Ha Budapesten lesz az augusztus 20-i ünnepségekkor, látogasson el a Magyarság Házában, a Mi, magyarok kiállításra is.
A főként tizenéveseknek szóló kiállításon a Kosztolányi Dezső által kiválasztott 10 legszebb magyar szó segítségével minden látogató képet kaphat arról, milyenek vagyunk mi, magyarok.
A tárlat 18 termen keresztül a legkorszerűbb látványtervekkel és technikai eszközökkel mutatja be a magyarság kincseit.
A 10 legszebb szó
A Kosztolányi Dezső által kiválasztott 10 legszebb magyar szó segítségével minden látogató képet kaphat arról, hogy milyenek vagyunk mi, magyarok.
ANYA
Az anya szó terme egy kellemes erdei sétára hív: a barna színárnyalatok sokasága anyanyelvünk, a magyar nyelv gazdagságát idézi. Szeretnénk, ha a látogató ráismerne saját nyelvhasználata „ízeire” és „színeire” – ebben segítenek a nyelvtörténeti rétegeket bemutató interaktív elemek -, például egy hatalmas fa évgyűrűin járva követhetjük a szavak útját. Fiatalokkal készített interjúk megtekintésével fedezheti fel a látogató az egyes nyelvjárások jellemzőit, és helyezheti el magát a Kárpát-medence élő dialektusokat megjelenítő térképén.
A terem témakörei:
nyelvtörténeti változások
nyelvváltozatok, nyelvhasználat sokszínűsége
nyelvjárások
A terem hangharangjai a nyelvtörténet korszakainak olvasható és hallható rekonstrukciói. A hangok, a szövegek és a grafikák azt az izgalmat közvetítik, amiről Kosztolányi így ír: „Az a tény, hogy anyanyelvem magyar, és magyarul beszélek, gondolkozom, írok, életem legnagyobb eseménye, melyhez nincs fogható.” Ez az értékes kincs, a magyar nyelv mindnyájunké, és közös felelősségünk, hogy miként adjuk tovább ezt az elődeinktől kapott örökséget.
GYÖNGY
A látogató az Anya szó terméből a Gyöngy szó tereibe érkezik, ahol a „gyöngy” a szépséget, a gömbön megcsillanó fényt, a letisztult harmóniát szimbolizálja, vagyis az irodalom, a vers- és prózaszövegek tökéletességére, csiszoltságára utal. Másrészt – mint a gyöngysor – az egység, a közösségi összefogás jelképe.
A termek témakörei:
a magyar irodalom gyöngyszemei – idézetjáték versekkel
történelmi balladák – az irodalom mint a nemzeti közösség emlékezete
a 12 legszebb vers program
Az első teremben egy teljes falfelületen az elmosódó, mozgó gömbök adják a hátterét a „gyöngy”-höz kötődő idézeteknek. Itt mód van a pihenésre és elmélyülésre, a különböző stílusú, korú versek hangulatának átélésére, az alul felsorolt nevekből a szerző kitalálására.
A második tér közepén Drégely várának makettje fogad, a mögötte elhelyezkedő metszeten a valamikori helyszín, a tragikusan elhagyott rom látszik. A monitoron egy érdekes kísérlet tanúi lehetünk, több száz középiskolás gyalogol fel a hegycsúcsra, hogy közösen mondják el Arany János versét, a Szondi két apródját. A történelmi balladák világa elevenedik meg itt: a valós események és az erkölcsi példázat erőteljes érzelmi élménye.
A harmadik tér a 12 legszebb magyar vers című programot mutatja be, az irodalomoktatás egy újszerű kísérletét. A „slam poetry” egyetemista előadói ismert, emblematikus verseket írtak át – monitoron láthatók, fejhallgatón hallgathatók a produkciók, összevethetők a falon olvasható eredeti szövegekkel.
SZŰZ
A Szűz szó termében az érintetlen, „szűz” természet eddig talán nem ismert hazai kincseivel találkozhat a látogató. Olyan rejtett értékekkel, amelyek sokszor a földfelszín alatt találhatók, vagy észrevétlenül bújnak meg a talaj közelében.
A termek témakörei:
A Kárpát-medence természeti kincsei: védett növények és állatok
az ásványok rejtett világa
a magyar ásványvíz-kultúra: források és minőség, művészplakátok
A zöld, a természetet idéző folyosón periszkópok segítségével fedezhetjük fel – a magyar szót az elnevezésükben is hordozó – fokozottan védett növény- és állatfajok ritka, szemet gyönyörködtető példányait. A látogatók itt találkozhatnak az Év Fája-mozgalom nyerteseivel.
A folyosó végén két izgalmas bemutatótermet kínálunk. Az elsőben meghökkentő változatosságú természeti képződmények, ásványok láthatók, egy ritkán látható gyűjtemény kincseivel ismerkedhetünk meg. A másik térben egy, a Kárpát-medence ásványvizeinek lelőhelyét bemutató terepasztal köré szerveződik. A falakon a vizek tulajdonságait, forgalmazását látványosan megjelenítő információk futnak körbe. Megtudhatjuk, hogy ásványvizeink nemcsak szomjoltó, frissítő tulajdonságaik, hanem a régóta ismert gyógyító és betegségmegelőző hatásuk miatt is fontosak. Erre utal a folyosón sorakozó, magas művészi színvonalú reklámplakátok sora. Itt van mód játékos tudáspróbára is ‒ kicsiknek és nagyoknak egyaránt.
