Pozitívabban vélekednek Szlovákia polgárai az Európai Unióról, mint korábban. Legalábbis ez derül ki az Eurobarometer ügynökség felmérésének aktuális eredményeiből. Ez a tendencia az eredmények javulásán alapul az unió támogatásának mindhárom kulcsfontosságú paraméterét, azaz az általános támogatottságot, az európai intézmények iránti bizalmat és a politikusok támogatását figyelembe véve.
Az EU-tagországok átlagos értékeivel összehasonlítva Szlovákia polgárai pozitívabban értékelik az uniót. Általánosságban véve javult a gazdasági helyzet értékelése is az unión belül. A felmérés eredményeit az Európai Bizottság Szlovákiai Képviseletének vezetője, Dušan Chrenek, továbbá a nemzeti jelentést feldolgozó Karvai Sándor és Pavol Baboš elemző mutatták be sajtótájékoztató keretében.
A jelentésben a figyelemmel kísért paraméterek többsége pozitív fejlődést mutat az unióhoz való hozzáállás tekintetében. A támogatottság általános szintjén is pozitív a fejlődés, 30 százalékról 34 százalékra növekedett azok aránya, akik pozitívan értékelik az unió meglétét, azok aránya viszont, akik negatívan ítélik meg azt, 26 százalékról 20 százalékra csökkent.
A felmérésben résztvevők legnagyobb része (45%) semlegesen viszonyul az unióhoz. Pozitív fejlődés állt be az unióval szembeni bizalom tekintetében is, itt 40 százalékról 42-re növekedett az arány. 2016 novemberében majdnem a megkérdezettek fele (48%) nyilatkozott úgy, hogy elégedett a demokráciával az unióban, ami hat százalékpontos növekedést jelent, az uniós tagállamok átlagával összehasonlítva pedig háromszázalékosat.
Növekedett az Európai Parlamenttel szembeni bizalom is
Az uniós intézmények támogatottsága is pozitív fejlődést mutat. Az Európai Parlamenttel szembeni bizalom 46 százalékos szinten van, ami 7 százalékpontos növekedést mutat az előzőekkel összehasonlítva. Az EP átlagos támogatottsága a 28 uniós tagállam szintjén 40 százalékos. Az Európai Bizottságban a szlovákiai megkérdezettek 43 százaléka bízik, ami 6 százalékpontos növekedést jelent (az EU 28-as átlag 38%-os szinten van).
Dušan Chrenek szerint az unió pozitívabb megítélése Szlovákiában azt tükrözi, hogy az ország polgárai tudatosítják, milyen pozitívumokat jelent az EU, s milyen előnyeink származnak a tagságból. Chrenek szerint ez a fejlődés annál inkább is jelentős, mivel ebben az időszakban több bíráló hang hallható az Európai Unióban.
Chrenek azt is megjegyezte, hogy Szlovákiában nagyobb a bizalom az uniós, mint a nemzeti intézmények iránt. Amíg az Európai Bizottságban például a megkérdezettek 43 százaléka bízik, a nemzeti kormányban csak a 32 százalékuk. A szlovák parlamentben a megkérdezettek 29 százaléka bízik, ami 3 százalékpontos csökkenést jelent. A nemzeti intézmények közül a megkérdezettek leginkább a hadseregben bíznak (63%-uk). A hazai rendőrségben a megkérdezett szlovákiai polgárok 46 százaléka bízik, uniós szinten pedig a rendőrségben az emberek 71 százaléka. A bíróságoknak Szlovákiában csupán a megkérdezettek 30 százaléka szavazott bizalmat, uniós szinten ez az arány 51 százalék.
A politikák támogatottságát illetően a megkérdezettek nagy arányban támogatják a közös energetikai politikát (69%), több mint a felük az egységes migránspolitikát is támogatja (54%), ami az előző felméréssel összehasonlítva 4 százalékpontos növekedést jelent.
Az, hogy mennyire fontos a migráció és a terrorizmus Szlovákia számára, az Eurobarometer két felmérése között a migráció esetében 17 százalékról 10 százalékra csökkent, a terrorizmus esetében pedig 6 százalékról 5 százalékra. Chrenek szerint ennek az lehet az oka, hogy a választás előtti feszült retorika a 2016-os márciusi parlamenti választást követően eltűnt a közéletből.
Az emberek nem tudják az unióról alkotott véleményüket megindokolni
Pavol Baboš, a Comenius Egyetem Bölcsészettudományi Karának elemzője arra is felhívta a figyelmet, hogy az európai átlaggal ellentétben a szlovákok kevésbé bíznak a rendőrségben és az igazságszolgáltatásban, mivel úgy vélik, hogy ezek jelentős mértékben a politika befolyása alatt állnak. „Abban is különbség van az uniós átlag és Szlovákia között, hogy mit tartanak lényegesnek. Szlovákia polgárai a migráció és a terrorizmus kérdését kevésbé tartják fontosnak, mint az uniós átlag. Másrészt viszont fontosabbnak tartják az egészségügy, a szociális biztonság vagy az áremelkedés kérdését, vagyis azokat a dolgokat, amelyek személyesen érintik őket. A migrációval és a terrorizmussal Szlovákiának nincsenek közvetlen tapasztalatai” – jelentette ki Baboš.
Az elemző szerint az ugyancsak döntő fontosságú, hogy hány ember bízik az Európai Unióban, és hányan semlegesek iránta (45%). „Más felmérések is azt mutatják, hogy az emberek többsége – ha egy ilyen eset fennállna – ma még a bennmaradásra szavazna. De ez a támogatottság nagyon csekély, és az emberek nem tudják a véleményüket megindokolni” – jelentette ki az elemző, hozzáfűzve, hogy valamire mégiscsak jó az unió, tudják az emberek, de az unió ellenzőivel szemben nem tudnak érvelni. „Az Unió ellenzői kapásból mondanak tíz érvet, miért rossz az Európai Unió, s miért kellene onnan kilépni, az EU-támogatóknál viszont csak az érzés van meg, de az álláspontjuk mellett nem tudnak érvelni” – fűzte hozzá az elemző.
Az Eurobarometer 1973 óta készít rendszeresen felméréseket az uniós tagországokban. Az európai integrációra, a hazai politikára, de más apolitikus témákra vonatkozó standard felmérés évente kétszer valósul meg.
A legújabb, Eurobarometer 86 nevű felmérést 2016. november 6. és 2016. november 16. között készítették, személyes beszélgetések alapján 27 705 tizenöt évnél idősebb megkérdezett bevonásával 28 uniós tagállamban és 5 tagjelölt országban. Szlovákiában 1007 embert kérdeztek meg a felmérés során. A kérdések négy téma köré csoportosultak: az Európai Unió és intézményeinek általános megítélése; foglalkoztatottság és fejlődés, valamint az euró támogatottsága; migráció és a terrorizmus; illetve az energetikai unió és az éghajlatváltozások.
(SITA/Felvidék.ma)
