A gyógynövényipar szereplőinek határon átnyúló hálózati együttműködésére az INTERREG V-A Szlovákia‒Magyarország Együttműködési Programban 352 ezer euró költségvetéssel (ebből 299 204 euró megítélt uniós támogatással) nyert pályázatot a Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI), a Rába‒Duna–Vág Európai Területi Társulás, a Regionális Fejlesztési Ügynökség, valamint a Nagykapos és Vidéke Társulás.
Ennek keretén belül a felek június 1. és 2. között a zánkai Gyógynövény-völgy Látogató- és Oktatóközpontban tettek szakmai látogatást. A tanulmányút résztvevői között egyaránt voltak magyarországi és szlovákiai gyakorló gyógynövénytermesztők, gyógyászattal foglalkozók, mérnökök, borászok, vidékfejlesztési szakemberek, szakújságírók, mezőgazdasági termelők, erdei gyümölcsből készült nektár készítésével foglalkozók, vállalkozók, de olyan érdeklődők is, akik még csak most ismerkednek a gyógynövénytermesztéssel vagy feldolgozással, akik az egymás közti, valamint aktív szakmai kapcsolat és tapasztalatcsere lehetősége miatt döntöttek a részvétel mellett.
„A gyógynövényeknek óriási hagyományuk volt korábban, hiszen évezredes gyógyászati alapanyagok. A szintetikus szerek viszont egyre negatívabb hatással vannak a gyógynövények megbecsülésére, pedig hatalmas gazdasági potenciál rejlik az ágazatban. A projektbe bekapcsolódó felek éppen ezért gondolták úgy, hogy ennek a tendenciának a megfordítására belevágnak ebbe a kezdeményezésbe, melynek során nem titkolt célunk, hogy a gyógynövénnyel foglalkozók népes táborát összegyűjtsük, integráljuk és kapcsolatba hozzuk egymással. A projekt egyik fontos eleme éppen ezért a felhalmozott tudás egymással való megosztása és a tapasztalatok cseréje, ami a Kárpát-medencei gyógynövényvertikumot jellemzi. Ennek részét képezik az oktató jellegű tanulmányutak is, amelyeknek feladata felmérni a gyógynövény-gazdálkodás lehetőségeit, feltételrendszerét, turisztikai ökolehetőségeit, általános betekintést nyerni a gyógynövényipar széles mezsgyéjébe, mind az állattartásban, mind a borászatban és minden ide tartozó szakirányzatban” – mondta el Ugrai András projektmenedzser.
Az érdeklődőket Takács Tamás, a központot üzemeltető SF Alapítvány kurátora üdvözölte, majd elméletben bemutatta a gyógynövények termesztését, gyűjtését, gyógyhatásuk felhasználási lehetőségeit. Előadásában kitért a mai kor gyógynövényekkel szembeni elvárásaira, lehetőségeire. Ezt követően megtekintették a 7000 négyzetméteres gyógynövényes kertet, ahol a Kárpát-medence teljes gyógynövényspektrumából 500 féle terem meg, ebből 400 a Balaton-felvidéken, Káli-medencében, vadon is megtalálható. A gyógynövényágyások mellett kialakítottak egy kakukkfűvel beültetett relaxációs gyepes területet, egy tavirózsákkal borított tavacskát is, amelyek alkalmassá teszik a kertet a tanulásra, kikapcsolódásra is. A Látogatóközpont része egy feldolgozó manufaktúra is, ahol az évszaknak megfelelő gyógynövények szárítását és tárolását végzik, amelyet szintén meg lehetett tekinteni. A tárolóhelyiségben 500 féle különböző gyógynövényt tart a központ, ami lehetőséget teremt többféle betegség megelőzésére, gyógyítására alkalmas keverék elkészítésére. Ráadásul a Gyógynövény-völgy génbankot is működtet, hogy az utókor számára is elérhetőek legyenek ezek a természeti kincsek.
A szakmai program részét képezte továbbá a Gyógynövény-völggyel szoros együttműködésben dolgozó Tomajvin Aklan pincészet meglátogatása, ahol egyedülálló gyógynövényes borok készülnek. Itt többnyire a központból származó, speciálisan válogatott gyógynövénykeverékek áztatásával készülnek a borok. A bor általános kedvező élettani hatásán kívül a benne oldott növényi eredetű hatóanyagokkal együtt fejti ki pozitív hatását a szervezetre.
Majd hasonló gyógynövénytúrát tettek Monoszlón, ahol az ott előforduló gyógynövényekkel ismerkedhettek meg a résztvevők, végül pedig a méltán híres dörgicsei Levendáriumot is hasonló célzattal keresték fel. A levendulamajor Felső-Dörgicse ikertemploma romjainak közvetlen közelében található, mely szemet gyönyörködtető látványt kínál az ott megfordulóknak. A háromhektáros telephelyen a levendulatermesztésben a biogazdálkodás elvei érvényesülnek (vegyszer-, műtrágya- és gyomirtómentes).
A látogató szakemberek megismerkedhettek a helyben termesztett levendulák jellegzetességeivel, de kézműves műhely és terepgyakorlat is tarkította a programot, melynek keretén belül szakmai előadások hangzottak el illóolaj, kozmetikai termékek, aromaterápia témakörben, és a helyben készült speciális termékek kóstolója sem maradt el.
A program végül a tihanyi családi szabadidőparkban zárult. Itt a résztvevők aktívan közreműködtek a levendulás eperlekvár bográcsban való főzésében.
