Háromszáznyolcvankét évvel ezelőtt, 1635. november 13-án ünnepélyes keretek között kezdte meg működését a Nagyszombati Egyetem hittudományi és bölcsészettudományi kara, amely a mai budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem (ELTE) jogelődje.
Az esztergomi érsek, Pázmány Péter akkori székhelyén, Nagyszombatban alapított egyetemet 1635. május 12-én. Pázmány ezen a napon Pozsonyban adta át az Universitas Tyrnaviensis alapító levelét Forró György jezsuita tartományfőnöknek és Dobronoky György nagyszombati rendházfőnöknek, amely az intézmény anyagi hátterének és oktatási tevékenységének leírásán túl a következőket tartalmazta: „Gyakran aggódva fontolgattuk magunkban, hogyan tudnánk a katolikus hitet Magyarországon elterjeszteni és a nemes magyar nemzet méltóságának is szolgálni. Minden más eszköznél előbbrevalónak tűnt föl előttünk, hogy Tudományos Egyetem emeltessék, ahol a harcias nemzet lelkülete megszelidüljön és az egyházkormányzásra és az állam szolgálatára alkalmas emberek képeztessenek. Nem is hiányzott belőlünk sem a kedv, sem az igyekezet e dologra, de a haza szerencsétlensége és más sürgősen szükséges alapítások mindezideig visszatartottak, hogy kívánságunknak eleget tehessünk. Most azonban, minthogy – Isten áldásából, aki igyekvéseinket égi kegyelmével kísérte – némi anyagi eszközök állnak rendelkezésünkre, úgy látszik, tehetünk valamit, ha nem is éppen a dolog nagyságához, de mindenesetre a lesújtott haza helyzetéhez illőt. Elvégeztük azért a nagyon tisztelendő Vitelleschi atyával a Jézustársaság általános főnökével, hogy beleegyezzék a jézustársasági atyák nagyszombati kollégiumában egyetem emelésébe és annak minden gondját és kormányzását a Társaságra vállalva (…)
És ha idő multával, (ha Isten Magyarországot a török igától megszabadítja), alkalmasabb város találkoznék az Egyetem számára, szabadságában álljon a Társaságnak ezt a mi alapításunkat az Egyetemmel együtt máshová átvinni, úgy azonban, hogy az esztergomi egyházmegyén kívül ne kerüljön és a nagyszombati kollégiumnak előbbi alapítványa érintetlen maradjon. Ha pedig (amitől a kegyelmes Isten óvjon) az Egyetem Magyarországon nem állhatna fönn tovább, hanem külső vagy belső ellenség erőszakából megtörténnék, hogy a Társaság atyái távoznának, és minden reménység elveszne hamaros visszatérésükre; ez esetben köteles legyen a Társaság a föntnevezett tőke kamatát és gyümölcsét Magyarországon kívül magyar kispapok használatára fordítani, úgy, hogy belőle papságra alkalmas ifjak neveltessenek és kötelesek legyenek fölszentelésük után Magyarországra visszatérni. Abban az esetben, ha a Társaság atyái távoznának Magyarországról, de reménység lenne, hogy csak néhány évig lesznek távol, azt akarjuk, hogy időközben az egész kamat megőriztessék a kollégium kárainak a visszatérés utáni jóvátételére (mert efféle mozgalmakban ilyenek be szoktak következni), vagy pedig az elköltöző személyek ellátására fordítsák a kamatpénzt. Ha pedig akárhány év eltelte után a Társaságnak ismét szabad lenne Magyarországba visszatérni és az Egyetemet folytatni, változatlan akaratunk, hogy ha a kispap nevelés megszűnik a tőlünk átruházott összeg gyümölcseit a Társaság atyái az Egyetem előbbi használatára fordítsák és az Egyetem folytatódjék. (…)
Végre amint mi mindezeket a katolikus hit előmozdításának tiszta és őszinte szándékából és a drága haza felemelésére tesszük, akként a jóságos Istent lelkünkből kérjük, vegye kegyelmesen a jóakarat ez áldozatának illatát és alapításunkra árasszon bőséges áldást, hogy az ő nagy Neve dícsértessék és dicsőíttessék mindörökké.”
A nagyszombati univerzitas kezdetben bölcsészeti és teológiai fakultásból állt, s tudományos fokozatokat is adományozhatott. Jogi kara 1667-től kezdte meg oktatási tevékenységét, míg orvosi kara 1769-től, így gyakorlatilag ezen időponttól vált teljes szerkezetű klasszikus egyetemmé.
A 18. században az egyetem feletti állami befolyás egyre erősebbé vált, így 1769-ben királyi oltalom alá került és a jezsuita rend feloszlatását követően – Pázmány érsek szándéka szerint – 1777-ben a Nagyszombati Egyetem az ország belsejébe, Budára, majd 1784-ben Pestre költözött át. Itt hamarosan állatorvosi- és mérnökképzés is kezdetét vette – vagyis sok, mostani egyetem az ELTE jogelődjéből alakult ki –, és az oktatás 1844-ig latin nyelvű volt. Nők 1895-től íratkozhattak be az egyetemre, amely 1921-ben Pázmány Péter, majd 1950-ben Eötvös Lóránd nevét vette fel.
