Április 17-én a lévai Reviczky Házban került sor a Reviczky Társulás keretén belül működő Léva és Vidéke Helytörténeti Szakosztály immár 102. helytörténeti előadására, melynek témáját Görgei Artúr születésének bicentenáriuma adta.
Az előadókat, dr. Kedves Gyula hadtörténészt, az 1848/49-es események kutatóját, az Országgyűlési Múzeum szakmai vezetőjét, valamint dr. Kreutzer Andreát és dr. Szoleczky Emesét, a budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeum muzeológusait Müller Péter, a Reviczky Társulás Helytörténeti Szakosztályának vezetője köszöntötte, nem titkolva meghatottságát és nagyrabecsülését, hogy ilyen neves szakértők elevenítik fel az 1849. esztendőben Léván két alkalommal is megfordult Görgei Artúr szellemiségét, emlékét és hozzák vissza a lévai köztudatba Görgei Artúr Lévához fűződő emlékeit. Továbbá felhívta a figyelmet, hogy mindezek olyan napon – április 17-én – történnek, mely napon 169 évvel ezelőtt Görgei Artúr Léván tartózkodott és a nagysallói csatát készítette elő.
Dr_Kedves Gyula Görgei Artúrról tartott előadást (Fotó: Müller Éva)
Ezt követően dr. Kedves Gyula lebilincselő módon Görgei Artúrt, az embert és a hadvezért mutatta be. Számtalan történet bizonyította az akkor csak 31 éves stratéga lelkesedését, elkötelezettségét, problémamegoldó képességét és realitásérzékét. Többek között megtudhattuk, hogy Görgei Artúr Görgey György és Perczián Erzsébet harmadik fiaként született a felvidéki Toporcon. Tanulmányait Késmárkon kezdte, majd apja utasítására 1832 és 1836 között a tullni katonai utászakadémia hallgatója lett. 1845-ben kilépett a hadseregből, és a prágai Károly Egyetemen vegyészetet tanult. Itt önálló tudományos munkát is végzett, megoldotta a zsírsavhomológok elválasztását. 1848 elején feleségül vette Adéle Aubouint. A megüresedett pesti műegyetem kémiai tanszékén már professzori kinevezés várt reá, amikor a szabadságharc kitörésekor önként jelentkezett a honvédseregbe. Katonai érdemeinek köszönhetően fokozatosan előléptették. 1849. január 10-én seregével Selmecbánya felé vonulva, mint a VII. hadtest parancsnoka járt először Léván, ahol lelkesítő napiparancsot tett közzé. Második alkalommal 1849. április 16-án érkezett Lévára, hogy mint a magyar fősereg ideiglenes fővezére hadikórházhelyeket állítson fel a városban az általa előkészített nagysallói ütközet előtt. A tábori sajtó magyar nyelven Léván kezdte nyomtatni Görgei Artúrnak, a cs. kir. fősereg főparancsnokához, Alfred zu Windisch-Grätz herceg, tábornagyhoz intézett, a magyar hadifoglyokkal való bánásmóddal kapcsolatos kiáltványát, mely az első lévai nyomdaemlék. 1849. április 19-én Görgei Artúr távcsövével a lévai vár legmagasabb fokáról kísérte figyelemmel a győztes nagysallói csatát. Ezt a helyet a lévaiak azóta a lévai fellegvár „Görgei-sarkának“ nevezik. 1966-ban a volt Leidenfrost-kúria, az akkori lévai református parókia padlásán Czeglédy Pál lévai református esperes megtalálta a már említett kiáltvány egy példányát. Az eseményről a Magyar Nemzet 1967. december 31-i száma „Görgey Artúr forradalmi kiáltványát megtalálták Léván” című cikkében számolt be. Görgei Artúr 98 évesen, napra pontosan az általa fényes győzelemre vezetett budai vár visszavételének 67. évfordulóján hunyt el Budapesten.
