Tartalmas történelmi kiránduláson vehettek részt a borsi Rákóczi-ünnepség vendégei április 2-án. A Bodrogközi EGTC szervezésében „A történelem kerekein a Bodrogközben” címmel Alsó- és Felső-Bodrogköz tájain kalandoztak a résztvevők.
A látogatók megismerhették a határral mesterségesen kettévágott földrajzi terület, a Bodrogköz értékes történelmi ereklyéit és nevezetességeit, természeti kincseit, a régió jelenleg még kiaknázatlan turisztikai potenciállal bíró adottságait.
A Sátoraljaújhelyből induló körút első állomása Szőlőske volt. A településhez már évszázadok óta több száz hektár szőlőültetvény tartozik. A tokaji borvidékhez sorolható területből a trianoni döntéssel több község került Szlovákiához, köztük Szőlőske is. A település déli fekvésű domboldala tele van szőlősorokkal. Itt található a Mezőgazdasági és Szőlészeti Szakközépiskola is, melynek pincéjében a vendégek megismerhették a tokaji nedű készítésének rejtelmeit, majd borkóstolón vehettek részt.
Fotó: Szegedy László
Ezután a Bodrog folyó mellett haladva Zemplén községben Takács Miklós polgármester vezetésével megtekintették a honfoglalás kori földvár maradványait és az egykori zempléni vármegyeházat. Nagykövesden a tatárjárás korában épült vár romjait tekintették meg, majd a magyarországi Pácinban folytatódott a kirándulás. A település legfőbb nevezetessége a középkorú reneszánsz stílusú kastélymúzeum, amit egy 20 hektáros erdős park, a Bárókert vesz körül. Vendégek itt megismerhették a Bodrogközi múzeumnak is otthont adó Mágócsi kastélyt. Karoson Szabó Péter, a helyi látogatóközpont igazgatója és Tamás Edit, a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma igazgatója segített Magyarország Nemzeti Sírkertjének bemutatásában.
Karos község határában a Honfoglalás-kori Régészeti Park részeként, Eperjesszög második temetőhalmán a feltárt 73 sírhely megjelölésével készült el a honfoglalók temetőjének rekonstrukciója. Itt tárták fel az egyik leggazdagabb sírmellékletű honfoglalás-kori temetőt: a díszes szablyák, övveretek, tarsolylemezek, a sok pénzérme azt mutatja, hogy a magyarság uralkodó nagyfejedelme ebben a térségben építette ki első hatalmi központját. A sírjelek mellett a halmon kopjafa áll a hét vezér jelképeivel. A vendégek a látogatóközpontban további információkat szerezhettek a honfoglalás-kori magyarság életmódjáról, szokásairól és harci felszereléséről. A kalandozókat a nap zárásaként korhű középkori vacsorán látták vendégül a szervezők.
Fotó: Szegedy László
A Bodrogközi EGTC április 3-án „340 évvel ezelőtt fejedelem született Borsiban” címmel szakmai, zártkörű konferenciát szervezett. A konferencia egyik pontja a február 19-én Jaroslawban 9 település részvételével megalakult Rákóczi Európai Kulturális Útvonal bemutatása és működésének továbbgondolása. A kalandozás nagymértékben hozzájárulhat az új ötletek felvetéséhez és Bodrogköz számára az idegenforgalmi lehetőségek kitörési pontként történő megfogalmazásához, csatlakozva a Rákóczi Európai Kulturális Útvonal által generált új nemzetközi környezethez és igényekhez.
