58869

Ökumenikus istentiszteletet tartottak Szepsiben január 19-én, ahol kiosztották a Kárpát-medencei gazdák tavalyi búzájából őrölt lisztből sütött – sóval ízesített – zsemléket.

A beharangozás után Mihályi Molnár László – az egyháztanács világi elnöke köszöntötte az egybegyűlteket, mindenekelőtt a történelmi egyházak lelkipásztorait: Nt. Molnár Árpádot, a szepsi református gyülekezet lelkipásztorát, aki az igehirdetés szolgálatát végezte, Nt. Gyüre Zoltánt, nyugalmazott református lelkipásztort, aki szintén szólt Isten-népéhez, s Ft. Hornyák Pétert, nyugalmazott görögkatolikus parókust, valamint Ft. Gábor Bertalant, az egyházközség és esperesi körzet esperes-plébánosát.

„Mit ér a Pásztor nyáj nélkül és mit ér a nyáj Pásztor nélkül? Mindkettő egymásért van. Ezt a nagy igazságot akarjuk ma közösen megélni. Örülni egymásnak – a pásztorokkal és a rájuk bízott nyájakkal, akik egyetlen Pásztort tudnak maguk felett – a Názáreti Jézust, aki valóságos Isten és valóságos ember egy személyben” – kezdte köszöntőjében Mihályi Molnár László, aki emlékeztetett, hogy az ez évi imahét programját a lettországi Krisztus-hívők állították össze. Fontosnak találták, hogy felidézzék Péter apostol szavait: Arra hívattunk, hogy az Úr nagy tetteit hirdessük!” (1Pt 2,9)

Majd így folytatta: „Abban a hitben és reményben élhet az Egyház, hogy Isten kézen fogva vezeti, hiszen tulajdon népének tekinti. Ebből azonban Egyházának azt a hitbeli és etikai következtetést kell levonnia, hogy az Egyház tagjai egyedül csak Istenhez tartozhatnak! Ezt azonban nem csupán az ünnepi alkalmakon kell kifejezésre juttatniuk, hanem a hétköznapokban, a mindennapi magatartásban is.

Azt sem feledheti Krisztus Egyháza: ahhoz és azért, hogy Isten tulajdona lehessen, Krisztus önmagát adta érte drága árként a Golgotán! Megváltotta minden engedetlenségétől, szövetségszegésétől! Így válhatott az Egyház Isten népévé! Ez a megkeresztelkedésünkkor kezdődött. A keresztség által vagyunk Isten népének tagjai. Isten fogadott gyermekei, egymásnak testvérei!

Krisztus Egyházának tagjai tehát a keresztség által Istenhez tartozó emberek. A Vele való megmaradáshoz azonban elengedhetetlen, hogy szentek legyünk, mert az Úr, a mi Istenük is szent. Isten népe ebben a világban azzal terjeszti igazán Isten dicsőségét, ha tudatosan életszentségre törekszik.

Olyan időben gyülekezik össze Isten újszövetségi népe ezen a héten, amikor az európai keresztényeknek kemény próbát kell kiállniuk. A Krisztus-hívők elvilágiasodása következtében keresztény templomokat zárnak be, másút, más okból, keresztény templomokat rombolnak le. Ezért Isten népének a keresztény templomokat újra meg kell töltenie: imádsággal, az ige hirdetésével és figyelmes hallgatásával, hogy növekedjen és erősödjön az Isten parancsolatainak való engedelmességben, mert Isten temploma nem holt, de élő kövekből épül!

A lettországi munkacsoport azt ajánlja, hogy az ökumenikus istentiszteletekre a különböző egyházak képviselői úgy lépjenek be a templomba, hogy kezükben egy Bibliát, egy égő gyertyát (ami lehet akár a húsvéti gyertya is) és egy tál sót hozzanak. A Bibliát helyezzék látható helyre, a sót és a gyertyát – mellé, mint Isten igéjének jelképeit, vagy tegyék a keresztelőkút mellé, mint a keresztségben való elhívás jelképeit.
A lettországi Krisztus-hívők vendégszeretetének a jelképe a kenyér, különösen is a fekete kenyér. Náluk, amikor az emberek új otthonba költöznek, akkor a barátok az áldás jeleként gyakran egy sóval kereszt alakban meghintett kenyércipót ajándékoznak a beköltözőknek.
Mi is kenyeret készíttettettünk. Az oltár előtti kosarakban a Kárpát-medencei gazdák tavalyi búzájából őrölt lisztből sütött – sóval ízesített – zsemlék illatoznak. A sok munka eredménye tagadhatatlan. Imádkozzunk, hogy amint a sok millió búzaszem egy lisztté lett és a lisztből sok kenyér süttetett és szerzett örömet sokaknak, úgy legyünk mi is egyek a hitben, a reményben és a szeretetben” – mondta Mihályi Molnár László.

