A Szent László-év ünnepélyes megnyitójára Győrben kerül sor, 2017. február közepén. A központi rendezvényt – június 26-27-én – ugyanitt valósítják meg.
Dr. Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke tegnap hivatalában fogadta a Nemzetpolitikai Államtitkárság által meghirdetett Szent László-év tanácsadó testületét. A Potápi Árpád János államtitkár által kinevezett testület tagjai közül Gaal Gergely elnök, dr. Lomnici Zoltán, Okos Márton, valamint Czibolya Gábor tettek látogatást a megyéspüspöknél.
A tanácsadó testület az erre az évre meghirdetett Szent László-év ünnepélyes megnyitásával és méltó lebonyolításával kapcsolatban kérte Veres András püspök és a Magyar Katolikus Egyház együttműködését. Veres András örömmel vette a kezdeményezést, és felajánlotta együttműködését a Szent László-év lebonyolításához – olvasható a győri megyéspüspök által kiadott közleményben.
Az emlékévet a lovagkirály trónra lépésének 940., szentté avatásának 825. évfordulója alkalmából hirdették meg. A programsorozat célja, hogy széles körben megismertessék az uralkodó életét és tevékenységét. Vándorkiállítás, tudományos konferencia, különféle pályázatok, versenyek, gyermektáborok, sportversenyek szervezését tervezik, de újra kiadják a Szent László-énekeskönyvet is.
A Győri Egyházmegyei Kincstár legjelentősebb darabja a pompás Szent László-herma, amely ma a székesegyház legféltettebb kincse, Győr városának is szimbóluma.
Szent László királyunk 1095-ben halt meg, Nagyváradon temették el. A ma ismert hermát Zsigmond királysága alatt készítették, a koponyát ezüsttel vonták be. A herma később a Báthory családé, majd 1606-ban – Naprághy Demeternek köszönhetően – a győri püspökségé lett, mivel őt nevezték ki Győr püspökének. A török megszállás miatt Borostyánkő várában őrizték, majd 1945 után került vissza Győrbe, jelenleg is a győri bazilikában található. A Szent Korona és a Szent Jobb mellett Magyarország legjelentősebb szakrális emléke.