ŐSZ
Az Ősz szó termei, vissza-visszatérő kellemes sárgás-barnás színei a szüret világát idézik, borkultúránkról és a magyar gasztronómiára sajátosságairól mesélnek. „Konyhánk, ételeink, akárcsak zenénk és nyelvünk, eltérnek a nyugati népekéitől, azonban ezzel kapcsolatban megállapíthatjuk azt is, hogy nem a magyarság hátrányára. Mindezt ismerni nemcsak érdekes, hanem hasznos is.” – hívta fel rá a figyelmet Gundel Károly, a híres Gundel-palacsinta névadója.
A termek témakörei:
gasztronómiánk történeti rétegei
hungarikumok
játékok a legnevezetesebb ételekkel
A folyosón egy játékos teszttel tehetjük próbára ismereteinket és találékonyságunkat, megtudhatjuk, honnan érkeztek hozzánk a ma „magyarosként” ismert ételek és alapanyagok. Megismerkedhetünk a hungarikum és a védett nemzeti érték fogalmával. Két fa törzsébe pillantva ismerhetjük meg a szikvíz, a békési és szatmári szilvapálinka, a gönci és kecskeméti barackpálinka, a szabolcsi almapálinka, a St. Hubertus likőr, az Unicum, az egri bikavér, a tokaji aszú, a csabai és gyulai kolbász, a Herz és a Pick téliszalámi, a hízott libamáj, a fűszerpaprikák titkait. Igazi kihívást, a kezdő vagy leendő „szakácsok” számára egy interaktív, képzeletbeli konyha jelenti, ahol a legnevezetesebb magyar ételeket kell időre elkészíteniük.
KARD
A Kard szó termében a magyar katonai hagyományokkal találkozik a látogató, ahol az üvegvitrinekben megvilágított, eredeti formájukban soha vagy ritkán látható fegyverrekonstrukciók, hadizászlók tekinthetők meg. Egy hatalmas térképre vetített mozgó animáción jelennek meg a kiemelkedő események. Majd három jelentős műkincs másolatával való találkozás vezet el a honfoglalás, Szent István király és a középkor világába. Kipróbálható eleink nevezetes reflexíja, illetve megtudhatjuk, milyen nehéz volt a lovagok páncélzata.
A terem témakörei:
a magyar hadtörténet
a három legnevezetesebb kard
a magyar huszárság története
A bátorság termében a huszárság kerül a középpontba, ez ugyanis az egyetlen olyan csapatnem, amely magyar hatásra és magyar közvetítéssel került be a világ hadseregeibe. A huszárok itthon is népszerűek voltak, a magyar népmesék katonahősei többnyire ugyanúgy huszárok, mint Petőfi János vitéze vagy Garay János Háry Jánosa. Filmen elevenedik meg e csapatnem egyik híres és hősies története. Számos viseleti elem, ruha, fegyver látható – sőt, egy életnagyságú „gyakorló lóra” is felkapaszkodhatunk.
VÉR
A Vér szó terme a magyar hősiesség, a kockázat, a veszély nagyságát semmibe vevő áldozatvállalás pillanatait idézi meg: a magyar nemzet sorsfordító történéseit, amikor szabadságáért, függetlenségéért szembeszállt egy nála erősebb hatalommal.
A terem témakörei:
Magyarország, mint a kereszténység védőbástyája: Eger, 1552
az 1848-49-es forradalom és szabadságharc
„Civitas Fortissima”, Balassagyarmat, 1919
az 1956-os forradalom
A beleélést a magyar filmtörténet kiemelkedő alkotásainak hatalmas felületekre vetített részletei teszik lehetővé. Megrendítően izgalmas jelenetekkel találkozik itt a látogató a törökellenes végvári harcok, valamint az 1849-es szabadságharc időszakából. Az ország függetlenségének kivívása, az 1848-as forradalom a magyar társadalom nagy, közös élménye: az addig jogfosztott, pontosabban jog nélküli milliók polgári tulajdonhoz, s ezzel együtt politikai jogokhoz jutottak. Felidéződik egy nevezetes konfliktus, dicsőséges epizód az I. világháború időszakából is: 1919-ben a formálódó csehszlovák állam megpróbálta elfoglalni Balassagyarmatot, ám a helyiek és az ott állomásozó fegyveres erők sikeresen megvédték a várost. A terem zárása az 1956. október 23-i tüntetést jeleníti meg: a fővárosi diákok polgári szabadságjogokat, szabad választást, többpártrendszert, a szovjet csapatok kivonását követelték. A filmtörténeti kalandozás érdekes kiegészítői a forgatások eredeti jelmezei és kellékei.
CSÓK
A Csók szó itt: a múzsa csókja, az ihlet különleges pillanata. Ebben a teremben a magyar képzőművészet, elsősorban az építészet legkiválóbb alkotásaival ismerkedhet meg a látogató, a megszokottól eltérő módon.
