A Kárpát–medencei Maglód testvértelepüléseinek találkozója egy olyan identitástudatot ápoló rendezvény, amely a hosszúszóiakban a magyarság érzését erősítette meg. A gömöri lakodalmas ötlete magyarországi testvértelepülésük meglátogatása után született.
„Sokat dolgozunk azon, hogy kapcsolatokat ápoljunk határon túli településekkel. Idén írtuk alá a testvértelepülési szerződést Hosszúszóval. Ennek volt egy előzménye. A maglódi evangélikus gyülekezet létesített évekkel ezelőtt testvérgyülekezeti kapcsolatot az itteni evangélikus közösséggel.
Évente van nálunk egy Kárpát–medencei találkozó, melynek keretében aláírtuk a testvértelepülési megállapodást Hosszúszóval is. Igyekszünk olyan közösségeket találni szerte a Kárpát-medencében, amelyek befogadnak minket, és jól érezzük magunkat náluk, és ők is nálunk. Ez egy folyamatos kapcsolattartás, amelyben Hosszúszó a legújabb, de már Kárpátaljával is kacérkodunk.
A lényeg ezekben a kapcsolatokban az, hogy nemcsak az önkormányzatnak van csupán egy hivatalos szerződése, hanem a családok között is vannak kapcsolatok. Amit mi kifejlesztettünk, hogy amikor vendégül látjuk a testvértelepüléseket, akkor családoknál alszanak a látogatók. Innentől kezdve szorosabb, élő kapcsolatok jönnek létre” – nyilatkozta a Felvidék.ma-nak Tabányi Pál, aki 14 éve Maglód város polgármestere.
Nagyon sok település rendelkezik megkötött szerződéssel, azonban aktív kapcsolatokkal kevesen. Maglód és Hosszúszó evangélikus gyülekezetei között 2012-ben vált hivatalossá a testvérgyülekezeti kapcsolat. Ez olyan jól sikerült és olyan méllyé vált, hogy amikor Szlovákiában helyhatósági választásokra került sor, az új vezetés elment bemutatkozni a maglódiaknak.
„Egy ünnepség Székelyföldön és nálunk is úgy kezdődik, hogy az emberek először elmennek a templomba, és aztán jönnek a világi ünnepségek. Úgy érezzük, hogy a hosszúszói kapcsolatba bele tudtuk szőni ezt a fonalat. Nagyon jó érzés volt látni, hogy a polgármester a templomban nyitja meg a rendezvényt” – tudtuk meg Kérges Lászlótól, a maglódi evangélikus gyülekezet világi vezetőjétől.
Trianon nagyon fáj mindenkinek. Az itteni magyarságnak is.
„Én azt látom, hogy a felvidéki magyarok beletörődtek, belefásultak a harcba, és a végüket várják. Meggyőződésük némelyeknek, hogy most már nem lehet visszafordítani a folyamatot. Valahogy ezt a dolgot szerettük volna kicsit megfordítani.
Ám vannak olyan felvidéki barátaink is, akik szerint itt már veszve van minden. Mi pedig, amikor eljövünk, próbálunk lelket önteni beléjük. Nekem személy szerint, és sok más embernek nagyon fontos a hit is, és ha ezt a kettőt ötvözni tudjuk, hogy az Istenbe vetett hittel, bizalommal erőt adunk az itteni magyarságnak, hogy túléljék ezt a lelkiállapotot, hogy gyermekeiket járassák magyar iskolába, tanítsanak nekik magyar mondókákat, hogy megőrizzék anyanyelvüket, tudják, hogy ki volt Petőfi, Arany.
Mert ha szlovák iskolába kerülnek, és már csak beszélni tudnak majd anyanyelvükön, de írni nem, az azt jelenti, hogy nem tanultak magyar történelmet sem. Nem mondom, hogy misszionárius harcot vívunk, de mégis valami ilyesmit” – fejtette ki véleményét Kérges László, a maglódi evangélikus gyülekezet világi vezetője, a város alpolgármestere.
Erősítenünk kell egymásban a magyarságtudatot, a magyarságérzést, az összetartozás érzését.
Maglódon idén tizedik alkalommal került sor az „Apáink nyomdokain” című Kárpát-medencei magyar találkozóra. Novák Tamás polgármester meglátása szerint az idén hivatalossá vált testvértelepülési kapcsolat felébresztette bennük magyarságtudatukat, illetve közelebb hozta a helyieket is a magyar kultúrához.
„Megmaradásunk szempontjából fontos a testvértelepülési kapcsolat. Felvidéken is nehéz a magyar lét, de parciumi barátainknak sem könnyebb. Nagyon jó kapcsolatot sikerült kiépítenünk a maglódiakkal és a kiskerekiekkel is. Februárban voltunk Maglódon a Kárpát-medencei találkozón, amely pozitívan hatott mindannyiunkra” –mondta el portálunknak Hosszúszó polgármestere, Novák Tamás.
A hosszúszói ünnepségen jelen volt a maglódiak mellett a parciumi Kiskerek község ötfős küldöttsége is.
„Négy éve ápolunk testvértelepülési kapcsolatot Hosszúszóval. Mindig is szerettünk volna kapcsolatot az anyaországon kívül az elszakított területekről is. Szívesen jövünk Hosszúszóra, nagyon kedves, barátságos emberek élnek itt. Nagyon szeretjük őket” –magyarázta a parciumi Kiskereki község polgármestere, Nyíri Sándor.
Hogyan lesz egy testvértelepülési kapcsolatból gömöri lakodalmas?
A Kárpát–medencei találkozót kiváltó felemelő érzés késztette a hosszúszóiakat a gömöri lakodalmas létrehozására. Pomaj Anita, a műsor megálmodója és koreográfusa hagyományőrzőket, helytörténészeket keresett fel, és gyűjtötte össze a műsorhoz szükséges anyagot, ismereteket. A gömöri lakodalmasról szóló cikkünket ITT olvashatják.
