A kiségresi citerásokat sokan hallgatták (Fotó: Mihályi Molnár László facebook oldala)

Immár közel két évtizede hagyomány, hogy az utolsó nap a vendéglátóké – ezért JÁSZÓ NAPJA. Délelőtt a premontrei apátsági templomban zajlik ünnepi szentmisével.

Az idén a rend itt szolgáló papja, Rédli Imre atya mondott szentbeszédet, amelyben a szabadegyetem témáihoz is csatlakozott. A jó földbe hulló jó mag gazdag jövőt ígérhet, ha megműveljük a földet, ha gondozzuk a kikelő sarjat is, mert mai világunkban a pusztába kiáltott szó gyakran jellemzőbb, amikor a tömeg csorda módjára nem igényli a szépet, a jót, az igazat és hasznosat sem. Mert a reklám és tömegtájékoztatás a hazugságokat ontja, és silány és mérgező táplálékokkal árasztja el a világot… Pedig lehet ezt másként is. A jászói szabadegyetem éppen az érték és mérték szándékával, az igaz és hiteles, a nemzeti és keresztény hagyományok felmutatása által próbál szembenézni a valósággal.

Délután a nagyszínpadon ismét a környékről és távolabbról érkezettek jelentek meg. Például a makranci énekes asszonyok, a kisgéresi citerások, Rezes Gyula énekes. Sajnos a megrendelt autóbusz nem érkezett meg a szinai Rozmaring csoportjáért, hiába vártak, az idén lemaradtak Jászóról…

Az ünnepi szentmisén (Fotó: Mihályi Molnár László facebook oldala)

Ez volt talán a táborozás egyetlen szomorú pontja, mert az egész héten lezajlott 32 műsorszám (előadás, beszélgetés, vetítés, borkóstoló, kiállítás és egyéb) gazdag kínálatot adott, s ezen túl egy kézműves gyerektábor is zajlott, rendszeres esti beszélgetések a jászói Csemadok alapszervezet vendéglátásában. Csoltkó Jenő területi elnök és Kázsmér László alapszervezeti elnök természetesen köszönetet mondott minden segítőnek, támogatónak, szervezőnek, főleg Zborai Imre területi titkárnak, akire az előkészítés és lebonyolítás legtöbb terhe hárult. És egy szép hét kerekedett ki a végén. Emléket állítva Arany Jánosnak, Petőfi Sándornak, Tormay Cécile-nek, József Attilának, Esterházy Jánosnak, az első és második világháború áldozatainak és a jogfosztott felvidéki magyaroknak, valamint Kolár Péternek, aki elindítója volt Somodiban a művelődési tábornak, de aki már több tábort nem szervezhet.

Ám jövőre minden bizonnyal ilyen idő tájt itt leszünk a jászói kempingben, mert minket nem lökött sírba Trianon, csak próbára tett, és csakazértis megmaradunk. Ha Isten velünk, akkor ki ellenünk?!