Moziban tartották meg kiállítással egybekötött előadásukat.
Noha bevallásuk szerint röviddel ezelőtt álmukban sem gondolták volna, hogy a Csallóköz e szegletére vetődnek, a két művész bizonnyal nem tartja pusztán a véletlen művének a dolgot. A Babba Országkerülő Zarándoklat megálmodóiról, illetve megvalósítóiról van ugyanis szó, akiket a megismerés vágyán túl óriási spiritualitás és elhivatottság vezérel. Visegrádról indultak, majd a történelmi Magyarország határvidékeit követve Erdély és Vajdaság után Dalmácia következett. Az Őrvidékről pedig Felvidékre érkeztek. A Kárpátok karéja mentén keletre haladnak tovább, hogy Kárpátalja után végül ismét Erdélybe térjenek, hogy a KÖR bezáródjék.
A kör, mint tökéletes és misztikus forma több szinten útjuk meghatározó eleme, ahogy a határkerülés hagyománya
is, amely a régieknél a közösség védelmét szolgálta. Bármilyen váratlan módon is vált a rendhagyó zarándokút egyik állomásává Somorja városa, mégis tökéletesen illeszkedik annak szellemiségéhez és lelkiségéhez. A zarándoklat elnevezésében fellelhető Babba jelzőt ugyanis Erdély egyes részein és a csángó magyarok által lakott területeken Szűz Máriához kapcsolják. A Boldogasszonyt Babba Máriaként emlegetik.
Daczó Árpád (Lukács atya) ferences szerzetes és néprajzkutató úgy véli, a babba szó jelentése szép, tökéletes, ill. egész lehet. Ugyancsak Daczó szerint a honfoglaló magyarok ún. „protokeresztény” nép voltak, hiszen jellemzően egyistenhívő sámánista eleink hitvilágában fontos szerepet játszott a fenséges mennyei asszony tisztelete. E fenséges nő képe jelenik meg a nép képzeletvilágában és meséiben Tündér Ilona alakjában is. Huszár Andrea Magdolna szerint Somorja – a Szűzanyáról elnevezett város –, mely a mondabéli tündérek birodalmának tartott Csallóközben található, egy valódi „babbás” helyszín.
A zarándokok további célja a Mátyás király emlékét őrző helyek felkeresése. Városunk, ahova az „igazságos” uralkodó nemcsak ellátogatott, hanem privilégiumait meg is erősítette, e szálon is méltán kapcsolódik úti céljukhoz. A Moziban szó esett még mesékről, mesemondásról és annak gyógyító erejéről, az előadást követő beszélgetés során pedig a zarándokok a helyiektől szerezhettek értékes információkat a környék egyéb „babbás” vonatkozásairól.
Horváth László, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”54254,53162″}
