Léván június 5-én tartották meg a Nemzeti Összetartozás Nap alkalmából a megemlékezést. Az eseményfolyam a lévai református templomban vette kezdetét. A megemlékezésen a lévai magyar szervezetek és intézmények mellett a környékbeli és magyarországi vendégek is megjelentek.
Az igehirdetést Nt. Kovách Tamás Pócsmegyer – leányfalusi lelkipásztor szolgálta. Mint kifejtette: a bizonytalanságban is meg kell tartani a hitünket, a lelki emberek számára a sorsfordító időkben is utat mutat az Isten. A lévai magyar közösségnek a következőket üzente: „Ti, lévai magyarok a magyar nyelvhatáron Világító lámpásai vagytok a magyarságnak. Az erős közösségetek példamutató a magyar nemzet számára. Nem vagytok egyedül! A szabad nép csodákra képes.”
Az igehirdetést követően Milisits Máté művelődéstörténész tartotta meg ünnepi beszédét. Mint megjegyezte, a magyar nép négy Golgotát élt meg: az 1241-es muhit, az 1526-os mohácsit, majd a 1849-es aradit és a 1920-as trianonit. Az utóbbi kettőt még égő sebként hordozzuk magunkban, nem kaptunk rá megfelelő magyarázatot, nincs rá válasz – mondta köszöntőjében. „Felelősség és lehetőség a Nemzeti Összetartozás Napján a megemlékezésre, mindezt a jövőbeli reménységgel a megtartás jegyében tesszük meg” – hangsúlyozta köszöntőjében.
A köszöntőt követően az aradi vértanúkat ábrázoló domborművet ajándékozott a lévai Czeglédi Péter Református Gimnáziumnak. A Csurgói Máté Lajos szobrászművész alkotását Kiss Beáta, a gimnázium igazgatója vette át.
A megemlékező közösség a református templomból átvonult a lelkészi hivatal épületébe. Itt ünnepi műsorral folytatódott az esemény. Rövid programmal mutatkozott be a Juhász Gyula Alapiskola hagyományőrző csoportja, a Czeglédi Péter Református Gimnázium diákjai, valamint az Érsekkétyi Óvoda és Alapiskola tanulói.
Az ünnepi műsor zárásaként a lévai magyar szervezetek és intézmények képviselői, illetve a vendégek a megemlékezés koszorúit helyezték el gróf Esterházy János emléktáblája előtt.
