Fotó: Illusztráció, thinkstockphotos

Megnövelt óraszámban tanítaná az oktatási tárca a kisebbségek nyelvét az alapiskolákban. Mindezt az az oktatási program tenné lehetővé, amelynek értelmében a szlovák tannyelvű iskolákban a tanulók felvehetnék a nemzeti kisebbségek nyelvének tantárgyát is.

Ennek érdekében az oktatási tárca idén növelte a programba bekapcsolódó iskolák normatív támogatását, s jelenleg azt várja, hány iskola sorolja be az oktatási programjába a jövő iskolaévtől kezdve valamelyik nemzeti kisebbség nyelvének oktatását.

Amint arról az oktatási tárca államtitkára, Peter Krajňák kelet-szlovákiai körútja során tartott sajtótájékoztatóján Eperjesen tájékoztatott, a kisebbségi nyelvek oktatását támogató program már 2015-től érvényes. Eddig azonban hiányzott az iskolákba való bevezetésére irányuló támogatás. Ez év január elsejével azonban négy százalékkal megnövelték azoknak az iskoláknak a normatív támogatását, melyek bekapcsolódnak a programba.

„A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy szlovák tannyelvű alapiskola felveszi a tantárgyak közé a nemzeti kisebbség nyelvének az oktatását is” – jelentette ki Krajňák. Az államtitkár szerint az alapiskolák első évfolyamában 1 tanítási óráról lenne szó, a 2. évfolyamtól a hetedikig kettőről, a nyolcadik és kilencedik osztályban pedig három tanítási órában oktatnák a kisebbségi nyelvet.

A Most-Híd által jelölt államtitkár szerint elsősorban a kis nemzeti közösségek – mint a romák, ruszinok, ukránok vagy horvátok – számára lenne ez előnyös és hatékony eszköz, mivel véleménye szerint elősegítené a nemzeti kisebbségek kultúrájának felemelkedését.

A kisebbségi nyelvek oktatását támogatja a kormány a szlovák iskolákban

A rendszer előnye szerintük a nemzeti kisebbségi iskolákkal szemben, amelyekből Eperjes megyében öt van, az, hogy az iskoláknak ezzel az oktatási tervvel nem kell megváltoztatniuk a nevüket, kétnyelvű dokumentációt sem kell vezetniük, és nem kell kétnyelvű bizonyítványt kiállítaniuk. Krajňák szerint a gyerekek nem esnek el attól az oktatástól sem, melyben egy szlovák tannyelvű iskolában egyébként általánosan részesülnek.

„Emiatt gyakran feleslegesen aggódnak a szülők” – jelentette ki az államtitkár. Az iskolák ugyanis a nemzeti kisebbség nyelvének oktatására az úgynevezett diszponibilis tanórákat használják ki, és a rendszer úgy van beállítva, hogy az iskolák ezeket a tanórákat a kisebbségi nyelv oktatásának bevezetése után is növeljék.

A rendszer bevezetését hivatott támogatni a minisztérium hatáskörében idén április 1-jén alakult nemzeti kisebbségek és inkluzív oktatás főosztálya is. „Olyan emberek dolgoznak ott, akik profi módon foglalkoznak a témával, és információkkal tudnak szolgálni azon iskolaigazgatók számára, akik szeptembertől be szeretnének lépni ebbe az oktatási rendszerbe” – fűzte hozzá Krajňák.

Kevés a kisebbségi nyelven beszélő alkalmazott

Bukovszky László, a nemzeti kisebbségekért felelős kormánybiztos keleti útja során az úgynevezett vizuális kétnyelvűség bevezetését is ismertette. Mint mondta, ez Eperjes megyében a tervek szerint alakul, és a közigazgatás terén csaknem százszázalékos. „Az államigazgatási és közigazgatási szervekre vonatkozik, és a helyzet itt jobb, mint a dél-szlovákiai településeken, ahol a magyar nemzeti kisebbség él” – mondta Bukovszky.

A kormánybiztos a hiányosságokat a nemzeti kisebbségek nyelvén megjelent hivatalos iratok iránti alacsony igényben látja, s főleg az érintett hatóságok alkalmazottainak kisebbségi nyelvismeretében. „Proaktív lépéseket tervezünk ezen a téren, például az államigazgatási alkalmazottaknak képzéseket indítanánk a kisebbségi nyelv, illetőleg a szlovák nyelv elsajátítására, hogy mindkét nyelvet bírják. Ugyanezt tervezzük az önkormányzati hivatalok alkalmazottai számára is” – fűzte hozzá a kormánybiztos.

További feladatként említette a Szlovák Posta kirendeltségeinek kétnyelvű megjelölését a nemzetiségek által lakott településeken, valamint néhány közlekedési jelzés megváltoztatását is.

Szlovákiában a kormányrendelet alapján 656 olyan települést tartanak nyilván, ahol a kisebbségek aránya legalább 20 százalékot tesz ki.

(SITA/Felvidék.ma)