A Raoul Wallenberg-díj egyetlen határon túli díjazottja az idén a Tan Kereke Egyesület (Cakra ucenia) felvidéki civil szervezet, amelynek tagjai a szepsi cigánytelepen dolgoznak. Az egyesület a jogvédelem, a tanulás, a művészet, a sport eszközeivel mutat kiutat a cigánytelepen élőknek.
Gyűlöletből nem lehet építkezni, ezért fontos, hogy évről évre összegyűljünk, és az embermentőre emlékezve ünnepeljük a jelenkor hőseit, akik békeidőben mutatják meg, nem lankadhat a lelkiismeret – mondta Langerné Victor Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkára a Raoul Wallenberg svéd diplomata eltűnésének 72. évfordulója alkalmából rendezett keddi budapesti megemlékezésen.
A helyettes államtitkár a Páva utcai Holokauszt Központban hangsúlyozta: Magyarországnak, de a világnak is szüksége van a szembenézésre, az emberséges vitákra a múltról, a jelenről. Tanulva a régi és új bűnökből, a szenvedésből és az embertelenség kegyetlenségéből, meg kell alkotni valami újat, amiben az egykori embermentés nyomán az egymás iránt érzett felelősség és alázat egyre többek kiváltsága lehet – hangsúlyozta a helyettes államtitkár asszony, aki szerint a demokráciában is szükség van embermentőkre, hogy azok mellett is ki tudjunk állni, akik vesztesei a mi jólétünknek és kényelmünknek.
Fontos, hogy van egy ilyen hősünk, mint Raoul Wallenberg – jelentette ki a házigazda szerepét betöltő Szita Szabolcs, a Holokauszt Emlékközpont igazgatója, aki köszöntőjében arról is beszélt, hogy számunkra főként azért nagy jelentőségű a svéd diplomata tevékenysége, mert a „humánum világszerte ismert lovagjának életművébe bele tudunk kapaszkodni”, ami segít a jó tájékozódó képességünk kialakításában.
Az 1912. augusztus 4-én született Raoul Wallenberg 1944-ben a budapesti Svéd Nagykövetség titkáraként egyes források szerint majd húszezer ember életét mentette meg azzal, hogy svéd úti okmányokkal ellátta, vagy védett házakba menekítette őket. A Vörös Hadsereg 1945 januárjában letartóztatta, a szovjet hatóságok állítása szerint 1947-ben börtönben halt meg. Utoljára 1945. január 17-én látták élve Budapesten. A svéd hatóságok csak 2016 októberében nyilvánították hivatalosan is halottá.
Az ünnepségen átadták a Wallenberg-díjakat, amellyel a Raoul Wallenberg Egyesület, a Raoul Wallenberg Alapítvány és az EMMI díjazza mindazokat, akik tetteikkel, életútjukkal példát mutatnak humanizmusból.
A Raoul Wallenberg-díj egyetlen határon túli díjazottja az idén a Tan Kereke Egyesület (Cakra ucenia) felvidéki civil szervezet, amelynek tagjai a szepsi cigánytelepen dolgoznak. Az egyesület a jogvédelem, a tanulás, a művészet, a sport eszközeivel mutat kiutat a cigánytelepen élőknek. A díjat Milan Hudák vette át, akivel hamarosan rövid interjút is közlünk.
Kitüntetésben részesült Beer Miklós római katolikus püspök is, akit az elesettek érdekében végzett missziói szolgálata, elkötelezettsége, egyházújító tevékenysége és teljes életműve tett érdemessé a díjra. A váci egyházmegye megyés püspöke a méltatás szerint 2014-ben körlevelet adott ki, hangsúlyozva az egyház felelősségét a cigány emberek sorsának javításában.
Békési Róbert tervezőművészt a menekülteket segítő tevékenységéért díjazták. A gyerekként a strasshofi lágert megjáró, hetvenöt éves grafikus másfél éve segíti a Magyarországra érkező menekülteket, önkéntesként együttműködött a Migration Aid segélyszervezettel, az Evangéliumi Testvérközösséggel és az Oltalom Alapítvánnyal.
A Raoul Wallenberg Szakgimnázium és Szakközépiskola igazgatóját, Gavallérné Kancsal Ágnest azért tüntették ki, mert hetedik éve segíti szervezőként a Raoul Wallenberg Egyesület vetélkedő-sorozatát, amely magyarországi és határon túli középiskolásokkal ismerteti meg a zsidó-magyar együttélést, az embermentés, a második világháború és a holokauszt történetét.
Hofher József jezsuita szerzetes a méltatás szerint az elesettekért végzett missziói szolgálatával és teljes életművével érdemelte ki a díjat. A hatvanhárom éves szerzetes cigánymissziót először a Miskolc-Sajó menti térségben, majd Kispesten, utána Csobánkán végzett, 2005 óta a Jezsuita Párbeszéd Házában cigány-pasztorációs műhelyt vezet.
Díjat kapott Járóka Lívia szociál-antropológus, aki 2004-ben a Fidesz listáján szerzett európai parlamenti (EP) mandátumot, majd a politikai pályát elhagyva 2014-ben megalapította a Járóka Lívia Tehetségmentő Egyesületet, amely a családok valamennyi tagjának bevonásával próbál segíteni a szegénységgel küzdő gyerekeken. Járóka Lívia betegség miatt nem tudta személyesen átvenni a díjat.
Sebes József, a Raoul Wallenberg Egyesület soros elnöke elmondta, hogy kiadványban készülnek megörökíteni az eddigi díjazottakat, mivel céljuk, hogy követendő példát mutassanak a fiataloknak.
Az ünnepségen részt vevő Niclas Trouvé svéd nagykövet a díjak átadásában is közreműködött, majd délután öt órától a díjazott Gavallérné Kancsal Ágnessel közösen megkoszorúzták a Pozsonyi út és a Wallenberg utca sarkán lévő Wallenberg-emlékművet.
