A hagyományokat követve a Honti Múzeum és Galéria Baráti Köre idén is megszervezte megemlékezését a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja alkalmából. Az április 16-ai esemény egyben az Ők voltak a jövő című kiállítás megnyitója is volt.
„Az embertelenség korának védtelen áldozataira emlékezünk a mai napon. Egy korban értelmetlenül elveszettekre, amelyre napjaink történései egyre inkább hasonlítanak” – hangsúlyozta ünnepi köszöntőjében B. Szabó Márta, a múzeum nyugalmazott munkatársa. Mint jelezte, fontos a megemlékezés, ahogy a kor szemtanúinak a visszaemlékezései is. Beszédében a lontói születésű Link Ferencné Nágel Éva tavaly nyáron kiadott A mélység peremén című önéletrajzi könyvéből idézett. A múzeum udvarán lévő, Kutak Adrienn által alkotott holokauszt emlékműnél gyertyagyújtással ért véget a megemlékezés első része.
Az Ők voltak a jövő című kiállítás megnyitója a Menora Saag Centrum Artis emeletén (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A Menora Saag Centrum Artis felső szintjén nyitották meg az Ők voltak a jövő – magyar zsidók által 1937 – 1952 között alapított kibucok című tárlatot. „A holokauszt kapcsán sokaknak a megrázó élmények jutnak elsőként az eszükbe. Nagyon fontos, hogy tisztítótűzként meglegyenek ezek a katarzis élmények” – kezdte Dombi Gábor kultúrtörténész, a kiállítás összeállítója. Mint elmondta, a magyar vidéki zsidóság mintegy kilencven százalékát ölték meg. A visszatért túlélők közül sokan elhagyták az országot. Főleg fiatal magyar zsidók, köztük felvidéki zsidók is kivándoroltak Palesztinába. Ott az egyes kibucokban találtak új hazára, s kezdték el új életüket.
„Palesztinában 25 kibucot azonosítottunk, amelyet magyar fiatal zsidók alapítottak. Ezeket a kibucokat mutatja be a tárlat” – folytatta a tájékoztatást a kiállítás kurátora. A kiállítási anyag hosszas kutatómunka eredményeként jött létre. Összesen több mint ezerszáz fotót gyűjtöttek be a kutatás során. Az anyag először három évvel ezelőtt az Izraeli Kulturális Központban volt látható. Az ipolysági az első külföldi állomása a gyűjteménynek.
Az érsekújvári Miriam Roth története is megelevenedik a kiállításon (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A 27 tabló sorrendben, az alapítások időrendjében mutatja be az egyes kibucokat. Az első magyar alapítású telep még a holokauszt előtt jött létre. A paneleken felvidéki zsidók is láthatóak, mások mellett az érsekújvári rabbi lánya, Miriam Roth. Ő iskoláit szülővárosában végezte, majd Brünnben járt egyetemre. 1932-ben vándorolt ki Erec Izraelbe, öt évvel később egyike volt a Shaar Hagolan kibuc megalapítóinak – olvasható az egyik panelen. Másoddiplomáját neveléstudományból szerezte, több tanárt és óvónőt képzett az Oranim Főiskolán. Hatvanéves korában kezdett el gyerekeknek írni, számtalan gyermekkönyv szerzője. 95 éves korában, 2005-ben hunyt el, a Shéér Hagolan kibucban temették el – áll az ismertetőben.
A megemlékezés a MyHont Café irodalmi kávézóban tartott előadással ért véget. Dombi Gábor többek között ecsetelte a kibucok létrejöttét, jellemezte a működésüket. Mint elhangzott, az első kibucot 1910-ben alapították. A sajátos rendszerben működő közösségek nagy része ipari tevékenységből, szolgáltatásnyújtásból valamint turizmusból tartja fent magát.
Dombi Gábor előadása a MyHont Café irodalmi kávéház emeletén (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Az Ipoly menti városban jelentős zsidó lakosság élt. Az 1944-ben felállított gettóba mintegy 1300 ipolysági és környékbeli zsidót vittek be. Innen Balassagyarmat érintésével Kassára szállították őket. S majd a végső cél a haláltáborok voltak. A helyi zsidók nagy része a holokauszt áldozata lett. Nekik állít emléket az 1995-ben felavatott emlékmű a Honti Múzeum oldalsó falán, valamint a Menora Saag Centrum Artis oldalán található emlékmű. Mindkettő alkotója Kutak Adrienn, ipolysági keramikusművész.
A rendezvény társszervezője az Ipolyság Város Pecsétje alapítvány volt.
