Fotó: TASR, Roman Hanc

A magyar szürke marha szlovákiai tenyésztéséről és nemesítésének feltételeiről írtak alá együttműködési megállapodást a héten Nagyráskán (Nagymihályi járás), a szlovákiai és magyarországi állattenyésztők egyesületei.

Magyarországon ez a fajta hungarikumnak számít. „Rendkívül szigorú szabályok vonatkoznak a fajta külföldi tenyésztésére. A létrejött megállapodásunknak biztosítania kell, hogy a szlovákiai tenyésztők a szigorú szabályok betartásával fajtiszta tenyészállatokat neveljenek. Ezután a magyarországi törzskönyvezési feltételeknek megfelelve elismerik az eredetiségüket” – közölte a találkozót követően Csicsai Gábor, a földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztérium államtitkára.

Ezt a fajtát leginkább Szlovákia déli területein tenyésztik. A kihasználtsága hosszú távon alulértékelt. „Mivel Szlovákiában elég sok az alacsony fejlettségű régió, ahol sajnos nem lehet mással, mint mezőgazdasággal foglalkozni, pont ezeken a területeken tenyészthető lenne ez az igénytelen szarvasmarha“ – részletezte a lehetőségeket Csicsai. Hozzátette, hogy az emberek a tenyésztett állománnyal akár kereskedhetnek is a jövőben.

Szlovákiának nincs húsmarhafajtája

Vladislav Paľurik, a Szlovákiai Húsmarhatenyésztők Egyesülete (Zväz chovateľov mäsového dobytka na Slovensku) igazgatótanácsának elnöke kifejtette, hogy Szlovákiának nincsen jelentős saját húsmarhafajtája. „Az egyesületünk 14 húsmarhafajt tart számon, többnyire behozatalból származó állatokról van szó. Saját nemzeti fajtánk a szlovák tarka és a szlovák pinzgaui szarvasmarha” – mondta Paľurik. Hozzátette, hogy a hazai lakosságot rá kell szoktatni a marhahús fogyasztására, s azt elfogadható áron kell kínálni, ezzel nőhet a hús iránti kereslet.

A múlt évezred végén ez a fajta csaknem teljesen eltűnt az eredeti dél-szlovákiai részekről. A fajta pozitívuma: a jó egészségi állapot, a hosszú, akár 20 évtől is magasabb életideje, kedvező szaporodása (egy borjú évente), és az igénytelensége (akár egész évben a szabad ég alatt tartható). A rosszabb minőségű legelőket is hasznosíthatja, így sikeresen nevelhetik a kisebb tapasztalattal rendelkező, vagy akár a kezdő tenyésztők is.

A szürke marhának több típusa alakult ki

A magyar szürke marha nem homogén fajta, több típusa alakult ki.

– primitív kistestű típus – fejletlen, alacsony marmagasságú típus; létrejöttében a rossz minőségű takarmányozás és a nem kielégítő életkörülmények játszottak szerepet. Jellemzője a nem tetszetős szarvalakulás és a hibás lábszerkezet.

– durva igás típus – nagy marmagasságú, magas marú, mély mellkasú egyedek tartoznak ebbe a típusba. Lábai hosszúak, mozgása élénk.

– finom tejelő típus – tetszetős, kistermetű, nemes, finom szervezetű szürke marha. Szarvai vékonyak, a tőgye jobban fejlett.

– nagyüzemi típus – nemes, tetszetős megjelenésű, sokszor szép, címeres szarvú. Napjainkban a leggyakoribb típus.

A Nyugat-Európában megjelenő kergemarhakór miatt felértékelődött a csak természetes, növényi eredetű táplálékot fogyasztó, garantáltan BSE-mentes szürke marha húsa, amely az állat lassúbb növekedése miatt tömörebb és tartalmasabb az egyéb eredetű marhahúsoknál. A vágásra tartott egyedek 3-3,5 éves korukban érik el azokat a paramétereket, amelyeket az intenzív hizlalásban tartott marhák 16-18 hónapos korukban. A fokozott BSE-mentességnek igen jelentős oka, hogy a magyarországi szürke marhák nem kapnak és soha nem is kaptak állati eredetű fehérjét tartalmazó tápot, takarmányt.

(TASR/Felvidék.ma)