Februártól kezdetét veszi a nyugdíjrendszer második pillérének legnagyobb reformja. Változást jelent például az, hogy az átlagon felül keresők a nyugdíjba vonulásuk után kivehetik a megtakarításukat és tetszőlegesen felhasználhatják azt.
Idén ahhoz, hogy az emberek hozzájussanak a második pillérből származó pénzükhöz, kulcsfontosságú lesz az állami nyugdíj minimális összege, azaz a havi 432,40 euró. Azok az idősebb nyugdíjasok, akiknek a járadéka ennél kevesebb, megtakarításukat csak a magánnyugdíjak megvásárlására és későbbi kifizetésére fordíthatják.
„Ez a változás jelentősen megnöveli a második pillér népszerűségét” – közölte Ivan Švejna, (Most-Híd) a munkaügyi minisztérium államtitkára. A koalíción belül a Most-Híd kezdeményezte azt a változást, amely lehetővé teszi, hogy 2025-ig mintegy 31 ezren kivehessék a teljes megtakarításukat, további 3 ezer nyugdíjas pedig a megtakarításainak egy részét veheti majd ki, a maradék 35 ezer nyugdíjas pedig a megtakarítását csak a magánnyugdíjak megvásárlására fordíthatja.
Az átlagon alul keresőknek nem éri meg
A reform bevezetése ellenére az átlagon alul keresők részére a második pillérbe történő belépés az elkövetkező években is előnytelen lesz. Például egy egész életében az átlagfizetés 70 százalékát kereső személy esetében, ami jelenleg bruttó 638 eurót jelent, nyugdíjba vonuláskor a megtakarítása mindössze 5172 euró lesz. Ebből az összegből 15 eurós, az élete végéig tartó magánnyugdíjat vásárolhat az illető. Ugyanakkor további 285 eurót fog kapni az állami első pillérből. Ebben az esetben a kombinált, első és második pillérből folyósított összeg 300 euró lesz. A gondot az okozza, hogy az a személy, aki azonos bevétellel az öregségére csak az államra kíván támaszkodni, nagyobb járadékot, azaz 319 eurót fog kapni, vagyis az illető a második pillérbe történő belépéssel 19 eurót veszíthet.
Rossz beruházások
A magánnyugdíjpénztárból származó pénzek több okból kifolyólag is alacsonyak. Hosszú ideje gondot jelent az alacsony nyereség, mivel a takarékoskodók pénzét többnyire az állampapírokat kínáló alapoknál helyezik el. Azok ugyan garantálják a magánnyugdíjpénztár esetleges veszteségének a pótlását, azonban a biztonságos befektetés alacsony hozamokkal párosul. A múlt évben sokkal magasabb hozamokat kínáltak a vegyes pénzalapok, azonban náluk a veszteséget a takarékoskodók állják a saját pénzükből.
Annak érdekében, hogy az aktív foglalkoztatottak jobb hozamokat érjenek el, a közgazdászok több változást is javasolnak. „Vegyük például azt az esetet, amikor a munkakezdő rögtön a második pillérbe fizeti a nyugdíjjárulékokat. Az évek múlásával fokozatosan csökken a magánnyugdíjakra utalt járulék, s a negyvenöt éves kor elérése után már minden nyugdíjjárulékot az állam kap majd meg. Az ilyen módon beállított rendszerben a takarékoskodók a legjobb eredményt a hosszú futamidejű befektetéseknél érik el, egyúttal az állam is megkapja a teljes járulékot a legjobban kereső emberektől. Az így beállított nyugdíjrendszer segíthet áthidalni az egyre növekvő nyugdíjválságot” – fogalmazott Ján Šebo, a besztercebányai Bél Mátyás Egyetem közgazdásza, hozzátéve, hogy jelenleg egy nyugdíjasra öt produktív korban lévő személy jut, míg 2050-ben már csak két személy fog jutni egy nyugdíjasra.
Az állam a jövőben kevésbé lesz bőkezű
A közgazdászok egyetértenek abban, hogy az aktív foglalkoztatottak számának csökkenése és a nyugdíjasok számának ezzel párhuzamos emelkedése mellett az állam nem fogja tudni biztosítani a nyugdíjasoknak nyújtott bőkezű juttatásokat. Jelenleg ugyanis a nyugdíjas a bruttó fizetése 45 százalékának megfelelő összeget kapja. Ez az arány már 2050-ben 30 százalékra csökkenhet, így a jövőben például a 2 ezer eurós bruttó fizetésnél 900 euró helyett csak 600 eurót kap a nyugdíjas. „A jövőben az embereknek a nyugdíjuk egy részét a saját megtakarításukból kell finanszírozniuk, ellenkező esetben az életszínvonaluk jelentős csökkenésére számíthatnak” – magyarázta Šebo.
(Pravda.sk/Felvidék.ma)
