58677

A hétvégi politikai vitaműsorok kardinális témája kétségkívül az egyre bonyolultabb migránshelyzet volt. Megszólaltak a kérdésben a parlamenti politikai pártvezérek is, akik részletesen kifejtették ezzel kapcsolatos álláspontjukat.

A kedélyeket és az idegeket leginkább Robert Fico nemrégiben tett kijelentései borzolták a szilveszteri kölni támadások kapcsán. A kormányfő pár nappal ezelőtt azt találta mondani ugyanis, mindent megtesz azért, hogy megakadályozza Szlovákiában a zárt muzulmán közösségek kialakulását. Az ellenzéki pártok nagy része erre azonnal felkapta a fejét, a legtöbbjük rosszallását fejezte ki Fico szóhasználata miatt, de voltak olyanok is, akik Istennel példálóztak, mondván: Isten szereti Szlovákiát, így a bevándorlók elkerülték azt.

A megnyilatkozó pártvezérek közt ott ült Bugár Béla, a Most-Híd elnöke is a tévéstúdióban, aki a migránsválsággal kapcsolatban kijelentette, a szlovák kormány álláspontja árt az országnak. „Félelmet kelteni veszélyes dolog – mondta –, de még veszélyesebb a kollektív bűnösség elvének alkalmazása. Ezzel nagyon rossz tapasztalataink vannak, például a zsidók esetében” – figyelmeztetett Bugár. Ami, ugye, kétségkívül igaz, csak – hogy is mondjam – meglepő, legalább is számunkra. Mert valljuk be, mindnyájan elvártuk volna, hogy egy felvidéki magyar politikus szájából azért egy kicsit másképpen hangozzon el ez a mondat.

Nos, a közösségi hálón rögvest meg is indult a vita, vajon mennyire képes képviselni felvidéki magyar közösségünk érdekeit az a magát magyarnak valló politikus, akinek a kollektív bűnösséggel való példálózás során elsőre nem a máig kollektív bűnösöknek tartott felvidéki magyarok jutnak az eszébe. Némely kommentelő szerint a magyarokat azért nem említette Bugár, mert a hidas politikájuk egyáltalán nem erről szól. Mindenáron csak a smeres vályúhoz jutás a céljuk, „még ha mélyen be is kell nyalni ezért a bandavezérnek”.

Tény, hogy kezdenek élesedni a koalíciókötési lehetőségekről szóló találgatások, egyesek – az ellenzéki parlamenti pártok képviselői közül is – mind hangosabban mondogatják, Bugár és Fico egyre intenzívebben kacsingatnak egymásra. Persze, korai lenne még messzemenő következtetéseket levonni ezekből a választás előtti násztáncokból, kétségtelen azonban, hogy a Most-Híd prominens képviselőinek kijelentései és tettei adnak némi muníciót ezekhez a találgatásokhoz. S ha mégsem úgy alakulnának a dolgok? Szépen meg lehet magyarázni majd azt is, a megvezetett választópolgár úgysem emlékszik már arra, ki mit mondott és hogyan mondta azt három hónappal ezelőtt. Van őneki más gondja is! Mindent el lehet adni, csak jó piár kérdése az egész, a felvidéki magyar választó meg megeszi majd ezt is, mint a többi eddigi kulimászt.

Vagy mégsem? Van még bennünk megmaradni akarás? Fontos még nekünk, hogy az unokáink is magyarként élhessenek itt? Vagy hagyjuk, hogy végleg eltüntessenek bennünket…

Dunajszky Éva, Felvidék.ma