Rendhagyó tankönyvet adtak ki Szencen. A regionális neveléssel az a célja az iskoláknak, hogy a fiatalok lokálpatriotizmusát erősítsék. A város ezt a törekvést támogatta, így elkészülhetett a három részesre tervezett helytörténeti tankönyvsorozat második része is.
A tavalyi évben adták ki a Szenc a síkságtól a dombtetőig című tankönyv első részét, amely a régió természeti adottságait mutatja be. A 2017. január 18-án a Városi Múzeumban megkeresztelt kiadvány, a sorozat második része a város és környéke történelmével foglalkozik – szlovákul és magyarul egyaránt kiadták.
A tankönyv bevezetőjében ez olvasható: „rendhagyó tankönyv kerül most a kezetekbe. Azoknak írtuk és állítottuk össze, akik már túl vannak a történelemórák első évfolyamain. Rendhagyó a tankönyv, mivel elsősorban környékünkről szól. Egyes fejezeteit lapozva meggyőződhettek majd róla, hogy a nagy történéseknek megvannak a helyi összefüggései is.”
A sorozat múltról szóló részének bemutatóján Strešňák Gábor a múzeum igazgatója köszönetet mondott azoknak, akik hozzájárultak a könyv megírásához. A tankönyv több fejezetből áll, úgy tervezték meg, hogy minden héten egy órában foglalkozzanak helytörténettel a tanulók. Az alapiskolások és a középiskolások is tanulhatnak belőle. A kötet az őskortól a 18. századig ismerteti a történelmet a diákokkal.
A tankönyvet Radoslav Ragač levéltáros, a kulturális minisztérium kulturális örökséggel foglalkozó főosztályának vezetője, a könyv egyik recenzense keresztelte meg. A keresztelő előtt elmondta: senkinek sincs ilyen tankönyve. Ezért példaértékű ez a munka, s a levéltáros bízik abban, hogy a többi járás, vagy város is követni fogja a példát.
Pavol Frešo, Pozsony megye elnöke is jelen volt a bemutatón. Beszédében elmondta, fontos az ilyen tankönyv, mivel tudnunk kell, hol élünk, ismerni kell a múltunkat és hagyományainkat. Frešo is példaértékű kezdeményezésnek nevezte a kötet kiadását, szerinte a Pozsony megyei középiskolásoknak a megye múltjáról is tanulniuk kellene, ezért javasolni fogja másoknak is, hogy írjanak hasonló tankönyveket.
Kvál Karol, Szenc város polgármestere szintén köszönetet mondott a szerzőknek és szerkesztőknek. Hangsúlyozta: az itt élők büszkék lehetnek a városra és a régióra, ezért is örül ennek a tankönyvnek. Elolvasva azt, felfrissítette tudását, de új dolgok is kiderültek számára a településekről és a városról is – vallotta be a polgármester, majd átadta a köszönő okleveleket és a város ajándékát a szerzőknek és a szerkesztőknek.
Peter Fedor, a könyv egyik szerzője arra hívta fel a figyelmet, hogy térségünket több mítosz is körülveszi, a zömük az itt élők barátságos és szorgalmas természetéről szólnak. Fontos az, hogy a Szenc környékiek ténylegesen büszkék legyenek lakhelyükre és tisztában legyenek annak történelmével, hagyományaival, kincseivel.
Helytörténet-oktatás és a múlt felfedezése
A tankönyvhöz a szenci alapiskolák – a városnak köszönhetően – ingyenesen hozzájutnak. A szerzők azonban bíznak abban, hogy a környékbeli alapiskolák is megrendelik és oktatni fognak belőle, hiszen a könyvek az egész régió múltjáról szólnak.
Matus Mónika, a Szenczi Molnár Albert Alapiskola igazgatónője, a tankönyv fordítója és szerkesztője kérdésünkre elmondta, „Fontos a helytörténetóra. Ha a kulturális örökséget és a történelmet a diákok iskolásként elsajátítják, akkor később büszkék lesznek arra a régióra, ahonnan származnak. Ha erősödik a tudatuk, és tudják, hogy milyen magyar emlékek és milyen magyar történelmi emlékhelyek vannak itt, akkor büszkébbek lesznek arra is, hogy magyarok.”
