59003

Csáky Pál EP-képviselő kezdeményezésére hivatalos szakmai meghallgatásra került sor január 26-án, Brüsszelben. Az Európai Parlamentben a Petíciós Bizottság (PETI) égisze alatt megvalósuló konferencián felvidéki magyar szakemberek is részt vettek.

A „Kisebbségi jogok elmélete és gyakorlata” című kerekasztal-beszélgetés két részben valósult meg. Az első felében nemzetközi szakértők és európai parlamenti képviselők, valamint a FUEN (az Európai Népcsoportok Föderalisztikus Uniója) vezetői vitatták meg a kisebbségi jogok érvényesítésének és kiterjesztésének lehetőségeit. A szakmai találkozó második felében a felvidéki magyar közösség helyzetét elemezték. Ezen dél-szlovákiai magyar civil szervezetek szakértői szólaltak fel.

A kerekasztal-beszélgetést Csáky Pál, a PETI alelnöke nyitotta meg. Gál Kinga, a parlamenti Kisebbségi Munkacsoport társelnöke az őshonos kisebbségek problémáira való odafigyelés fontosságáról tartott előadást. A szakmai értekezleten megjelent fiatalokkal kapcsolatban elmondta: „úgy gondolom, fontos, amit tesznek, a közösségért cselekednek. A folytonosságot képviselik, az összmagyarság megtartása érdekében. A magyar nyelvhasználat, a működő kétnyelvűség érdekében lépnek fel Szlovákiában”, s ez fontos, mert csak “az új generáció tud a berögözött mentalitáson változtatni”.

Meg kell különböztetni az őshonos kisebbség és bevándorolt kisebbség fogalmát. Fontos a különbségtétel Szlovákiában is, a kisebbségek ugyanis gazdagítják Európát – fogalmazott Gál Kinga. Hozzátette: a 2004-es csatlakozást követően úgy vélték, a kisebbségben élők nem lesznek másodrangú polgárai az uniónak, tévedtek, remélhetőleg az unió intézményei meg tudják oldani e problémát.

Felszólalt továbbá a katalán Jordi Sebastia EP-képviselő, a Kisebbségi Intergroup társelnöke. A szakmai megbeszélésen többek között felvázolta kisebbségek nyelvén történő oktatás spanyolországi modelljét, melyet hiányosnak tart. Problémának tartja, hogy a gyermekek nem találkoznak katalán nyelvű rajzfilmekkel. Mint kifejtette: „Spanyolországban is megfigyelhető a globalizáció, emellett oda kell figyelni a saját kultúránk értékeire is.”

A finnországi svéd Nils Torvalds a kisebbségi nyelvek használatának és státusuk megőrzésének fontosságáról értekezett. Jellemezte Finnország nemzeti sokszínűségét, majd felvázolta azon speciális jogokat, melyeket az ott élő kisebbségek megkaptak.

Vincze Loránt György, az Európai Népcsoportok Föderalisztikus Uniójának alelnöke a FUEN törekvéseit ismertette, amelyek az őshonos kisebbségek jogainak kiterjesztésére irányulnak az Európai Unióban.

A konferencia második részében Nagy Dávid és Cziprusz Zoltán (Via Nova Ifjúsági Csoport), Orosz Örs és Kovács Balázs (Kétnyelvű Dél-Szlovákia), valamint Tóth Tibor (Fontos Vagy Mozgalom) adtak tájékoztatást a szlovákiai helyzetről, illetve azokról a megoldási lehetőségekről, amelyeket az MKP a választások után a szlovák parlament elé kíván terjeszteni.

Elsőként Nagy Dávid szólalt fel, aki a felvidéki magyar kisebbség helyzetét vázolta fel, a népszámlálási adatokból kiindulva számolt be a közel 110 000 fős fogyásról. Kiemelte a kisebbségi nyelvi jogok hiányos megjelenését. Továbbá röviden ismertette a kisebbségi oktatás helyzetét, a nemrégiben elfogadott közoktatás kisebbségi iskolákat hátrányosan megkülönböztető módosítást. 

Utána Kovács Balázs beszélt a kétnyelvűség fontosságáról, rámutatva az országban e téren megjelenő diszkriminációra. Orosz Örs a szakmai értekezleten a mozgalom vasúti helységnévtáblákat felállító akciójáról számolt be. Aktivitásaikról egy rövidfilmet is bemutattak az Európai Parlament képviselőinek.  Felszólalásaikban érthetetlennek nevezték például azt a jelenséget, hogy míg a szlovák állam engedélyezi az egyes települések magyar neveinek használatát a közúti közlekedésben, ugyanakkor tiltja ezt a vasúti közlekedés terén.

A rendezvény végén Cecilia Wikström, az EP Petíciós Bizottságának elnöke személyesen vette át a Kétnyelvű Dél-Szlovákiáért Mozgalom és a Fontos vagy! Mozgalom közös petícióját a fiatal politikusoktól, amelyben azok a vasúti forgalom területén is a kétnyelvűség betartását követelik. 

Mint a dokumentumban olvasható: az Európai Unió Alapjogi Chartájának 44. cikkében lefektetett petíciós jogukkal élve a vasútállomások és megállóhelyek nevének két nyelven történő feltüntetése érdekébe fordulnak az Európai Parlamenthez.

Megoldási javaslatként kérik az Európai Parlamentet, hogy hívja fel a Szlovák Köztársaság kormányát arra, hogy a vonatkozó jogszabályokat úgy módosítsa, hogy az állami vasutak hivatkozott állomásai és megállóhelyei két nyelven, a hivatalos állami nyelv mellett kisebbségi nyelven is kerüljenek ki.

További képek fotógalériánkban tekinthetőek meg ITT>>.

Pásztor Péter, Felvidék.ma
a szerző felvételei