Lezsák Sándor, a magyar Országgyűlés alelnöke, a Lakitelek Alapítvány és Népfőiskola alapítója, kuratóriumának elnöke – régi kedves vitapartnerem és eszmetársam – Kassán járt nemzeti ünnepünk alkalmából. Először a Rovás Akadémián beszélt értékeinkről, majd a Szent Gellért Pasztorációs Központban tartott előadást, végül az 56-os ünnepségen mondott ünnepi beszédet, melyre külön írásban térünk vissza.
A Rovás Akadémián Kovács Ágnes igazgató üdvözölte. Az érdeklődőknek értékeinkről, vagyis a hungarikumokról beszélt. Bevezetésképpen elmondta, nagyra becsüli a Csemadok és a többi felvidéki civil szervezet közösségteremtő munkáját. Elmondta, a Felvidéken először Szíj Rezső művészettörténésszel járt, amikor Révkomáromtól Pozsonyig és Kassáig keresték föl a magyar festőket, grafikusokat, szobrászokat, akik nem voltak az akkori hatalom kegyeltjei. Akkor ismerkedett meg többek között Jakoby Gyula festőművésszel. Kiderült, családi kötelékek is ehhez a tájhoz kötik, mert egyik nagyapja Szepsi származású volt.
Majd az általa vezetett népfőiskolai mozgalomról szólt. Ennek kiteljesedése a megfelelő személyeknek köszönhető.Húsz évvel ezelőtt külhoni kollégiumokat szerveztek. A Dráva-közén felmérést végeztek közel 60 egyetemista és oktató bevonásával. Az értékeket gyűjtötték össze, melyek közé az épület és mese egyaránt beletartozik. A lényeg, a terület értékeit összegyűjteni. A csapat feldolgozta az anyagot, majd a területet újra végigjárták, hogy pótolják a kimaradt dolgokat. Dokumentálták az értékeket és alapos elemzés után könyv lett belőle. Az a cél, hogy a fiatalok tudatosítsák az értékeket. Ha ők mérik fel a terepet és ők dolgozzák föl az anyagot, nem kis élménnyel gazdagodnak. Ha házról házra járják végig a magyar települést, akkor valóban megismerik azt és rácsodálkoznak. Ez is Horvátország?
Hogy állnak ezzel a munkával? Most a Muravidéki értéktárgyakat összesítik. Az Ungi, ugocsai és beregi értékek 90%-át vették számba az ukrajnai háborús hangulatban, konfliktusok közepette.
Csöndes szívós és nagyon következetes munkát végeznek. Vélemény- és közösségformáló erő rejlik ebben az erőfeszítésben, mely hivatástudattal jár. Segítik azt, javaslatokat fogadnak el.Ez a munka igyekszik kerülni a konfliktusokat, melyekből van bőven. Az egyik az irigység, mely amúgy is megoszt. Szlovákiában a beneši dekrétumok ügye, az iskolák állapota és a kettős állampolgárság kérdése borzolja a kedélyeket. Mindez tele van veszélyhelyzetekkel.
A Felvidéken több polgári társulással szép csöndben készítik elő a munkát. Itt viszonylag könnyebb a helyzet, de több kollégium bevonására lesz még szükség. Főiskolai tanárok, diákok végzik ezt a munkát, akik tiszteletdíjat kapnak, a diákok meg napidíjat. Kulcsszó ebben az esetben, hogy sikerélményt adjanak.
2012-ben törvény született a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról. A Magyar Értéktár és a Hungarikumok Gyűjteménye ezek rendszerezését és védelmét biztosítja. Az értékek felkutatása, azonosítása és gyűjtése „alul”, a településeken kezdődik, mert a helyi értékeket az ott élők ismerik a legjobban. Helytörténészek, muzeológusok, néprajzosok, pedagógusok, lokálpatrióták, különböző szakemberek készítik el a helyi értékek folyamatosan bővülő listáját. A helyi értéktárak megyei és tájegységi értéktárakká állnak össze, melyek összessége alkotja a Magyar Értéktárat. A nyilvántartott egyedi, megkülönböztetésre, kiemelésre méltó, a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével és minőségével népünk csúcsteljesítményének számító nemzeti értékeket hungarikummá minősítik.Lezsák hangsúlyozta, ez egy értékmentő mozgalom.A hungarikumokkal kapcsolatosan elmondta, Gvadányi József tábornok, aki a császárt szolgálta Szakolcán telepedett le. Erdélyi származású szakácsa honosította meg a városkában a kürtöskalácsot. Azóta a szlovákok azt a magukénak vallják. Sok olyan érték van, mely esetében nem érdemes méricskélni, hogy ez ide tartozik-e, vagy amoda tartozik-e. A horvátok a nyakkendőt fedezték fel – mondják. Mindezt olyan stílusban kell kezelnünk, hogy ne konfliktusforrást keressünk. A hozzászólásokban Máté László elmondta,amikor a kürtöskalács került terítékre, a magyar képviselők egy kérdést sem tettek föl ezzel kapcsolatban. Tanulság, időben kell lépni.
