A szokásos sajtótájékoztatóknál ünnepélyesebb keretek között tartotta könyvbemutatóját a Nemzetpolitikai Államtitkárság, hiszen nyolc év munkájáról kívánt számot adni nyomtatásban és szóban.
A gazdagon illusztrált és dokumentált albumformátumú kiadvány „Nemzetpolitikai eredmények 2010-2018”, már a címével is jelzi, hogy van mire büszkének lenniük mindazoknak, akiknek a munkája benne van ebben a nyolc évben, s akik közül számosan jelen voltak a Roosevelt-ház konferenciatermében, s akiknek név szerint is köszönetet mondott dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a kormány nemzetpolitikáért felelős tagja.
„Ha van sikerágazat, akkor a nemzetpolitika az – szögezte le bevezetésként. ‒ Nagy utat kellett megtenni a gyurcsányi nemzetárulás óta. Arról a nemzetegyesítésről beszélünk, amellyel megadtuk az egyetlen lehetséges választ Trianon tragédiájára. Amit elértünk: egymillió állampolgár honosítása, de nem csak ők, de unokájuk, dédunokájuk is magyar állampolgár lesz. Amit elértünk, az tehát nem egy epizód, hanem a történelem maga.”
Ezt követően rátért arra, hogy a nemzetpolitika négy alapvető pilléren nyugszik:
a külföldi magyarság identitásának megőrzésén, a nemzet közjogi egyesítésén, a külhoni pártokkal, szervezetekkel való kapcsolaton és a gazdaságfejlesztésen.
Az identitás megőrzésének jogát kimondja az Alaptörvény. Kiegészítve azzal, hogy az autonómia nem egy extrém követelés a nemzeti kisebbség részéről, és nem egy kegy, amit vagy megad a többségi állam, vagy nem, hanem valami, ami másutt Európában lehetséges. Köszönet Szili Katalinnak, aki járja a Kárpát-medencét, és egyeztet a magyar pártokkal. Mert nem Budapestről kell megmondani, hogy milyen legyen az autonómia, hanem nekik kell kidolgozni elképzeléseiket és elfogadni, és ha ez megtörtént, akkor minden segítséget megad a magyar kormány.
Fontos az identitás megőrzését támogató rendszer, amely a magyar óvodáktól az egyetemekig terjed. Fedezete 9 milliárd volt az előző kormány idején, most 100 milliárd. De ide tartozik a Máért újraindítása, és a diaszpórára fordított soha nem látott figyelem, amelynek programjai közül a Kőrösi Csoma Sándor elnevezésűt emelte ki. Az egész egy cizellált, jól működő rendszer. A miniszterelnök-helyettes megköszönte Répás Zsuzsannának e téren kifejtett munkáját.
A másik alappillér a nemzetegyesítés. Ebben oroszlánrészt vállalt Menczer Tamás helyettes államtitkár. Semjén Zsolt hangsúlyozta, hogy az egész működésben a magyar állam legszigorúbb ellenőrzése az állampolgárság megadásában van, mert ez háromlépcsős szűrést jelent: közigazgatási, állambiztonsági és nemzetbiztonsági kontrollt. Tehát minden pletyka, rémtörténet, ami kering a visszaélésekről: hazugság. Volt egy-két önkormányzatnál kisebb csalás, azt kivizsgálták.
Összesen 1020 000 új magyar állampolgár van, s mivel az állampolgárságtól elválaszthatatlan a szavazati jog, örömmel állapította meg, hogy 225 ezren le is adták érvényes szavazatukat, ami körülbelül százezerrel több, mint 2014-ben, pedig nem egyszerűek az előírások, a regisztráció, a borítékok. Ez azt jelenti, hogy a közjogi egyesítés is megtörtént: magyar útlevél birtokában kifejezték politikai akaratukat is.
A harmadik pillért, az etnikai alapú magyar pártok támogatását és kapcsolatukat a magyar kormánnyal ugyancsak gyakran érik támadások, ami őt, személy szerint nem zavarja, mert a külhoni magyarság szempontjából nem mindegy, hogy hány magyar polgármester, parlamenti képviselő küzd a magyar kisebbség jogaiért. Nem csak a pártokra vonatkozik ez a kapcsolattartás, de például a Felvidéken a Csemadokra, a pedagógusszövetségre, vagy a Szövetség a Közös Célokért társulásra, vagyis magyarságpolitikai értelemben is szoros rendszer alakult ki.
A negyedik pillér a gazdaságfejlesztés, mert ahhoz, hogy a külhoni magyarság meg tudjon maradni, nem elegendő az előző három, hanem, hogy magyarként is tudjon boldogulni szülőföldjén. Ehhez nagyjából az identitás támogatásának megfelelő összegben hatalmas gazdaságfejlesztés valósult meg. Köszönet illeti Grezsa István kormánybiztos sokszor ‒ például Kárpátalján ‒ igen nehéz körülmények között végzett munkáját. Ez a gazdaságtámogatás mindenkinek jó: a magyarságnak, de jó a többségi országnak is, hiszen gazdaságnövekedés van a területén, és jó Magyarországnak, mert beruházások valósulhatnak meg, növekszik a piac, tehát ezen a fejlesztésen mindenki nyer.
Befejezésül: a lényeg az, hogy össznemzetben kell gondolkodnunk, tehát mindazt, ami nem területi hatályhoz kötött, ki kell terjeszteni a külhoni magyarságra is. Ilyen például az anyasági támogatás, a babakötvény, ami a világ bármely részén megvalósítható, mert az a fontos, hogy magyar gyerekek szülessenek, hiszen ez biztosítja a magyar nemzet fennmaradását.
Potápi Árpád János államtitkár a könyvre hívta fel a sajtó figyelmét, amelyben próbáltak átfogó képet nyújtani, bár teljességre nem törekedhettek, hiszen ha csak a gazdaságfejlesztés részleteibe mélyednek bele országrészenként, akkor egy sokkal terjedelmesebb kötet született volna. Egyébként az ötlet és a kivitelezés is a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-től származik, amiért külön köszönetet mondott.
A továbbiak is a köszönetről szóltak: Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesnek, aki az elmúlt években mindig támogatta a Nemzetpolitikai Államtitkárság, és benne az ő munkáját, munkatársainak, és mindenkinek, akit név szerint nem sorolt fel, de valamennyien óriási munkát végeztek, az egyházi és a civilszervezeteknek, pártoknak itthon és a határon túl, valamint külön kiemelve a sajtót, amely az elmúlt nyolc évben figyelemmel kísérte és támogatta a nemzetpolitikai munkát.
Végül arról szólt, hogy egyre inkább idejétmúlt fogalom a határon túliság, annyiféle lehet ma az élethelyzet, a tanulás vagy a munka miatti lakhelyváltoztatás, vagy a diaszpóra kettős élete: ott is, itthon is, tehát helyesebb, ha egyszerűen magyar nemzetet mondunk, abban gondolkodunk és cselekszünk.
