A magyarországi nemzetiségi oktatás ritkán kerül az érdeklődés középpontjába, pedig nagyon fontos küldetése van: hidat jelent a Kárpát-medencei magyarság és az itt élő más népek között. Az iskolaigazgatók, önkormányzati vezetők úgy látják, jó irányba mozdultak el a dolgok, de van még tennivaló bőven, akár a pedagógushiányt, akár a tankönyvek kérdését illetően.
Ezzel kapcsolatban tett közzé terjedelmes riportot a napigazdaság.hu a szlovák, horvát és szerb iskola igazgatójával, nemzetiségi önkormányzat elnökével és a Határon Túli Szlovákok Hivatalának vezetőjével.
Igor Furdik, a Határon Túli Szlovákok Hivatalának elnöke értékelése szerint Magyarországon nőtt az érdeklődés a szlovák nyelv és kultúra iránt, és a szlovák iskolák komoly lehetőséget teremtenek a két nép közeledésére. „Az iskoláktól azt hallottam, hogy szükség lenne magasan képzett, a szlovák nyelvet jól beszélő pedagógusokra, ezért szeretnék megvalósítani, hogy a Szlovákiában végző pedagógushallgatók ide jöjjenek gyakorlatra” – fogalmazott az elnök. Mint mondta, jó lenne, ha minderről lehetőleg egy éven belül miniszteri szintű megállapodás születne, és az is jó megoldás lenne, ha szlovákiai önkéntesek jönnének Magyarországra nyelvet tanítani a táborokban, vagy egyéb nyári programok keretében.
A hazai nemzetiségi oktatás szerves része a képzési rendszernek, ugyanazok a jogszabályok vonatkoznak rájuk, mint a többségi iskolákra – fejtegette Szabóné Marlok Júlia, a budapesti Szlovák Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium igazgatója. Legfőbb problémaként azt említette, hogy a leendő diákok egyre kevésbé beszélik anyanyelvi szinten a szlovákot, sokuknál a nyelvtudás nem éri el a megfelelő mértéket. A pedagógushelyzetről szólva Marlok Júlia azt hangsúlyozta: nincs szlovák nyelven beszélő fizika, informatika szakos tanáruk, mivel általánosságban is pedagógushiány van a szlovák nemzetiségi oktatásban és 10-15 év múlva más szakoknál is problémák lesznek, amikor a jelenleg aktív pedagógusok jelentős része nyugdíjba megy. Az iskola vezetője szerint a nemzetiségi oktatásban részt vevő tanárok nagy hátrányban vannak, mert sokkal kevesebb oktatási segédanyag érhető el számukra, ezért sok mindent maguknak kell elkészíteniük, több tárgyból pedig késve fordítják le a tankönyveket.
Az igazgatónő pozitívumként említette, hogy egyre több gyereket hoznának a szülők az óvodába, ugyanakkor az iskolában az osztálylétszámok alacsonyabbak, mint egy átlagos hazai intézményben. „Magyarországnak példaértékűen kell viszonyulnia a nemzetiségi iskolákhoz, legfőképpen azért, mert a határon túli magyar közösségeknek csak így lehet megkövetelni a minőségi anyanyelvi oktatást” – jelentette ki az intézmény vezetője.
