Figyelemre méltó kezdeményezés van kibontakozóban az Érsekújvári járásban lévő Kisújfalun (Nová Vieska). A település neve mondhatni alig ismert országos viszonylatban. A Párkány – Pozsony főútvonalon fekszik, vasútállomása van, színtiszta magyar református közösség lakja (10 % katolikus, ill. egyéb). A települést 1295 óta jegyzik a krónikák. Lakosainak száma 737 fő, 90 % magyar.
A kis településnek van még 4 évfolyamos iskolája (10 diákkal, de szeretnék megtartani, amíg csak lehet), óvodája 17 gyerekkel. Van falumúzeumuk, szabadtéri színpaduk, erős egyházközösségük, testvértelepülési kapcsolataik, és több civil szervezet is működik itt. Kis Róbert, előző polgármesterük, megírta a falu történetét is pár évvel ezelőtt.
Itt született Csanda Sándor hazai magyar irodalomtörténész, illetve Varga Erzsébet költő. Őrzik szintén a falu szülöttének, Gulyás Lajos volt református esperesnek, 1956-os vértanúnak az emlékét.
Az ő emléke előtt tisztelegve emlékszobát rendeztek be a faluházban, és 2015 szeptemberében az önkormányzat megalapította a Gulyás Lajos-díjat, amit életmű-díjként ítélnek majd meg a falu szülöttének, aki tevékenységével, életével, munkájával kiérdemli, elősegíti a falu fejlődését.
Évente falunapot szerveznek gazdag programmal, és a „Vieska” községek találkozójára is sor került már itt több alkalommal is.
A falu polgármesterétől azt is megtudtuk, hogy a közeljövőben megnyílik a faluban egy nappali foglalkoztató idősek, rászorultak, hátrányos helyzetűek számára, ahol kézműveskedés, varrás, kézimunka foglalkozás lesz. Valami hasonlót készítenek a fiataloknak is, hogy megismerkedjenek az ősi mesterségek, ételek készítések fortélyaival. S újjáélesztik a falu könyvtárát is.
2014. novemberétől Geri Valéria lett a falu polgármestere, aki mögött 25 éves pedagógiai munka áll, ebből 15 évet a szomszédos Köbölkút Stampay János alapiskolájának igazgatónőjeként szolgált.
Nemrég találkoztam egy meghívóval, mely a HELYI TERMÉK FESZTIVÁL – KISÚJFALU címet viseli, és a kistermelőket hívja meg terményeik bemutatására, árusítására. Van ilyen már az ország egy-egy táján, de ebben a térségben ők az elsők, akik ezt meghirdették.
Nagyon jó kezdeményezésnek tartom, mert hiszem, hogy ez a legjobb formája a „csináld magad-termeld magad” népszerűsítésnek.
Geri Valéria polgármester asszonynak négy kérdést tettünk fel ezzel kapcsolatban:
– Kinek az ötlete alapján jött a gondolat, hogy helyi termékekből nyissanak vásárt, ki a főszervező?
Az indítvány tőlem indult, de az önkormányzat egy emberként bólintott rá. Onnan jutottunk el ide, amikor próbáltunk kötetlen és szervezett fórumokon arról beszélgetni, hogy merre tovább, Kisújfalu. Tisztában vagyunk vele, hogy egy ilyen kis község nem hagyatkozhat másra – ha a fejlődés lehetőségeiről beszélünk -, csak helyi adottságaira és a hagyományai megőrzésére.
Sajnos az a tapasztalat, hogy a jó értelemben vett falusi élet a maga igazi értékeivel valahogy ellaposodott, apátia uralkodik a falvakban, hisz nincs munka, a fiatalok elmennek. Ez a rendezvény remélhetőleg hagyományt teremt majd és megláttatja a falu lehetőségeit, értékeit, amit nem szabad elhagynunk. Egy faluban nem lehet városi életet élni, ez fizikailag lehetetlen. Számunkra a föld, a szőlő, a mezőgazdaság, a kistermelés és a falusi turizmus jelenthet kitörést. Miért jutottunk oda, hogy már falun is alig lehet házi tojást, tejet, friss zöldséget stb. kapni? Mindent üzletben veszünk, kertjeink, szőlőföldjeink parlagon hevernek, szántóinkat eladjuk, munkalehetőség pedig nincs, panaszkodjuk.
Ez a fesztivál arról szól, hogy egy helyen lássuk, ki mivel foglalkozik, kihez miért fordulhatunk a jövőben. Bízom benne, hogy sokan fordulnak idővel az önellátás felé, és fontos észrevenni azt is, hogy amit én nem tudok előteremteni, azért kihez fordulhatok. De ha másra nem is, hangulatteremtésnek nagyszerű lesz, már most látom. Nézzük meg, mink van, mit termel a szomszéd, milyen kézimunkát készít „Juli néni”, hátha kikerekedik ebből valami. ..
Az emberek lelkesek, sokan készülnek árulni kis portékáikat. Megfőzzük az igazi, hagyományos ételeinket a faluház udvarán, befűtjük a kemencét, sül a lepény és a kalács, fő a birkagulyás… kerekítünk egy kis vásári hangulatot.- mondta el a polgármester asszony.
A fesztivál fő szervezője tehát az önkormányzat.
– Vannak helyi termelők?
Vannak borászaink, mezőgazdászaink, de akad, aki állattenyésztéssel foglalkozik, ennek a termékeiből él. Kacsa, liba, csirke, házi sajt, túró, tej stb. De a fesztiválon megjelenik majd a levendula minden formában, csipke-, paprikalekvár, házilag készített szappan, lepény, sütemény, tökmag olaj, finom borok … Reméljük, a jövőben egyre több helyi termelő lesz, persze ehhez azt is meg kell teremteni, hogy eladni is lehessen.
– Hagyományteremtő szándékkal indítják a kezdeményezést?
Igen, bízunk benne, hogy hagyomány lesz belőle. Ez az első ilyen rendezvény, ezért nem nagyon merek nyilatkozni, meglátjuk, mit hoz a tapasztalat. Ami még nagyon fontos cél ezzel a rendezvénnyel, hogy a tapasztalatok szerint az ilyesminek közösségformáló ereje van. Fontos, hogy megismerjék egymást az emberek, hisz már a falusi közösségek sem a régiek, újra meg kell tanulnunk egymáshoz közelíteni, észrevenni a másik értékeit, megtanulni úgy együtt élni, hogy segítsük egymást, hogy fejlődhessünk.
– Lesz valamilyen kísérőprogram is?
Talán az a helyes megfogalmazás, hogy a fesztivál lesz a hagyományos szüreti felvonulás kísérőprogramja. Ebéd után kettőkor elindul a szüreti felvonulás, kb. négyre a faluházhoz ér a menet, itt aztán hatig vásár, helyi termék, evés, ivás, végül a szabadtéri színpadon néptánc és népdal. Ezt a részét a helyi Csemadok szervezi, több csoportot látunk vendégül, de természetesen, a helyi csoportjaink, iskolásaink, óvodásaink sem maradhatnak ki.
A színes, gazdag program ITT>> található.
Dániel Erzsébet, Felvidék.ma{iarelatednews articleid=”44460,40312,35248″}
