A leglátogatottabb és a már 800 éves múltra visszatekintő magyarországi búcsújáróhely, a magyar-szlovák határ közelében fekvő Mátraverebély-Szentkút augusztus 14-15-én, Nagyboldogasszony ünnepén tartja főbúcsúját.
A nép nyelvén csak Szentkútként emlegetett nemzeti kegyhely a Felvidék dél-gömöri és nógrádi régiójában élő magyarjai számára is a legkedveltebb búcsújáróhely. Az egyes jeles egyházi ünnepek alkalmából századok óta ezrek zarándokolnak el oda. Idén is így lesz a Nagyboldogasszony tiszteletére tartandó főbúcsún. Augusztus 15-én szombaton Korzenszky Richárd OSB, tihanyi perjel, 16-án vasárnap Kazimierz Nycz varsói bíboros, érsek celebrálja a 11.00 órakor kezdődő búcsúi szentmisét. Ezt megelőzően az érsek 10.15-kor átadja Boldog Jerzy Popieluszko lengyel vértanú pap ereklyéit.
Magyarország római katolikus nemzeti kegyhelye, a ferences szerzetesek által működtetett Mátraverebély–Szentkút közel 800 éve fogadja a zarándokokat. Még 1258-ban engedélyt kap a Szentszéktől búcsúk megtartására. Az 1400-as évekre már Magyarország egyik leglátogatottabb búcsújáróhelye volt, napjainkban évente 200 ezer hívő
fordul meg itt. Nagyboldogasszony tiszteletére felszentelt jelenlegi templomának (Almásy János jász-kun főkapitány, hálából csodás gyógyulásáért építtette 1758-ban ) ékessége az öltöztetős kegyszobor: trónon ülő Mária, karján a kisdeddel, úgy ahogyan a feljegyzések szerint Szűz Mária a 18. század elején megjelent az itt imádkozó tömeg előtt. A helyhez számtalan csodás gyógyulás és legenda kötődik. A búcsújáróhely kialakulása Szent László királyunkkal hozható kapcsolatba, aki a legenda szerint a kunok elleni harcok során, 1091-ben egy völgybe szorult a Mátra vidékén, s menekülés közben, egy szakadékot átugratva lovával, a patkó érintésére víz fakadt a sziklából, amelynek azóta gyógyító hatást tulajdonítanak. XI. Kelemen pápa (1649 – 1721) a csodás eseteket kivizsgáltatta és valódinak ítélte meg.
A Szentkút idén megújult külsővel és kínálattal várja látogatóit. A fejlesztés eredményeképpen minden igényt kielégítő, komplex vallásturisztikai központ kialakítására került sor, éteremmel, zarándokszállással. „Nekünk, magyaroknak ez az a völgy, ahol Istentől elkészített helye van az Asszonynak (vö. Jel 12,6), Szűz Máriának. A pusztaság, ami az ő közreműködésével paradicsomi kertté, az Istennel való találkozás helyévé lett. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia ezért is nyilvánította búcsújáróhelyünket nemzeti kegyhellyé. Azt hiszem, itt is igazolást nyernek XVI. Benedek pápának – eredetileg a Szentföldre vonatkozó – szavai: Olyan az üdvösség helyszíneivel találkozni, mint megérinteni a velünk levő Isten történetét. A hit nem mítosz. Valós történelem, amelynek nyomait kezünkkel érinthetjük. Nálunk ezt a számtalan hálatábla és a zarándokok nem szűnő érkezése is bizonyítja” – olvasható fr.Kálmán Peregrin kegyhelyigazgató meghívójában. Szentkút eredetéről bővebben itt olvashatnak ITT>>>.
Ba, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”48010,22902,29034″}