Dr Kreutzer Andrea a Lévai Görgei Kiáltványról szólt (Fotó: Müller Éva)
A lévai Görgei-kiáltvány mai napig létező néhány eredeti példányáról dr. Kreutzer Andrea tartotta az előadás második részét. Részletesen bemutatta a korabeli tábori sajtó felszereltségét, működését, az 1966-ban Léván megtalált példány történetét, s a róla írt újságcikkre is kitért. Az 52 évvel ezelőtt közzétett cikket Szalatnai Rezső írta, ebből közlünk most néhány részletet:
„Nevezetes történelmi dokumentum került véletlenül napvilágra. Czeglédy Pál lévai református esperes-lelkész régi holmik közt kutatott parókiája padlásán, s megtalálta 1848/49-es szabadságharcunknak a Görgey magatartás ügyében fontos emlékét. Görgey kiáltványáról van szó, egy összehajtogatott, nyilván rejtegetett: halványsárga színű 20×30 centiméter nagyságú, régibetűs papírról, mely „Nyomatott Léván a tábori sajtóval“, ahogyan az alján olvasható, s amelyről tudtunk, de nem ismertük, mert 117 éve nem került elő a szabadságharc megannyi iratai között.
Czeglédy Pál az okmányt átadta, s megkért, mutassam meg a Görgey-kérdés legjobb szakértőjének, Kosáry Domokosnak, a történetírónak, Görgey és Kossuth monográfusának. Mikor Kosáry Domokos pozitív véleményét közöltem a megtalálóval, arra kért, juttassam el a becses okmány fényképhasonmását az Országos Széchenyi Könyvtárnak, Kosáry professzornak, s a harmadik példányt tartsam meg magamnak. Mivel az ilyen ajándék nem magánügy, Czeglédy Pál engedélyével közzéteszem a Magyar Nemzetben. A jobb olvashatóság végett leírom szó szerint a szöveget, mely két szó felének kivételével simán olvasható az eredetiben. A hasonmáson a papír törései, repedései megnehezítik az olvasást.” …… „Kosáry Domokos ezt közölte velem: »A kiáltványban annak a nyílt levélnek közzétételéről van szó, amelyet Görgey az osztrák hadsereg főparancsnokához intézett; megtorlással fenyegetve meg a magyar hadifoglyokkal szemben alkalmazott embertelen eljárása miatt. A nyílt levelet Görgey alighanem még Gődöllőn fogalmazta, Kossuth Lajossal történt személyes megállapodása után, de a tábori nyomda a gyors honvéd előrenyomulás miatt csak Léván tudta a munkát elvégezni. Görgey István, a tábornok öccse és íródeákja, 1848 és 1849-ből című művében említi, de eddig ismeretlen volt, mert nem került elő.«
Vendégek és vendéglátók a gondolati emléktáblák előtt (Fotó: Müller Éva)
Ismeretes, hogy honvédségünk győzelmes 1849-i tavaszi hadjáratával került a harmincéves magyar hadvezér Lévára, a lévai várkastélyban vert tanyát főhadiszállása, 1849. április 19-én a lévai várromról figyelte a fényes diadalt hozó nagysallói csatát. A lévai várromnak ezt a részét ma is Görgey-saroknak hívják.
A kiáltvány ilyen légkörben keletkezett a Garam-parti városban, s a magyar hadvezér töretlen katonai elszántságáról szól. Görgey Artúr »a nép szabadsága érdekében« szövegezte így, s a márciusj ifjakhoz hasonlóan nevéből ekkor elhagyta a nemességet jelző ipszilont, s Görgeit írt alá, ami sehol másutt nem található. Ezek a szavak, a puritán aláírás arról a demokrata hadvezérről beszél, aki ágyútűzben személysen vezette csapatait, nem félt a haláltól. Ez a Görgei-kiáltvány is mutatja, hogy a Görgey kérdés korántsem zárult le: élő, ható, alakuló kérdés ez.”
