Kovács Tamás, alias Tomi Kid, szombaton este fényes bokszgálát szervezett Trencsénben, amelyen viszont technikai k.o.-val váratlan vereséget szenvedett 15 évvel fiatalabb grúz ellenfelétől, Giorgi Berosvilitől. A mérkőzés tétje a Nemzetközi Ökölvívó Szövetség (IBF) regionális bajnoki címe volt. Tomi Kid a mérkőzés másnapjának reggelén nyilatkozott hírportálunknak.
Vasárnap reggel, egy nehéz nap éjszakája után Ön fitten nyilatkozik. Mindenki azt hinné, hogy még pihen.
Ez lehetetlen, hiszen már javában intézem a tegnapi meccs utómunkálatait. El kell juttatnom a résztvevőket a repülőtérre, ki kell fizetnem a közreműködőket, gondoskodnom kell a díszletek elszállításáról.
Komolyan mondja, hogy mindent Ön intéz egy személyben?
Nincs mögöttem promóciós iroda vagy ügynökség. Van ugyan menedzserem, de ő Budapesten él. Szlovákiában ez a szokás, hogy mi intézünk mindent. A mérkőzés napjának délutánján még gondoskodnom kellett az étkezések bebiztosításáról, és csak a meccs előtt pár órával kapcsoltam ki a telefonomat, hogy most már elég, és az összecsapásra kell figyelnem.
Lehet így összpontosítani egy címmeccsre?
Nyilván nem, de én vállaltam, és szerettem volna, ha minden megfelelően zajlik. Ráadásul más örömteli feladataim is voltak, hiszen a bokszklubom, a Tomi Kid Akadémia neveltjei éppen Oroszországban küzdenek a korosztályos Európa-bajnokságon, úgyhogy délután még meg tudtam nézni Mészáros Filip meccsét, és szoríthattam Csemez Bandinak, aki legrosszabb esetben is bronzérmes lesz. Szóval a szombatom elég sűrű volt, és persze, este meg én léptem szorítóba.
Mi volt a döntő momentum, ami miatt Önnek viszont vereséggel kellett elhagynia a trencséni ringet?
Ezt most még nehéz megmondanom, ugyanis az egyes részletekre nem emlékszem pontosan, vissza kell majd néznem újra az egészet. Azt tudom, hogy kaptam két pontos és erős ütést, fáj is a nyakam és az állkapcsom. Az ilyesmi viszont benne van a pakliban, ezzel minden bokszolónak számolnia kell.
Közvetlenül a meccs után Ön tett egy olyan kijelentést, hogy talán már csak egy búcsúmeccsen fog öklözni. A visszavonuláson gondolkodik?
Egy hét múlva 39 éves leszek, és azt hiszem, mindent elértem, amit elérhettem. A családom, a saját sportkarrierem, a vállalkozásom és a fiatal bokszolók nevelése közül valamelyikről le kell mondanom, és ez logikusan a saját bokszpályafutásom lesz. A búcsúmérkőzés időpontjáról még korai beszélni, de tudom, hogy hamarosan eljön az ideje. Ezt nem a tegnapi vesztes meccs mondatja velem, hanem inkább az, hogy a fiatal bokszolók nevelése már most nagy sikereket hoz, és ebben látom a továbblépés perspektíváját. Ahogy említettem, Csemez és Mészáros rendkívül jól szerepel az EB-n, Tankó Vilivel pedig június 14-én Bakuba repülünk, ahol komoly esélye van, hogy Szlovákiának riói olimpiai kvótát szerezzen. Ha ezt sikerülne kiharcolni, Vili kap tőlem egy lakást.
Egy lakást??? Lakást még a fociban vagy hokiban is ritkán osztogatnak.
Mindig kell valamilyen motiváció. Csemez Bandi esetében egy robogó lesz az ajándék. De volt már, hogy a neveltemnek új fogakat ígértem, ha elér egy kitűzött célt.
Saját maga számára van még valamilyen kitűzött célja? Volt már a WBF szövetség világbajnoka, a WBO Európa-bajnoka, mit szeretne még elérni?
A kitűzött célom most már egyértelműen a fiatal bokszolók nevelése, és most elsősorban Tankó Vili olimpiai kvótája. A magam részéről már korábban tudatosítottam, hogy egyszer véget ér minden. Amit lehetett, elértem, és most már a saját karrieremet félre kell tennem. A szurkolók és a családom támogatása nélkül idáig sem jutottam volna el.
