Besztercebánya megyében az egyik legnagyobb járás a rimaszombati. Lakosainak száma 84 889 (2011) fő, melynek 35,64%-a, azaz 30 516 személy vallotta magát magyar nemzetiségűnek. 2017-ben 64 469 választópolgárt regisztráltak a járásból, ebből 21 977 szavazó élt a választási jogával, ez 34,08%-os részvételt jelent.
A magyarlakta részen Szútorban (74,52%) és Nemesradnóton (51,62%) sikerült a leginkább a mozgósítás. Az előbbi település Šimko József, Rimaszombat polgármesterének származási helye, az utóbbi helyen pedig a Most-Híd listáján induló roma képviselőjelölt, Bari Aladár a polgármester.
Nagyon érdekes, hogy a Most-Híd képviselőjelöltjeinek a falvaiban is alacsony volt a részvétel. Csízi Csaba falujában, Csízben 27,06%, Vavrek István bejegyzett lakhelyén, Hubón 27,96% (ez mindössze 33 fő), Agócs Tamás falujában, Gömöralmágyon 31,49%, Rimasimonyiban, Lang László lakhelyén 38,66% szavazott.
A legalacsonyabb érdeklődést Dúlházán, a Balogvölgy egyik legkisebb településén mutatták (15,60%). De húsz százalék alatt maradt a részvétel Gortván (19,14%), Korláton (14,04%), Oldalfalán (18,43%), Medveshidegkúton (18,18%) is.
A járásban a megyei választásokon az első helyen végzett, s a szavazatok 6,64%-át Juhász Péter főorvos (MKP, 5967 voks) szerezte meg. Második lett Šimko József, Rimaszombat polgármestere (6,55%), harmadik Cziprusz Zoltán (MKP, 5,18%), negyedik Bagacka Michal (4,94%), ötödik Auxt Ferenc, az MKP járási elnöke (4,61%), hatodik Rigó László, Rimaszombat alpolgármestere (4,52%). Ezzel maguk mögé utasították a Smer és a Most-Híd képviselőit.
A Most-Hídtól Vavrek István a 9. helyen végzett (2704 szavazattal, 3,01%), Agócs Tamás a 12. lett (2 245 szavazattal, 2,5%), Csízi Csaba járási elöljáró a 16. helyen végzett, 2027 szavazattal (2,25%), 18. lett Lang László, 1794 szavazattal (1,99%), 19. helyen végzett Bari Aladár (1774 szavazat, 1,97%) és Sliva Tamás a 20. helyre zárkózott fel, 1757 szavazattal (1,95%). Ez fölveti a kérdést, hogy érdemes volt-e a Most-Hídnak önálló listát állítani, s ennyi szavazatot elvenni a magyar képviselettől.
A roma képviselők és Kotleba képviselői a középmezőnyben helyezkednek el a 22-25. helyen: Kökény Béla (SRK) 1584, Cibuliak Pavel (ĽS) 1564, Stanislav Mizík 1561 (ĽS) és Szajkó Béla (SRK) 1477 szavazattal.
A járási székhely, Rimaszombat 24 640 lakosából (a 2011-es népszámlálási adatok szerint) mindössze 7298 fő vallja magát magyarnak. A városban a választást Šimko József független polgármester nyerte, 2739 szavazattal (9,65%), második lett Juhász Péter (MKP) 1751 szavazattal, harmadik az MKP-s alpolgármester, Rigó László 1570 szavazattal, őket két SMER-es képviselőjelölt követte, majd hatodik lett Cziprusz Zoltán (MKP) 1346 szavazattal, hetedik pedig Auxt Ferenc (MKP) 1341 szavazattal. Mindez nagyon szép eredmény a magyar képviselők részéről. A Most-Híd színeiben induló Sliva Tamás a lakóhelyén mindössze 858 szavazatot tudott elérni (3,02%).
A számokból látszik, hogy a Rimaszombati járásban nagyon fölényesen nyertek a Magyar Közösség Pártja képviselői úgy, hogy az északi, szlovákok lakta településeken nagyobb volt a részvétel, mint a déli, magyarlakta településeken.
„A Rimaszombati járásban nagyon aktív kampányt vitt a MKP és ennek meg is lett az eredménye, hiszen a hatból négy helyet megszereztek. A jelöltek évek óta tudatosan szerveztek rimaszombati és környékbeli kulturális, illetve más jellegű eseményeket, amelyek révén sikerült új szavazókat is megnyerniük. A Híd esetében ismét megmutatkozott, hogy a regionális képviselet korántsem élvez akkora prioritást, mint a parlamenti politika. A képviselőjelöltek minimálisan voltak láthatóak a kampányidőszakban, miközben Ján Lunter megyeelnökjelölt sokkal több figyelmet kapott a Híd részéről. A füleki siker azonban bizakodásra adhat okot, főleg ha mellette több figyelmet fordítanak egy átfogó helyi stratégiára is” – nyilatkozta portálunknak a választási eredményekről Hangácsi István, a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője.