A Szenci járásban nagyon sok olyan család él, akik nem idevalósiak. Ezek a családok zömében nem a magyar iskolát választják gyermeküknek, hiszen nincsenek magyar gyökereik. A tankönyv összeállításában mégis mind a három szenci alapiskola tanárai részt vettek, tehát a szlovák pedagógusok is.
Hogy fogadták a szlovák iskolákban a tankönyvet? – kérdeztük az igazgatónőtől. Matus Mónika elmondta, a történelemszakos pedagógusok, akik segítettek a könyv megírásában, szenciek.
„A szívügyüknek érezték, hogy bemutassák Szenc kulturális örökségét. Az egyik kolléganő, a Tajovszky utcai iskola igazgatóhelyettese, az ő számára fontos lesz, hogy tanítsanak is a könyvből. A Malom utcai iskolából is volt szerzője a kötetnek, de az a kolléga már nem dolgozik, így nem tudjuk, ott bevezetik-e a tantárgyat. Pedig éppen ebben az iskolába járnak a városba költöző családok gyermekei. Eddig volt elég óránk arra, hogy a történelmet bővítsük, és ezzel együtt a helytörténetet is tanítsuk. „Kipróbáltuk” hatodikban és nyolcadikban a tantárgyat. Akkor derült ki, hogy nem ez a megfelelő évfolyam a helytörténet tanítására, s úgy döntöttünk, hogy hetedikben és kilencedikben fogjuk tanítani ezt a tantárgyat. Most, hogy az új, innovált iskolai művelődési program lép életbe ezekben az évfolyamokban, már nem lesz arra lehetőség, hogy kihasználjuk a szabad órákat, hiszen csak egy lesz belőle, vagy kettő. Mi biztosan megoldjuk, hogy oktathassunk ezekből a tankönyvekből.”
Strešňák Gábor, a Szenci Városi Múzeum igazgatója, a tankönyv egyik szerkesztője portálunknak nyilatkozva elmondta, egy háromkötetes tankönyvsorozat kiadását tervezték. „Ennek két része a régió történelmével foglalkozik. Egy része pedig, amelyik tavaly jelent meg, Szenc és környékének a természeti szépségeivel, természetrajzával. Azt a kötetet a nyolcadikos vagy az attól idősebb diákoknak ajánlottuk. Mindegyik kötetet úgy állították össze, hogy heti egy tananyagot tudjanak átadni a pedagógusok a diákoknak.”
A történelmi összefüggésekbe is bevezeti az olvasót a könyv, amelyet egyébként nemcsak a diákoknak szánnak, hanem bárkinek, akit érdekel a régió múltja és a természeti kincsei.
„A könyvből jobban megértheti a történelmi összefüggéseket az olvasó. Lehet, hogy néhányukat majd kutatásra is ösztönöz. A tanároknak ez a könyv hasznos útmutató, hogy hogyan tanítsák a regionális történelmet. Vannak kevésbé ismert tények is, amiket leírtak a szerzők, hiszen olyan ismereteket is megosztottak a szerzők, amelyekről addig nem jelent meg publikáció. A falvak monográfiái gyakran célt tévesztenek, hiszen azt a tanárok nem mindig olvassák el, ezért nem adják át azt az ismeretet, amit a községről tudni lehet. Bár hozzá kell tennem, hogy a Szenci járás falvainak több mint felében még nem íródott településmonográfia, így nehéz a helytörténet oktatása. Próbáljuk arra is ösztönözni – a feladatokon keresztül – a gyerekeket, hogy ne csak az interneten nézzenek utána a feltett kérdéseknek, feladványoknak, hanem eljárjanak könyvtárba, múzeumba, vagy fogják a hátizsákjukat és a fényképezőgépüket és elmenjenek a dunasápújfalusi templomba, megkeresni a gótikus stílusjegyeket” – mondta a Szenci Városi Múzeum igazgatója, a kötet szerkesztője.
