Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke nagy esélyt lát abban, hogy Szlovákia történetében először a közlekedési tárca élére magyar nemzetiségű ember kerülhetett. Egyben felteszi a kérdést: vajon Érsek Árpád milyen mértékben tud élni a felkínált lehetőséggel?
„A rendszerváltás idején az ország déli járásaiban élők életszínvonala volt a legmagasabb – persze a fővárost leszámítva –, a déli járások városainak, falvainak arculata volt a legcsinosabb. Röpke 20 év elég volt hozzá, hogy a helyzet merőben megváltozzon. E rövid idő alatt alaposan „elhúzott mellettünk” a Vág mente, az ország középső és északi része”– vázolja fel a jelenlegi helyzetet, az új miniszter kinevezésére reagáló írásában, Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke.
A politikus mindezt a dölyfös politikai fölény, a fejlesztésekben megtapasztalható egyensúlyhiány eredményének nevezte. A markáns különbség szerinte elsősorban a közlekedési infrastruktúra állapotában mutatkozik meg, aminek következményei a gazdaságfejlesztésben és a munkahelyteremtésben tapasztalhatók, és esetenként szakadéknyi a különbség. Természetesen régiónk, szülőföldünk kárára.
Éppen ezért Dél-Szlovákia lakossága jogosan tekint komoly elvárásokkal a közlekedési tárca új vezetőjének tevékenysége elé. Az MKP gazdaságpolitikai alelnöke a legégetőbb és kötelező feladatként a vasút teljes kétnyelvűsítését és a déli gyorsforgalmi utak építésének előkészítését és felgyorsítását nevezte meg.
A politikus néhány konkrét javaslattal is előállt, amelyek régióink felzárkóztatását segítenék. Egyik közülük az R2-es déli gyorsforgalmi út meglévő szakaszainak összekötése, aminek Fügétől keleti irányban, Losonc felé történő fejlesztése elkerülhetetlen. Akárcsak a Tornaljától keleti irányban húzódó szakasz fejlesztése is. Itt az ideje a szoroskai szerpentinek elkerülő szakaszának, a Rozsnyó – Méhész közötti hosszabb szakasz megépítésének is, aminek már kész van a tervdokumentációja.
Ahogy azt az új tárcavezető, Érsek Árpád is megállapította, az R7-es déli gyorsforgalmi út további fejlesztése is elengedhetetlen. Farkas Iván szerint e választási ciklusban elő kell készíteni a Gelle – Érsekújvár szakasz teljes tervdokumentációját, mégpedig Érsekújvár délről történő elkerülésével. Az MKP alelnöke szerint ez a város és a kistérség, emellett Komárom, Gúta, Ógyalla, Párkány, Zselíz kistérségek alapvető érdeke is. De az ország közepén majdan húzódó gyorsforgalmi út, az R3-as nyomvonaláról is dönteni kell.
„Emellett nemcsak az autópályák és a gyorsforgalmi utak terén látványos régióink lemaradása, az első osztályú utak minősége is itt a legrosszabb. Az első osztályú (állami kézben levő) utak, a városainkat elkerülő utak, körgyűrűk hiánya a legégetőbb gond. Gondoljunk csak Komárom városának helyzetére, miután elkészül az új Duna-híd. A várost elkerülő körgyűrű, az új Vágduna-híd nélkül a város közlekedése összeroppan. E gondok megoldása elsőrendű feladat” – véli a szakember. Nem is beszélve a vasútfejlesztésről, amely eddig is messze elkerülte régióinkat.
A vízi közlekedés területén fontos, hogy ne csak a pozsonyi kikötőt, de a komáromi és a párkányi folyami kikötőket is fejlesszék. A kerékpárutak gyarapítsa ma már szintén európai követelmény, amelyeknek a turizmus fellendítésében is szerepük van. Farkas Iván szerint Szlovákia más régióival szemben e területen is látványos a déli és keleti járások lemaradása.
Az egyik legfontosabb közlekedésügyi miniszteri feladatok közé sorolta, hogy legyen újjáélesztve a regionális fejlesztési ügynökségek hálózata, amelyet egykoron Harna István regionális fejlesztési miniszter hozott létre. Egyben kifejezte reményét, hogy az új miniszter élni fog a kínálkozó lehetőséggel és tevékenysége nyomán az ország magyarlakta területein érezhető lesz a fejlődés.
