Augusztus 23. és 26. között zajlik Balatonszárszón a Reformátusok Szárszói Konferenciája „Ők jönnek, mi megyünk? ” címmel, melynek idei témája a migráció. A nyitónapon tartott kerekasztal-beszélgetésen Kövér László házelnök, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, valamint Bogárdi Szabó István református püspök vitatták meg a témát.
Az Országgyűlés elnöke úgy fogalmazott, hogy Magyarország minden valóban rászorulót, üldözöttet befogad és befogadott az elmúlt években is, de az automatikus befogadást a magyar kormány és a magyar emberek is elutasítják, s ez nem ellentétes a keresztény etikával.
A nemzetközi közösségnek, Európának és az Európai Uniónak komoly felelőssége, hogyan tudja kezelni, megoldani a világ más tájain felmerülő, részben a tömeges migráció motivációját jelentő problémákat, de ezeket a kérdéseket nem nemzeti keretek között, hanem nemzetek között, nemzetközi fórumokon kell megvitatni – fogalmazott Kövér László. Megjegyezte, a nemzetközi fórumoknak nem az lenne a feladatuk, hogy rákényszerítsék a nemzetállamokat a tömeges migráció elfogadására, hanem az, hogy nemzetközi akciókat, programokat szervezzenek, lehetővé téve az életfeltételek javítását azon országokban, ahonnan milliók menekülnek el.
A házelnök a kerekasztal-beszélgetésen szólt arról is, hogy a kereszténységgel, keresztény mivoltunkkal összeegyeztethető, ha azt mondjuk: meg kell védenünk Európát, meg kell védenünk Magyarországot, a családjainkat, a jövő generáció esélyeit, hogy keresztény európaiként legyenek magyarok, azoktól, aki csellel, fortéllyal, erőszakkal akarnak Európába jönni. Kövér László kitért arra is, hogy megítélése szerint az igazi konfliktus nem az iszlám és a kereszténység között van, hanem a gyökértelenek és a mindenkit gyökértelenségre ítélni akarók, valamint azok között, akiknek van vallási, hitbeli meggyőződésük és ezt fontosnak is tartják.
Nem szabad tűrnünk, hogy ezeréves kultúránk feloldódjon a multikultúrában
Amikor migrációról beszélünk Európában, valójában nem a muszlim bevándorlókkal küzdünk, még akkor sem, ha az elmúlt években minden terrorcselekményhez magukat muszlimnak valló emberek kapcsolhatók. Azokkal állunk szemben, akik meg akarják szüntetni az egyházat, a vallási és minden más közösséget – mondta. A politikus szerint ezért is érdemes azon gondolkodni, hogy állam és egyház elkülönült működésében nem kellene-e újragondolni sok mindent, és világosan kimondani:
Magyarország keresztény kultúrájú ország.
„Meggyőződésem, hogy erőteljesebben kellene érvényesíteni az állam működésében is azt, hogy Magyarország keresztény gyökerű ország” – jelentette ki.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ez nem jelent ideológiai kényszert senki számára, Magyarországon továbbra is lelkiismereti szabadság van, ez része az európai polgári kultúrának és civilizációnak, melyből „semmit sem akarunk visszavenni”, de az államnak nem szabad semlegesen tűrnie, hogy ezeréves kultúránk „feloldódjon valamiféle nihilben, multikultiban”. Ez egy szellemi honvédelem, amire egyre inkább be kellene rendezkednünk, és amiről meg kellene győznünk sokakat a vallásukat nem gyakorló keresztények közül – fogalmazott.
Kövér László úgy vélte: új korszakba lép Európa és Magyarország is. Azt mondta, kérdés, hogy mi lesz azokban az országokban, amelyekben elveszítik a keresztény kultúra által megalapozott, a társadalmat összetartó normákat, továbbá szükséges-e, hogy az ember közösségekbe szerveződjön, „vagy jó úgy is, ha mindössze populációvá alakul”.
Nem a bajt kell idehozni
Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter újságírókkal azt közölte, hogy minden államhatalom a saját állampolgáraiért, nemzetpolgáraiért tartozik elsődleges felelősséggel, másokon úgy kell segíteni, hogy ezzel ne veszélyeztessük saját társadalmunkat. „Nem a bajt kell idehozni, segítséget kell nyújtani ott, ahol erre szükség van” – fogalmazott.
A miniszter a Magyarországról történő elvándorlásról szólva azt közölte, hogy nem az elvándorlás vagy a kivándorlás, hanem a szabad munkavállalás a megfelelő kifejezés. Amikor Magyarország az európai uniós csatlakozás mellett döntött, tudta, hogy ez minden magyar számára lehetővé teszi a munkavállalást a közösség országain belül – jegyezte meg. A politikus rámutatott, hogy „az arányokat tekintve Magyarország még mindig jól áll, innen mentek el a legkevesebben Nyugat-Európába”, de az a cél, hogy a magyar gazdaság jó teljesítményével csökkenjen a különbség az életszínvonal tekintetében, ennek következtében pedig sok külföldön dolgozó magyar gondolja majd: itthon is van perspektíva.
Harminc év telt el a rendszerváltás óta, és bár lehet jogos kritikákat megfogalmazni számtalan területen, az elmúlt három évtized ugyan nem minden időszakában, de összességében sikeres volt – mondta. Gulyás Gergely hangoztatta, hogy a kormánynak az a feladata, hogy mindenhol, mindenkinek esélyt teremtsen a boldoguláshoz. Utalt rá, 2010-hez képest ma 800 ezerrel többen dolgoznak Magyarországon. Folytatni kell a munkát, és Magyarország olyan vonzó ország lehet, ahol a biztonság mellett a jó életszínvonal miatt is megéri maradni – jelentette ki.
Csak béke legyen
Bogárdi Szabó István arról beszélt, hogy az Európába irányuló migrációról, az elvándorlásról és a Magyarországon belüli migrációról is szükséges eszmecserét folytatni. Utóbbiról azt mondta: az elmúlt 50-60 évben a magyarországi lakosság kétötöde költözött el lakhelyéről. A püspök azt az igényt fogalmazta meg, hogy „csak béke legyen” a világban, mert nem tudhatjuk, egy lokálisnak tűnő háború megmarad-e helyi ügynek, vagy érinti Magyarországot is.
***
A konferencia előadásait az érdeklődők a Református Közéleti és Kulturális Alapítvány Facebook-oldalán élő közvetítésben is megtekinthetik.
(MTI/Felvidék.ma)