A budapesti Horvát Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium igazgatónője, Gojtán Anna úgy fogalmazott: a 2013. január elsejei fenntartóváltás nehézségeket okozott nekik, mivel az új rendszer nem vette figyelembe a nemzetiségi iskolák sajátosságait, elsősorban a finanszírozás területén. Ismertetése szerint tárgyaltak az Országos Horvát Nemzetiségi Önkormányzattal az iskola átvételéről, ám egyelőre nem született megállapodás. A tankönyvkérdés náluk is probléma, mivel vannak olyan tantárgyak, amelyekből nincs a kerettanterveknek megfelelő, horvát nyelvre fordított könyv, ezért azt szeretnék, ha a szaktárca engedélyezné, hogy horvátországi tankönyveket is használhassanak. Az iskolában a történelmet, a földrajzot és a horvát nyelv és irodalmat csak horvát nyelven, míg a többi tantárgyat horvátul és magyarul tanulják a diákok. Az igazgató kifejtette: nagyon heterogén a hozzájuk jelentkezők nyelvtudása, vannak, akik anyanyelvi szinten állnak, de olyan is akad, aki alig beszéli a horvátot. – Tanulóink között elsősorban magyarországi diákok vannak, de Horvátországból és a vajdasági horvát falvakból is érkeznek gyerekek, mivel itt jobbak a lehetőségek, mint Szerbiában – tette hozzá Gojtán Anna. Az iskola erősíteni akarja a közművelődési-kulturális szerepet is, ezért ennek érdekében idén második alkalommal szerveztek Zánkán ifjúsági találkozót, amelyen horvátországi, magyarországi horvát és többségi iskolák, valamint egy erdélyi intézmény is részt vett. Az iskola legfontosabb kulturális szerveződése a HOSIG Irodalmi és Táncszínház, amely irodalmi esteket, színpadi produkciókat rendez, amelyekben a diákok a közös történelmi múlt eseményeit állítják színpadra. „Idén egy nagyon sikeres zágrábi fellépést is meg tudtunk szervezni a budapesti horvát és az ottani magyar nagykövetség segítségével, a város egyik legnagyobb színházában, ami olyan élményt adott a résztvevőknek, amelyet tanórán nem lehetett volna megszerezniük” – értékelte a turnét Gojtán Anna.
Az Országos Nemzetiségi Tanács (ONT) jogköreinek megcsorbítását emeli ki elsőként a problémák közül a Szerb Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola, Diákotthon és Gimnázium igazgatónője, Lásztity Jovánka. Az igazgatónő az ONT szerb referenseként ismertette: a testületnek sokáig komoly egyetértési jogkörei voltak, és jóváhagyásuk nélkül nem lehetett kerettanterveket, érettségi vizsgakövetelményeket módosítani. A jogköröket 2008-ban jelentősen szűkítették, csak a nemzetiségi tankönyvek terén maradt meg az egyetértési jog, a többi esetben azonban csak véleményt nyilváníthatnak. A bizottságban mind a 13 nemzetiség képviselteti magát, és közülük a német, a szlovák, a szerb, a szlovén, a horvát és a román nemzetiségnek saját iskolarendszere is van. „A lengyeleknek, görögöknek, bolgároknak kvázi kiegészítő délutáni iskoláik vannak, ahol a délelőtti magyar iskolai oktatás után nyelv- és honismereti órákat vesznek a gyerekek” – mutatott rá a problémákra Lásztity Jovánka. Hozzátette: fontos lenne megerősíteni a testület jogköreit, hogy már korábban bekapcsolódhassanak a jogalkotói folyamatba, így a nemzetiségek speciális igényei is bekerülnének a jogszabályokba, és azokat később nem kellene módosítani.
Az iskolájáról szólva az igazgatónő elmondta: 2009-ben 194 gyermekkel és tanulóval vette át az intézményt, ahová most 426-an járnak. Az általános iskolában szerb tanítási nyelvű az oktatás, a gimnáziumban van két tanítási nyelvű osztály is. A középiskolában tízszeres a túljelentkezés, és hasonló a helyzet az óvodában is. A létszámbővülés okai között említette, hogy az egyszerűsített állampolgárság odaítéléséről szóló döntés két határon túli magyar közösséget érintett nagyon jelentősen: az ukrajnait és a szerbiait. Nem hivatalos információi szerint eddig mintegy 100 ezer vajdasági magyar kapta meg az állampolgárságot, akiknek legalább a fele szerb–magyar vegyes házasságból származik. – Számukra ez az intézmény ideális megoldás, mert aki itt végez, annak az érettségijét elfogadják Szerbiában és itthon is, vagyis a diák és a szülő lehetőségei határozzák meg, hogy a diák melyik országban tanul majd tovább.