A hungarikumok között találunk agrár- és élelmiszeripari termékeket (19), egészséggel és életmóddal kapcsolatos (4), ipari és műszaki (3), valamint kulturális értékeket (23), sportteljesítményt (1), természeti környezetet és végezetül a turizmussal és vendéglátással összefüggő kincset (3). Ide tartozik a bajai halászlé is.Baján kifaggatták a halászléhez kapcsolódó szokásokról az embereket. Arra voltak kíváncsiak, ki főzi a halat, ki pucolja, hányszor esznek hetente halat, tud-e az illető úszni és evezni… Ezer példát lehet felhozni arra, hogy milyen távlatok nyíltak. Egy-egy szerénynek látszó kezdeményezős mögött.
Miután mint hungarikum szóba került a jabloncai sompálinka, Lezsák elmondta, nincs akadálya, hogy fölkerüljön a listára. Be kell nyújtani!
A hungarikum nyilvánvalóan nem öncélú ügy. Ez reklámot is jelent, ami vásárló erőt vonz. Használhatják a helyi címert, ami viszont a települést teszi ismertté. Tovább lehet gondolni az egészet, gyakorlati, nem látványos intézkedések során. Egy kis műhelyben gyárthatják, készíthetik. Tantárgyként beépíthetik az iskolák tanrendjébe…
Nagyon sok olyan magyar csúcstermék létezik, mely világszerte ismert. Akkor kerül föl a listára, ha azt fölterjesztik. Majd az eszmecsere folyamán arról is esett szó, hogy a Kodály-módszer nem hungarikum, mert Magyarországon azt leépítették. Habár az énekórákon újból alkalmazni kezdik. A pozsonyi kifli már szlovacikum. De itt van a deáki templom. Lezsák elmondta, serkenteni tudja az ügyeket, de mikor kerül a bizottság elé, azt már nem. Mindenképpen a minőség az elsődleges szempont.
Beszélt arról is, hogy az első népfőiskolai mozgalom kibontakoztatása személyfüggő. Meg kell találni azokat az embereket, akik alkalmasak lesznek a munka elvégzésére. Vannak köztük polgármesterek és képviselők is. Újságíróiskolát nyitottak. Örömteli figyelni, a kistelepülés hogyan áll talpra. Ma már eljutottak odáig, hogy értékeiket megtermelik és eladják.
Lezsák ehhez a munkához kért segítséget, mert ez a magyar közösségek revitalizálásával jár.
Szesztay Ádám megelégedéssel nyugtázta, sokan jöttek el. Felvetette azt a kérdés, hogy a hungarikum alatt mit is értsünk. Magyar (maďarský), vagy magyarhoni (uhorský) értéket.„Magyarikum” vagy „uhorikum”? – kérdezhetnénk ennek alapján tréfásan. A főkonzul arra hívta föl a figyelmet, hogy itt rengeteg érték gyűlt össze.Ezeket csak össze kellene gyűjteni és rendszerezni, hogy az értéktár megteljen. Egy ilyen program minőségi előrelépést jelentene. Egy év alatt nagy ugrást lehetne elérni. A szlovákok fedezik fel a magyar értékeket. Dessewffy Arisztidet egy szlovák település vallja a magáénak. Margonyán e család kastélyát újítják föl. Van tehát alap,
Lezsák ezután a Szent Gellért Pasztorációs Központba látogatott, ahol személyes vallomást tett hitéről a szépszámú közönség előtt. Kezelhetetlen diák volt – mondta -, de egyik tanára döbbentette jó útra. Amikor azt mondták, hogy a Himnuszt kívülről tudják, tanáruk megkérdezte, belülről is tudják-e. Majd megismételte a Rovásban elmondott eszmefuttatását.
Balassa Zoltán, Felvidék.ma{iarelatednews articleid=”56808,56793,54424,54152,46593,45876″}
