„Hatalmas öröm volt, hogy mindkét zsűri elismerte azt a rengeteg energiát, amit a gyerekek belefektettek ebbe az előadásba” – mondja Csörgei Tünde, aki bábcsoportjával aranyminősítést ért el és övék lett a gyerek zsűri díja is az idei Duna Menti Tavaszon.
Hogyan szoktatok nekiállni egy előadás elkészítésének?
Több mese közül választanak a gyerekek. Mivel ezzel a csoporttal már négy éve dolgozunk együtt, elértünk egy olyan szintre, ahol már nem csak állatos mesék jöhetnek szóba. Igyekeztem olyan mesét is vinni nekik, amelyben emberek is szerepelnek. Így esett a választás a Makrancos asszony és az ördög című székely mesejátékra. Ezzel indultunk a Duna Menti Tavaszon.
Miután kiválasztjátok a mesét, hogyan kezdtek el vele foglalkozni?
Különböző drámapedagógiai játékokat játszunk, ami által a gyerekek feldolgozzák a mesét. Meghatározzák a szereplők tulajdonságait, hogy ők mit látnak a mesében. Így kezd el körvonalazódni az egész előadás. Kiválasztják a karaktereket. Mindenki kipróbálja a szerepeket és szétosztják maguk között. Most volt élőszereplőnk is. Az ördögöt gyerek is játszotta és bábként is megjelent. Nagyon izgalmasnak találták.
Hogyan tanulják meg a gyerekek a bábmozgatást?
Vannak speciális játékok, amelyek kifejezetten ezt a célt szolgálják, azaz fejlesztik a bábmozgatási technikát. Olyan helyzetgyakorlatokat csinálunk a gyerekekkel, amiket a bábokkal kell megoldaniuk. Ezek alatt játékosan tanítom meg velük a mozgatást.
Mennyi időt vett igénybe ennek az előadásnak a létrehozása?
Januárban kezdtünk el foglalkozni vele. Kiválasztottuk a mesét, feldolgoztuk, improvizáltunk a mese témájában. Mivel most a bábkészítésben nem tudtak részt venni a gyerekek, ezért ők a díszlet elkészítésében segítettek. Minden báb egyesével lett megvarrva és felöltöztetve. Speciális felülről mozgatós bábokról van szó, amelyek kifejezetten erre az előadásra készültek. A díszlet kialakításánál arra törekedtem, hogy minél kevesebből minél többet lehessen létrehozni, így egy ládát és egy fonott kosarat használtunk. A ládát a gyerekek díszítették ki. Ennek a mozgatásával meg tudtunk jeleníteni paraszt házat és királyi kastélyt is. A fonott kosarat kútnak használtuk. Igyekszem, hogy a gyerekek mindig részt vegyenek a háttérmunkában is.
Gézengúzok csoport boldogan az eredményhirdetés után. (Fotó: szk)
Jelenleg mennyien vagytok a csoportban?
Tizennégy gyerekem van, ebből öt óvodás. Ők most csatlakoztak hozzánk. Még nincsenek olyan szinten a bábmozgatásban, mint a nagyok, így ők adták a mese keretes szerkezetét. Ők „ébresztették fel” az elején a mesét, a díszletmozgatást is ők csinálták, miközben tovább mesélték a történetet, és ők is zárták le a végén. Nagyon ügyesek voltak.
Már játszottátok a Duna Menti Tavasz előtt is ezt az előadást?
Nem. Csak az előválogatón. Szerencsénkre tetszett a zsűrinek, így bekerültünk a döntőbe is.
Ahol a felnőtt zsűri arany sávos minősítést adott nektek és a gyerek zsűri díját is megkaptátok. Számítottatok ilyen eredményre?
Úgy éreztük, hogy megérett a társaság erre a mesére. Hatalmas öröm volt, hogy mindkét zsűri elismerte azt a rengeteg energiát, amit a gyerekek belefektettek ebbe az előadásba.
Vannak már tervek a jövővel kapcsolatban?
A Duna Menti Tavasz után mindig jönnek az inspirációk, hiszen nagyon sok jó előadást láttunk. Beszéltünk a gyerekekkel és elképzelhető, hogy leporolunk néhány régebbi mesét, persze ez még függ az ősztől, hogy hány gyerek csatlakozik még hozzánk, mennyien leszünk pontosan. Reméljük jövőre is eljutunk a döntőig.
