Március 15-től fokozottabb lesz a víz védelme Szlovákiában, amit a vízügyi törvényben, valamint az ivóvízhálózatról és szennyvízcsatornákról szóló törvényben végrehajtott változtatásoktól vár a környezetvédelmi tárca. A szóban forgó törvények módosításait február 1-jén hagyta jóvá a törvényhozás, 95 támogató szavazattal.
Az új vízügyi törvény értelmében a belső égésű motorral hajtott vízi járműveknek tilos lesz a vízforrások legszigorúbb (I. és II. szintű) védelmi övezeteiben közlekedniük, lehorgonyozniuk vagy állniuk, továbbá egyértelműbb lesz az eljárás a vízerőművek elbírálása során, és szigorodnak a szennyvízkezelés szabályai is.
„Valószínűleg senkit sem kell meggyőzni arról, hogy a víz védelme minden ország számára a legfontosabb ügy. És a mi módosító indítványunk jelentős mértékben megnöveli és hatékonyabbá teszi ennek a legértékesebb kincsünknek a védelmét” – jelentette ki Sólymos László (Most-Híd) környezetvédelmi miniszter.
A változtatásoknak a vízvédelmi jogszabályok végrehajtásával kapcsolatos korábbi gyakorlati tapasztalatokon kell alapulniuk. Az új szabályok értelmében a fentieken kívül a vízforrások III. szintű védelmi övezeteiben tilos lesz kétütemű motoros járművekkel közlekedni, mint amilyennel például a vízi robogók is rendelkeznek.
A módosított vízügyi törvény foglalkozik továbbá olyan vízi építmények elbírálásával is –elsősorban az árvízvédelmi intézkedésekkel –, mint a vízerőművek, kikötők és hidak, ezek ugyanis a felszíni és talajvizek állapotának romlását is okozhatják. A teljes értékelési folyamat közigazgatási eljárás keretében zajlik majd. A környezetvédelmi tárca szerint a gyakorlatban ez egyértelműbb elbírálási szabályokat jelent. A környezetvédelmi hatások vizsgálatán kívül maga az eljárás a Vízgazdálkodási Kutatóintézet és a nyilvánosság részvételével zajlik majd.
A törvénymódosítás hatékonyabbá teszi az ellenőrzéseket is a szennyvízkezelés során. 2021. december 31-ével bevezeti a szennyvízhálózatra való kötelező csatlakozást. „Az emésztőgödörrel rendelkező ingatlantulajdonosok kötelesek lesznek az épületet vagy a telket a szennyvízcsatorna-hálózatra csatlakoztatni, amennyiben ez technikailag lehetséges, és nem jár aránytalanul magas költségekkel” – áll a törvényben. A tárca ezt azzal indokolta, hogy az emésztőgödrökre vonatkozó kötelességek következetlen teljesítése kockázatot jelent a környezetre, mivel azok gyakran szivárognak, szélsőséges esetekben pedig a tartalmuk a folyókba, patakokba ömlik.
Ján Budaj (OĽaNO) ezzel kapcsolatos módosító indítványát, amelynek értelmében a csatlakoztatás költségei a telek határáig nem a tulajdonost terhelték volna, hanem a szennyvízcsatorna üzemeltetőjét, aki ezt beszámíthatta volna a saját költségeibe, nem fogadta el a parlament. „A polgárok számára a szennyvízcsatornára való csatlakozás egyszeri költségei akár több ezer euróra is felkúszhatnak, ami sok háztartás számára aránytalan terhet jelent” – jelentette ki Budaj, hozzáfűzve, Szlovákiában olyan házikók is vannak, amelyek értéke nincs akkora, amennyibe a szennyvízhálózatra való csatlakozás kerülne.
Az ellenzéki képviselő a kormány törvénymódosítását keménynek tartja, ezért szerette volna azt enyhíteni. „Sokaknak emésztőgödrük van, sokan pedig korszerű házi szennyvíztisztítókat építettek, most pedig a kormánykoalíció arra kényszeríti őket, hogy kötelezően csatlakozzanak rá a szennyvízcsatornára. Ez azonban, főleg a nyugdíjasok számára, hatalmas tételt jelenthet. Ezt az eljárást ezért felelőtlennek tartom” – jelentette ki Budaj.
Mint mondta, a koalíciós törvény azt eredményezi, hogy a polgármestertől és a hivatalnokoktól függ majd, ki kaphat kivételt a törvény alól, ami magában hordozza a korrupció lehetőségét. A törvény ugyanis azt mondja, akkor lesz kötelező a csatlakozás, ha annak a költségei nem lesznek aránytalanul magasak. Arról azonban nem szól, milyen költségeket tart aránytalanul magasaknak, vagyis azt a polgármester dönti el majd, fűzte hozzá Budaj.
(TASR/Felvidék.Ma)
