60112

Közel nyolc órán keresztül tartottak tegnap (március 14-én) a kormányalakításra készülő négy párt, a Smer-SD, a SNS a Most-Híd és a Sieť közötti tárgyalások. Érdemi eredmény egyelőre nem született, de nem is ez volt a cél. Robert Fico miniszterelnök szerint ugyanis a tegnapi tárgyalási forduló célja az eltérő elképzelésekkel, prioritásokkal bíró pártok programpontjainak egyeztetése volt a közös kormányprogram kialakítása céljából.

Az estébe nyúló tárgyalások után csak a miniszterelnök tájékoztatta a sajtót, a többi pártelnök nem. A kormányfő szerint a legfontosabb eredmény az, hogy sikerült megállapodni a prioritásokban, amelyek alapján Szlovákia következő kormánya felállhat. Robert Fico ismertette a további menetrendet is.
E szerint a kormányalakítási folyamatban részt vevő pártok kedden, március 15-én a pártalapszabályokban meghatározott szerveik elé terjesztik a tegnap meghatározott prioritásokat, majd elfogadásuk esetén újra asztalhoz ülnek a tárgyaló delegációk. Ha minden jól megy, a ma délutáni tárgyalásokon már a konkrét szaktárcák szétosztása kerülhet terítékre. Ezzel kapcsolatban az biztosra vehető, hogy a Smer a miniszterelnöki poszton kívül magánál kívánja tartani a három kulcstárcát: a külügyit, a pénzügyit és a belügyit. A szlovák sajtóban napvilágot látott találgatások, latolgatások szerint a Most-Híd 2-3 miniszteri poszt, valamint a Bugár Bélára testre szabott parlamenti alelnöki tisztség formájában veheti fel a júdáspénzt Robert Fico miniszterelnök kasszájából.
Várhatóan a vegyespárthoz kerülhet a mezőgazdasági tárca is, így – már ha nem veszi túlságosan komolyan korábbi kijelentéseit – Simon Zsolt hamarosan harmadszorra is nekivághat a szlovák mezőgazdaság gatyába rázásának.

Mindeközben nem csitulnak a viharok Bugár Béla pártelnök Facebook-oldalán. Mint arról korábban beszámoltunk, óriási felháborodást keltett bejelentése, hogy a választási kampányban tett kijelentései ellenére mégis asztalhoz ül a Smer-rel és az SNS-el. Felháborodott olvasók, egykori szimpatizánsok, kiábrándult szavazók írtak a pártelnök oldalára, tiltakozva az árulás ellen. És az árulás ez esetben még az a fogalom, ami talán a leghízelgőbb a párt és elnöke számára, hiszen a kommentek többsége egész egyszerűen nem tűr nyomdafestéket, még virtuálisat sem.

Bugár Béla a koalíciós tárgyalások napján egy újabb bejegyzéssel próbálta csillapítani a kedélyeket, azonban inkább csak még több olajat öntött a lángoló pokolra, még több munkát adva oldalának moderátorai számára. Akik egyébként is éjt nappallá téve gyomlálták a rendkívül kemény kritikákat. Bugár ebben a bejegyzésében eddig nem látott mélységbe süllyedt, hiszen nem tesz mást, mint hosszú bekezdések egymásutánjában magyarázza a magyarázhatatlant: vagyis hogy miért csapta be választóit és miért ült egy asztalhoz a nacionalistákkal és Fico Smerjével. Ehhez a kézenfekvő segédeszközöket veszi elő: az előretörő szélsőségeseket, az Európát is fenyegető szélsőjobbot, sőt, még a keleti határaink mentén ropogó fegyvereket is. Csak hogy mindenki értse: ilyen szörnyű helyzetben kell legénynek maradnia és helytállnia.
Bugár elmagyarázza, hogy ígéretéhez híven elkezdték a tárgyalásokat a jobboldali pártokkal, melyek során a Híd komoly áldozatokra is készen állt: “Hajlandóak voltunk áldozatot vállalni ezért, lenyelni a történelmi sérelmeket köztünk és az SNS között. Sőt, hajlandó voltam partnerként elfogadni azokat a „politikusokat” is, akik enyhén szólva is kétes hírnévvel rendelkeznek”. A SNS ismert kihátrálása után jött a standard politikai pártokról szóló Most-Híd elnökségi döntés, vagyis az, amit aztán a közönség árulásnak értékelt.

Bugár azt is bevallja, hogy még életében nem került ilyen nehéz helyzet elé, mint most, noha tudta, mi vár rá. Mégis megtette a “nem népszerű, de helyes” lépéseket is, hiszen, mint mondja, most nem az a kérdés, hogy jobb vagy baloldali lesz e a kormány, hanem itt már az ország demokratikus rendszerének jövője a tét.

Vagyis a végére oda sikerült kilyukadni, hogy minden félnótás bunkó, aki eddig itt non-stop árulózta Bugárékat, az inkább hálás lehetne annak az embernek, aki ma Szlovákia demokratikus jövőjének a záloga. De még ennél is van tovább. A Híd ugyanis nem csak hogy a szélsőségeknek vet gátat, de garancia arra, hogy a kisebbségi kérdés prioritás maradjon – amit még a szakértői kormány sem biztosítana. Kérdés, miféle prioritásról beszél Bugár Béla kisebbségi kérdésben úgy, hogy közben ott liheg a Szlovák Nemzeti Párt a nyakában…

Szűcs Dániel, Felvidék.ma