A hálás közönség vastapssal jutalmazta a szép és tartalmas előadást. A rendezvény szervezői nevében Müller Péter a Reviczky Társulás jubileumi emlékkönyveivel és emlékoklevelekkel köszönte meg az előadóknak ezt a felejthetetlen délutánt, és bemutatta a lévai oktatási intézmények számára készített, Görgei portréjával ellátott rövid életrajzot is.
A délután további különlegessége volt, hogy ezt követően a hallgatóság átvonult a Reviczky Ház szomszédos közösségi helyiségébe, ahol a „Lévai Történelmi Arcképcsarnok – Gondolati Emléktáblák” állandó tárlat már Görgei Artúr életrajzával és a lévai fellegvár úgynevezett Görgei-sarkán gondolatban elhelyezett emléktáblájával kibővítve várta őket. Itt Müller Péter rövid beszédét követően dr. Kedves Gyula és dr. Szoleczky Emese leplezték le Görgei Artúr lévai gondolati emléktábláját, melyet a Reviczky Társulás nevében Wirth Jenő elnök és Péter József elnökségi tag koszorúztak meg és égő mécsest helyeztek el alá.
Görgei Artúr gondolati emléktáblájának megkoszorúzása (Fotó: Müller Éva)
Az égő mécses fénye mellett Müller Péter szólt az emlékezőkhöz. Elmondta, hogy a lévai Görgei-kiáltvány létezése a mai napig nem került be a lévai köztudatba. Ő is csak 2007 tavaszán, a Reviczky Társulás „Az 1848 /49-es szabadságharc lévai levéltári anyagának bemutatása” című helytörténeti előadásán szerzett először tudomást erről az értékes dokumentumról. Továbbá megtudta, hogy ezt a kordokumentumot, mely az első lévai nyomdaemlék is, még másolat formájában sem őrzi a Lévai Járási Levéltár és a Barsi Múzeum sem. Ezt követően határozta el, hogy ha egyszer lehetőség lesz rá, közbenjár annak érdekében, hogy a kiáltvány másolata visszatérjen Lévára, s itthon közkincs legyen. 2017-től dr. Kreutzer Andrea, a budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeum muzeológusa önzetlen és fáradhatatlan kutatásának köszönhetően a budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeum levéltárában előkerült az 1966-ban Léván megtalált kiáltvány példányának fénymásolata. Majd a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában Avar Anton levéltáros legújabb kutatásainak köszönhetően bebizonyosodott, hogy nem Léván találtak rá 1966-ban a lévai Görgei-kiáltványra első alkalommal, mert az intézmény irattárában ma is megtalálható két példánya 1882, illetve 1925 előtt került a birtokukba. Mindez semmit sem von le abból a tényből, hogy 117 évvel az 1848/49-es szabadságharc után Léván ilyen értékes dokumentum került napvilágra, ami bennünket, lévaiakat nagy örömmel tölt el. Ugyancsak nagy örömmel tölti el a Reviczky Társulást, hogy közlési engedélyt kapott dr. Rácz Györgytől, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára főigazgató-helyettesétől a lévai Reviczky Házban a Görgei Artúr 1849. április 17. és 19. között Léván nyomtatott kiáltványa MNL – OL – R 32 – No. 2799/a jelzetű példánya másolatának állandó kiállítására.”
Ezt követően dr. Kreutzer Andrea helyezte el a Reviczky Társulás emlékfalára ezt a számunkra oly becses emléket. Az emlékezők vastapssal fejezték ki hálájukat és nagyrabecsülésüket dr. Kreutzer Andrea önzetlen fáradozásaiért.
A nagyon szép eseményt Tasner Antalné 1849-ben komponált lelkesítő Görgei-indulója zárta. A kellemes és lelkiekben felemelő délután a vendégek és a hallgatóság szívélyes beszélgetésével folytatódott.
Görgei Artúr lévai kiáltványa letölthető ITT.
