Mint ismeretes, a Feszty-körkép Alapítvány a festőművész születésének 160. évfordulója, valamint a körkép millenniumi kiállításának 120. évfordulója alkalmából az idei évet Feszty-emlékévvé nyilvánította. Az ebből az alkalomból meghirdetett gazdag eseménysorozatba bevonta Erdély, Kárpátalja, Délvidék és Felvidék magyar lakosságát is, melynek méltó lezárására a Felvidéken – Komáromban és Ógyallán – került sor november 4-én, illetve 5-én.
Az emlékévet záró, ünnepélyes keretek között megrendezett konferenciára november 4-én, a komáromi Duna Menti Múzeumban került sor, mely rendezvény felett dr. Kövér László, az Országgyűlés elnöke vállalt fővédnökséget.
A számtalan vendég között természetesen helyet foglaltak a Feszty család tagjai, akik aktívan támogatták a rendezvénysorozat minden mozzanatát. Ugyancsak jelen volt a vendégek soraiban Nagy László, a pozsonyi követség titkára, Délvidékről Jerasz Anikó, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Laky Takács Péter a kolozsvári főkonzulátusról, Kárpátaljáról Nagy Béla, a beregszászi református diakónia vezetője, Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség főtitkára, dr. Szabó Iván, a díjakat biztosító Ledina Kft. tulajdonosa, akinek az életműdíj megalkotása köszönhető és sokan mások.
Minden magyar megtanulja a szívével látni kárpát-medencei otthonát
A konferencia ünnepélyes bevezetőjeként felolvasták a rendezvény felett fővédnökséget vállaló Kövér László levelét, aki egyéb fontos elfoglaltsága miatt személyesen nem jöhetett el a rendezvényre. Üzenetében kiemelte, hogy a magyarság ereje az otthonlét erejében rejlik, anyanyelvünkben, történelmünkben, kultúránkban és a kárpát-medencei szülőföldünkön való otthonlétünkben, mely a legnehezebb időkben is megvéd bennünket attól, hogy kiforgassanak múltunkból és jövőnkből. Hangsúlyozta továbbá, hogy Feszty múlhatatlan érdeme, hogy művészete által a magyar honfoglalás létélményét ezer esztendő után is érzékelhetővé tette a magyar utókor számára.
A körkép előtt állva minden magyar megtanulja a szívével látni kárpát-medencei otthonát. Az elmúlt százhúsz esztendőben a körkép sorsa is fokmérője volt a magyar szabadságnak. Amikor közszemle helyett hengerekbe kényszerült, raktárak mélyére, pontosan lehetett tudni, hogy elveszett a szabadság. Kövér László kiemelte, a Feszty család nagy érdeme, hogy a második világháború vérzivatarában megmentette a körképet a megsemmisüléstől, amiért minden magyar ember nevében köszönetet mondott.
A továbbiakban arról szólt, hogy Feszty teljesítményéhez akkor lehetünk a legméltóbbak, ha minden felnövekvő magyar nemzedéket segítünk abban, hogy ők is honfoglalókká váljanak és birtokukba vegyék egy ezredév magyar szellemét és tárgyi örökségét, s éppen ehhez járult hozzá az emlékév rendezvényfolyama. Végezetül, ha már tárgyi örökségről esett szó, ígéretet tett arra, hogy a Magyar Kormány minden segítséget megad a kingyesi Feszty-tanya megmentéséhez, ahol a jövőben művésztelep létesülhet.
A szülőföld iránti hűség kötelez
Ezt követően a konferenciának otthont adó Duna Menti Múzeum igazgatója, Csütörtöky József köszöntötte a rendezvény résztvevőit, hangsúlyozva, hogy intézményük számára megtiszteltetés, hogy helyszínéül szolgálhatott ennek az ünnepélyes zárókonferenciának, hiszen egyike azoknak, mely őrzi és a nagyközönség számára hozzáférhetővé teszi a Feszty-hagyaték részét.
Nagy László, a pozsonyi magyar nagykövetség tanácsosa beszédében kiemelte, minden magyar ember azzal a küldetéssel születik, hogy szolgálja a nemzet megmaradását és őrizze értékeit az egész emberiség számára. A magyar állam feladata pedig keretet teremteni a nemzet megmaradásához. Ugyanakkor a nemzet tagjainak felelőssége, hogy hajszálgyökerek sokaságával, személyes kapcsolatokkal szőjék át a Kárpát-medencét. Mint mondotta, az emlékév rendezvénysorozata mindennek egy szép példája volt.
