A szomszédos államok többségében az autonómia kifejezést azonosítják az államellenes radikalizmussal és a szeparatizmussal, de ezt határozottan el kell utasítanunk – jelentette ki a Magyar Hírlapnak adott interjúban Szili Katalin volt házelnök. A miniszterelnöki megbízott – akinek nemrég jelent meg Joggal Európában című kötete – szerint a szórványmagyarságnak a személyi elvű, a tömbmagyarságnak a területi autonómia lenne megfelelő. Részletek az interjúból:
„Korábban is számos kiváló elemzés született úgy az autonómia kérdéséről, mint a határon túli magyar érdekérvényesítés lehetőségeiről. A kötet újdonsága szerintem abban rejlik, hogy eddig nem készült olyan elemzés, amely összegzi az autonómiát érintő nemzetközi jogi szabályozást és a szomszédos országok törvényeit. Külön kiemelném, hogy mi áttekintést adunk az elmúlt negyed- században megfogalmazott magyar autonómiakoncepciókról, továbbá a versengő elképzelések esetén összehasonlítást is végeztünk. (…)
Az autonómia kérdésében ugyanakkor világosan látszik, hogy nincs újabb huszonöt elvesztegethető évünk. Ha nem születik konszenzus a magyar szervezetek között, s nincs nyitás az utódállamok részéről, akkor a demográfiai folyamatok ezt a kérdést sajnos zárójelbe teszik.
(…) A Kárpát-medencei magyarság lélekszáma az elmúlt tíz évben több mint tíz százalékkal csökkent. Fontos közbeszúrni, az egyes nemzetrészek számára eltérő léthelyzetükből következően más-más autonómiaforma lenne megfelelő. A szórványmagyarság számára a személyi, míg a tömbmagyarság számára a területi elvű autonómia az üdvös. (…)
A szomszédos államok többségében az autonómia kifejezést azonosítják az államellenes radikalizmussal és a szeparatizmussal. Ezt határozottan el kell utasítani. (…) Tisztázni kell, hogy autonómia alatt semmi mást nem értünk, mint azt, ami Európa számos országában létező gyakorlat. Azaz mi a számbeli kisebbségben élő magyarság és a többségi nemzet kompromisszumát, a nemzeti kisebbség jogainak intézményes garantálását szeretnénk elérni. Ha ez megvan, sikerült egy lépést tenni a megegyezés irányába.
– Milyen nemzetstratégiai javaslatokat fogalmaztak meg?
– Bízunk az európai intézményekben.
– Ez nem kevés?
– Az érintettek többsége európai uniós tagállam, vagy éppen oda törekszik, esetleg a NATO tagja. Az autonómiadiskurzust az európai kereteknek megfelelően kívánjuk folytatni. A kötet javaslatot tesz egy új autonómiaterminológia használatára, amely harmonizálja az európai intézmények, a szomszédos országok pozitív joga és a magyar érdek-képviseleti szervezetek által alkalmazott fogalomrendszert.
– Megbocsásson, de nálunk sincsenek egyértelmű autonómia elképzelések…
– Mi összehasonlítottuk a versengő hazai autonómiakoncepciókat, így azt gondolom, az elemzés az eltérések és azonosságok feltárásával elősegíti a tervezetek összehangolását. Javaslatot teszünk a fiatalok bevonására, hiszen a kérdés alapvetően az ő jövőjüket fogja meghatározni. Létérdekünk, hogy a következő generáció is továbbvigye a magyar érdekképviselet e meghatározó részét.
– Személyes véleménye szerint e javaslatok mennyire kivitelezhetők?
– Bízom benne, hogy a kötet hasznos segítséget jelent a határon túli magyar közösségek és szervezetek számára. E meggyőződésemben igazolnak az általam összehívott erdélyi kerekasztal közös nyilatkozatai, amelyekben a három romániai magyar párt és két társadalmi szervezet képviselői kifejezték szolidaritásukat egymás iránt, és megállapodtak, hogy az autonómia ügyét nem teszik ki a kampánnyal járó nemtelen vitáknak.”
Lázin Miklós András: Eltérő autonómiaformák kellenek (Forrás: Magyar Hírlap)