Lásztity Jovánka elégedett az intézményi finanszírozás mértékével. Mint fogalmazott, a minisztérium nagyon korrekt összeget utal a fenntartó nemzetiségi önkormányzatnak, ugyanakkor a tervezhetőség miatt fontosnak tartja, hogy a tárca ne csak egy, hanem legalább öt évre kösse meg a támogatásról szóló köznevelési megállapodást.
A nemzetiségi tankönyvekkel kapcsolatban az igazgatónő kifejtette: folyamatosan csúszásban voltak, mert mire kinyomtatták azokat, már új nemzeti alaptantervek jelentek meg, ezért véleménye szerint az lenne a megoldás, hogy a magyar nyelvű és a hat, iskolarendszerrel rendelkező nemzetiség nyelvén kiadott könyveket egyszerre fejlesztenék. Az igazgatónő az iskola egyik legnagyobb erényének azt tartja, hogy erősíti a toleranciát, és aki innen kikerül, az biztosan nem bántja majd sem szóban, sem egyéb módon a másik nemzetiséget.
Az Országos Szlovák Önkormányzat (OSZÖ) öt oktatási intézményt tart fenn, amelyek azért kerülhettek a kezelésükbe, mert vagy kétnyelvű, vagy egynyelvű nemzetiségi oktatást folytattak és regionális vagy országos beiskolázási körzettel rendelkeznek – fogalmazott Hollerné Racskó Erzsébet, a szervezet elnöke. Iskoláik Szarvason, Sátoraljaújhelyen, Tótkomlóson, Békéscsabán, valamint Budapesten vannak, mindegyik 65 éve nyitotta meg kapuit, és ezekben tanult a hazai szlovák értelmiség meghatározó része is. „Ezek az intézmények a többi szlovák nemzetiségi iskolánál jobb feltételek mellett működnek, az OSZÖ-nek ugyanis lehetősége van arra, hogy intézményeik fenntartásához állami költségvetési támogatást kérjenek, és az esetek többségében ezt meg is kapják” – tette hozzá az elnök. Ismertetése szerint a jövő évi költségvetéssel összefüggésben a többi országos nemzetiségi önkormányzattal közösen kezdeményezték, hogy jöjjön létre egy olyan keret, amelyből a kis létszámú nemzetiségi iskolákat támogatják, és a kormány a központi költségvetésben 2016-ra 80 millió forintot különített el erre a célra.
Racskó Erzsébet kifejtette továbbá: komoly probléma, hogy számos szlovák nyelvet tanító iskolában csak egy szlovák pedagógus van, aki túlterhelt, hiszen a nemzetiségi nyelvoktató iskolákban biztosítania kell a heti öt plusz egy órát minden évfolyamon, így az érintettnek nincs lehetősége részt venni az egyébként kötelező továbbképzéseken sem, hiszen nem megoldott a helyettesítése.
„Nehéz tanárt találni, mert alapvető probléma, hogy egyre kevesebb a szlovák pedagógushallgató” – jelentette ki Racskó Erzsébet, aki szerint fel lehetne venni szlovákiai tanárokat is, azonban az intézmények nem használják ki ezt a lehetőséget. Egyre több olyan középiskolásuk van, akik Szlovákiában végzik az egyetemet, visszatérésük után erősítik a hazai szlovák értelmiséget, ugyanakkor ezzel tovább csökken a magyarországi szlovák nyelvű felsőoktatási képzésre jelentkezők száma. Már évek óta nem vettek fel szlovák tanári szakra senkit – vázolta a gondokat az elnök.
A napigazdaság.hu nyomán Felvidék.ma{iarelatednews articleid=”55343,53828,52546″}