A terem témakörei:
példák a magyar építészet történetéből: Pannonhalma, Gyulafehérvár, Fertőd, Marosvásárhely és további négy híres budapesti épület
a „csodakamra” interaktív barangolás a stílusok világában: rejtett képek, filmek, megfogható makettek, kipróbálható tárgyak
Egy különleges „csodakamra” várja az érdeklődőt. A teremben és a folyosón a 17-18. századi „Wunderkammer”-ek mintájára, titkos fiókok, ajtók nyílnak, amelyek maketteket, monitorokat, képeket rejtenek, eddig sose látott módon barangolhatjuk be az Operaházat vagy a Művészetek palotáját, kipróbálhatjuk a Bauhaus bútorait.
SÍR
A Sír szó az emlékezésre, a múlt nagy alakjai előtti tisztelgésre utal: Magyarország világhírű tudósainak találmányaival, felfedezéseivel találkozunk. Kiemelkedik közülük Bolyai János alakja, aki elsőként vázolta fel a nem-euklideszi geometria egyik rendszerét, az abszolút geometriát. Ez a geometria adott alapot ahhoz, hogy a Naprendszer szerkezetét elgondolhassák a különböző szakmák képviselői, ez tette lehetővé az űrkutatást, az űrutazások pályaszámítását. Napjaink egyik legsikeresebb vállalkozása, a Mars-szondának a Földről a vörös bolygóra történő eljuttatása is csak ennek a geometriának az ismeretében valósulhatott meg.
A terem témakörei:
a leghíresebb magyar tudományos felfedezések
a Bolyai-geometria
magyar tudósok az űrkutatásban
A tér közepét a Bejczy Antal nevéhez fűződő, 1997-es marsjáró modellje uralja, ami a bolygóra érve hibátlanul működött. Szemben a Bolyai-geometria megértéséhez segít hozzá játékos, izgalmas módon néhány különleges, színes gömbmodell. Továbbá itt található a műegyetemi Hand-in-Scan csapat találmánya, amely Semmelweis felfedezésének gyakorlati megvalósítását segíti. A kipróbálható eszköz figyelmeztet, ha nem megfelelő módon fertőtlenítettük a kezünket.
LÁNG
A Láng szó a magyar lángelmékre, a fiatal felfedezőkre utal. A folyosón híres matematikusok, természettudósok, mérnökök és orvosok interjúi nézhetők meg, életük és tudományos felismeréseik kalandos történeteivel.
A terem témakörei:
játékos tudomány
a természettudományos diákolimpiák
Talán kevesen tudják, hogy az egyik leghíresebb hungarikum, a Rubik Kocka is a térlátást fejlesztő számtalan Rubik-találmány egyike, amelyekből itt egy egész sorozatot vehetünk kézbe, kényelmesen, asztaloknál tehetjük próbára ügyességünket. Meghallgathatjuk a diákolimpiák nyerteseit, kik ők és hogyan jutottak el a győzelemig. Végigböngészhetjük a magyar diákok „dicsőségfalát”, hiszen matematikában, fizikában és informatikában a világ élvonalában végeznek versenyzőink a nagy megmérettetéseken.
SZÍV
Az utolsó terem a SZÍV szóé, amely megdobogtatja a látogatók szívét: a legszebb magyar sportsikereket idézi fel. Hazánk mindig is a legeredményesebb országok közé tartozott, az olimpiai érmek számát tekintve Magyarország a 8. az örökranglistán, megelőzve többek között olyan olimpiákat rendezett országokat, mint Svédország, Ausztrália és Japán.
A termek témakörei:
labdajátékok – fókuszban a vízilabda
magyarok az olimpiákon
a szektorlabda (gombfoci)
Az első teremben olvashatunk megdöbbentő adatokat a grafikákon, láthatunk nevezetes jeleneteket, szívszorító győzelmeket az labdajátékok – elsősorban a magyar vízilabda – és az úszás múltjából, jelenéből. A második, az olimpiákat megjelenítő „aranyterem” közepén egy valódi aranyérem fogadja a belépőt. Körben statisztikák borítják falat, látványos modellek mutatják be, hány érmet hoztak haza eddig sportolóink, bizonyítva a magyar sportsikereket. Kiemelten szerepelnek azok a sportágak, amelyekből a legtöbb olimpiai érmet szereztük: az úszás, vívás és a kajak-kenu. A hosszú teremsor zárása egy kis szoba: ebben az intim térben a valamikori sportrajongókkal együtt izgulhatjuk végig a magyar sporttörténet tíz legizgalmasabb, legheroikusabb pillanatát, majd magunk is kipróbálhatunk egy régi-új játékot, a gombfocit (szektor labdát).
Mi, magyarok kiállítás / Magyarság Házában (1014 Budapest, Szentháromság tér 6.- A várban) az augusztusi hosszú hétvégén (20-23., csütörtöktől-vasárnapig) is várja a látogatókat a megszokott nyitvatartási időben, 10-18 óra között.
mimagyarok.com/Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”49444″}