Majd a család nevében Feszty Zsolt szólt arról, mit jelent számára Fesztynek lenni, milyen kötelezettségekkel jár ez a csodálatos szellemi örökség. S ha már a Feszty-leszármazottakról esett szó, lehetetlen nem megemlíteni nagyapját, Feszty Istvánt, akiről elmondható, hogy ha ő nincs, akkor ma talán körkép sincs.
Ezután a család és a Feszty-körkép Alapítvány együttműködéséről szólt, s elmondta, mennyire meghatónak érzi, hogy az emlékév megrendezése ennyire összefogta a Kárpát-medence minden részének magyarságát, végül pedig Feszty Árpád szülőföldje iránti hűségét emelte ki, hangsúlyozva, hogy mindig is innen merített és ide tért vissza sikereit és kudarcait követően is. Ezt tartja életműve legfontosabb üzenetének, a szülőföld iránti hűséget.
A továbbiakban Ökrös Mariannak, a Feszty-körkép Alapítvány elnökének köszöntője következett, aki azzal a gondolattal indította beszédét, hogy őseink tisztelete egy nemzet számára a legfontosabb identitás-megőrző erő. Ez a gondolat vezérelte az alapítvány létrehozóit is. Majd az alapítvány létrehozásának körülményeiről, az emlékév rendezvényeiről, állomásairól szólt, köszönetet mondva mindazoknak, akik ebben bármilyen módon együttműködtek, segítséget nyújtottak, hiszen állami támogatás nélkül, civilek segítségével és összefogásával valósította meg rendezvényeit.
A Feszty-körképet méltatva elmondta, hogy jelentőségét, eszmei értékét, üzenetét tekintve semmilyen más körkép nem hasonlítható hozzá, ezért tekinti az alapítvány küldetésének, hogy a magyarság körében a felnövekvő nemzedék minden tagja megismerje azt.
Díjak, tervek és pódiumbeszélgetés
Ezt követően a díjátadó gálára került sor, melynek során emlékplakettben részültek mindazok, akik az emlékév sikeres megvalósításában segítséget nyújtottak, illetve a határon túli magyarság összefogásában, a magyar fiatalok felkarolásában és a kollektív nemzettudat megerősítésében szereztek elévülhetetlen érdemeket.
A díjátadó gála meglepetése volt három életműdíj átadása is. Életműdíjat vehetett át Tokay Rozália kolozsvári fafaragó művész, az MVSZ Erdélyi Országos Tanácsának elnöke, a Szent Kamill és az Árpád-házi Szent Erzsébet Otthonok alapító elnöke, Cey-bert Róbert Gyula író, kelet- és magyar őstörténet-kutató, valamint Püski István, a Püski Kiadó örököse és munkájának folytatója.
A konferencia további részében Görbe Márk művészettörténész és Cey-bert Róbert Gyula keletkutató előadására került sor, továbbá lehetőség nyílt arra is, hogy Popovics Béla helytörténész a teljes nyilvánosság előtt bejelentse a körkép előkészületével kapcsolatos azon fontos helyreigazítását, mely a pontos földrajzi meghatározást igazolja. Ez a Munkács városának keleti területén elhelyezkedő Kendereske község körüli domboldal, ahol Popovics Béla kezdeményezésére kicsinyített kőrotundát állítottak, melynek továbbgondolásában az alapítvány előterjesztette azt a javaslatot, hogy az újraépülő Városligetbe tervezzék be a körkép eredeti kiállítási helyéül szolgáló Rotunda-emlékhelyet.
A rendezvény zárásaként az egykori Feszty Szalon baráti köre leszármazottainak pódiumbeszélgetésére került sor, megidézve ezzel a 120 évvel ezelőtti korszak azon szellemi elitjének eszmeiségét, mely a kor meghatározó irányvonalát képviselte a századforduló magyar történelmi, irodalmi, kultúrpolitikai és művészeti vonalán. A rendezvény fényét emelte Vadkerti Imre, a Ghymes Igricek és a Bellő Néptánccsoport közreműködése.