Az ünnepi bevonulás alatt behozták a Szentírás egyik magyar fordításának hasonmás kiadását 1516-ból. Az idén 500 éves könyv tanúja annak az ősi vágynak, hogy népünk mennyire fontosnak tartotta Isten igéjének megismerését és megélését.
Mialatt az asszisztencia és a lelkipásztorok az oltárhoz vonultak a nép a kántor – Bányász Emőke – vezetésével a kivetítőről a 4. zsoltárt, az Igaz bírám, Uram, felelj c. énekelte. A lelkipásztorok az oltár előtti kellő tiszteletadás után elfoglalták helyüket a szentélyben – a presbitériumban. A helyi esperes a szokásos módon megkezdte az igeliturgiát, majd bűnbánatra szólította fel a gyülekezetet. Az első olvasmány Mózes első könyvéből hangzott el, majd a 91. zsoltár: Akinek az Úr ad lakást c. csendült fel. A Szentlecke Szent Pál apostolnak a rómaiakhoz írott leveléből volt hallható. (Róm. 10,14-15 – Hogyan higgyenek abban, akiről nem hallottak?) Az evangélium igéit Szent Máté könyvéből. /Mt. 13,3-9/ olvasták.
Ezt követően Nt. Molnár Árpád, református lelkész hirdetett igét. A folytatásban a 111. zsoltárt: Isten nevét dicsérem kezdetűt énekelték. A 3. versszak után nt. Gyüre Zoltán, ny. református lelkipásztor szólt az egybegyűltekhez. Ezután elhangzott a görögkatolikus testvéregyház papjának könyörgő imája szlovákul és magyarul. A lelkipásztorok az oltárhoz járultak, ahol megáldásra kerültek a zsemlék, és áldásban részesítették a megjelenteket, majd kiosztották a zsemléket.

Ft. Gábor Bertalan, a helyi esperes megköszönte a testvéri együttlétet és agapéra invitált. Így szólt a hívekhez: „Köszönöm ezt a szent együttlétet. Az igehirdetés magva remélhetőleg, jó földbe hullott és a maga idejében meghozza a várt termést. Előttünk a kosarakban a Kárpát-medencei gazdák tavalyi búzájából őrölt lisztből sütött zsemlék illatoznak. A sok munka eredménye tagadhatatlan. Imádkozzunk, hogy amint a sok millió búzaszem egy lisztté lett, és a lisztből sok kenyér süttetett és szerzett örömet, úgy legyünk mi is egyek a hitben, a reményben és a szeretetben. Vállaljunk továbbra is sorsközösséget egymással és minden rászorulóval” – mondta.

A záró áldás után a lelkipásztorok kiosztották a zsemléket. A hívek hazavihették, s megoszthatták szeretetteikkel. A lelkipásztorok szenteltvízzel meghintették a zsemléket az oltártól, ahonnan kitárt kézzel a következő áldásokat közvetítették: Áldjon meg és őrizzen meg titeket az Isten!, Ragyogtassa reátok arcát, és legyen hozzátok irgalmas!, Fordítsa felétek tekintetét, és adja meg nektek békességét!, Áldjon meg benneteket a mindenható Isten: az Atya, a Fiú † és a Szentlélek. Mialatt a lelkipásztorok kiosztották a zsemléket, majd elvonultak, a nép a kántor vezetésével a 150. számú éneket és a 42. zsoltárt énekelte.

Mint arról korábban beszámoltunk a Szepsi Római Katolikus Esperesség a Magyarok Kenyere Adományozó Napján részesült a lisztadományban, amelyből a zsemléket készítette. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara azzal a nem titkolt hagyományteremtő céllal indította el a Magyarok Kenyere Adományozó Napját, hogy a jövőben Árpád-házi Szent Erzsébet ünnepén, minden magyarországi megye és a határon túli magyarok lakta területén élők egy-egy csoportja liszt és kenyér adományban részesüljön abból az őrölt búzából, amelyet az előző nyár folyamán a Kárpát-medence gazdái adtak össze Szent István Király ünnepe kapcsán.

Felvidék.ma {iarelatednews articleid=”57578″}
Fotó: Kuzma Norbert
További fényképek a Képgalériánkban ITT érhetők el.