A sziliceiek átvették a Tiszta forrás település díjat (Fotó: Szilice)

Az elismerést május 22-én, Budapesten vette át Várady Tamás, a község polgármestere. A „Tiszta forrás település” programot, amelynek keretében Szilice a második felvidéki településként nyerte el az elismerő címet, 2014-ben indították útjára.

„Fontosnak tartjuk, hogy a települések lakóihoz, a „forráshoz” is eljusson, milyen, a magyar zenei néphagyomány szempontjából jelentős kincset őriznek, őriztek elődeik” – olvasható az elismerés leírását tartalmazó füzetben.

A számos, népzenei kincsekben igen gazdag felvidéki település közül, ahol a magyar népzenekutatás meghatározó személyiségei a legkorábbi időkben megfordultak, Nagymegyer (2016) után Szilice másodikként kapta meg a „Tiszta forrás település” címet.

A program keretében népzenekutatásunk meghatározó személyiségei: Vikár Béla, Kodály Zoltán, Bartók Béla és Lajtha László gyűjtőhelyei közül válogatnak. Az ő gyűjtéseik és elméleti munkáik kijelölték a magyar népzenei hagyomány feltárásának főbb irányait. Ezek mind a mai napig alapvetően befolyásolják a tudományág arculatát, életét. Vikár a folklórjelenségek komplex módon történő megközelítésével, Kodály a történeti források bevonásával, Bartók a szomszéd népek parasztzenéjének kutatásával, az etnikumok közötti hatások vizsgálatával, míg Lajtha a gazdag hangszeres tradíciók felfedezésével hosszú időre meghatározták a magyar népzenekutatás nagytémáit.

„ A „Tiszta forrás település” elismerés átvételével kapcsolatos információ, és az, hogy a díjazottak között van a településünk, váratlanul ért bennünket. De amilyen váratlan volt, annyira meglepő és jóleső érzés is. A díjat községünkből ötödmagammal érkeztünk átvenni. A Kakasmandikó polgári társulás két tagjával és a Kökörcsin hagyományőrző népdalkör két tagjával. Ezek azok a szilicei társulatok, melyek munkássága áthozza Szilice népi hagyományait a múltból a jelenbe” – mondta a Felvidék.ma-nak Várady Tamás polgármester.

Kifejtette: „Mi, sziliceiek talán nem is tudjuk, hogy milyen nagy jelentőséggel bírt községünk a népi hagyományok őrzésében és ezeket a hagyományokat a neves magyar művészek és zeneszerzők igyekeztek összegyűjteni és megőrizni. Jó tudni, hogy a mai napon Szilice visszakapta múltjának egy részét és hálásak vagyunk, hogy az elismerést második felvidéki településként idén mi vehettük át. Felemelő érzés volt kézbe venni az elismerést. Ez egy időutazás, melyet annak idején az elődeink készítettek el nekünk. Az ember pedig, mint tudjuk, mindig szereti visszaforgatni az idő kerekét.

Kifejezhetetlen hálát érzek a régmúlt idők szilicei lakosai iránt. Ők akkor az egyszerű életvitelükkel annyira maradandót tudtak alkotni, hogy több mint 100 év távlatában is utolérte a jelenkor emberét a hagyományuk és a népi örökségük. Erre a díjra, elismerésre viszont nekünk nem szabad úgy tekintenünk, mintha a mi munkásságunkat díjazták volna. Ez az elismerés iránytű, útmutató a jelenben, ösztönzés és buzdítás, hogy ne legyünk tétlenek és könnyelműek, hogy ne maradjunk hálátlanok dédapáink munkásságáért és ezeket a hagyományokat továbbvigyük, hogy majd a következő generáció is értékelni tudja a ráhagyott múltat” – nyilatkozta a Felvidék.ma-nak Várady Tamás polgármester.

A Magyar Művészeti Akadémia Néprajzi és Népművészeti Tagozata a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézettel együttműködésben 2014-ben indította el a „Tiszta forrás település” elnevezésű programját. Ennek keretében a kezdeményezők elismerésüket kívánják kifejezni azoknak a Kárpát– medencei településeknek, amelyekben az elmúlt évtizedekben a magyar népzene és néptánc kutatói a népi kultúra felbecsülhetetlen értékű kincseit jelentős mennyiségben felgyűjthették.

Ezen települések lakói így nagymértékben hozzájárultak a magyarság népi örökségének megőrzéséhez és továbbadásához. Szilice 2018-ban bekerült a díjazottak sorába, és május 22-án vehették át a községben készült népzenei felvételeknek a Zenetudományi Intézetben őrzött példányairól készített másolatait, valamint egyéb, a népzenei gyűjtéshez tartozó dokumentumokat, hogy ezek segítségével megismertethessék a mai lakossággal őseik népi kultúráját. Felvidékre az elismerést igazoló emléktáblával tértek haza.