Wargha Bálint (Fotó: Csémi Szilárd - Kismedve)

Milyen szerepet játszik a ritmus az életünkben? Hogyan segíti gyermekünket? Mi az a Body Percussion (testdobolás)? Hogyan gondolkozik egy dobos? Ilyen és hasonló kérdésekre kaphattak választ azok a bátor résztvevők, akik a hűvös, borongós idő ellenére kimerészkedtek a nagymegyeri Fészek Ifjúsági Központban megrendezett Drum Laboratory Day elnevezésű zeneművészeti napra.

Bizony, aki ott volt augusztus 25-én, az az értékes előadások és bemutatók mellett kipróbálhatta a dobfelszerelést, elsajátíthatta a dobolás alapjait, ugyanakkor fergeteges dobszólókat hallgathatott, és a nap befejezéseként tanúja lehetett a jelen lévő dobosok fantasztikus dobpárbajának.

A sikeres bemutatkozó megálmodója és főszereplője egy tehetséges fiatal, Wargha Bálint volt. Mint megtudtuk tőle, az eredeti tervei szerint is a ritmust és a dobolást akarta a középpontba helyezni és úgy érzi, ezt sikerült is megvalósítania. Elmondta, a nap nemcsak a dobosoké, hanem mindenkié, aki szeretné magát kipróbálni a ritmus világában. Ezért a fiatalabb korosztály érdeklődésének különösen örült, hiszen ők jelentik az utánpótlást.

Wargha Bálint (Fotó: Csémi Szilárd – Kismedve)

A szerző maga is tapasztalta, hogy az érdeklődők milyen feszült figyelemmel hallgatták Bálint tapasztalatait, melyeket a tanulmányai és a világ neves zenei programjain való dobjátéka, illetve az azokra való felkészülések során szerzett. Arra is fény derült, hogy bár hosszú évek óta zenél, de tavalyig nem tulajdonított nagyobb figyelmet a sportnak, viszont amióta rendszeresen sportol, sokat fejlődött a zenei állóképessége is.

Bálint a felsőfokú tanulmányait Bécsben a Vienna Music Institute-on végezte jazz és pop szakon, jelenleg a RedPMusic Studion session dobosa és tagja Ausztria leghíresebb dobos színházának, a Drumatical Theatre-nek, ahol a ritmust, a mozgást és a koreográfiát ötletgazdagon hangolják össze. A zenével 12 évesen kezdett ismerkedni, édesapja maga is zenész, basszusgitáros. Banyák József, Benkő Ákos, Szakadáti Mátyás dobtanárok készítették fel, majd a bécsi konzervatóriumban olyan zenészektől tanulhatott, akik a zenei élet legjavához tartoztak. Nagy részük az USA-ban tanult, a Berklee Music College-ban.

Meg kell említeni például Harald Tansche, Jörg Mikula, Conrad Schrenk, Fred Eisler, Betty Semper, Alexander Lackner, Fernando Paiva, Martin Wöss, Clemens Salesny, Johannes Probst, Alex Deutsch, Dusan Novakov, Michael Prowaznik, Gryllus Samu és Daniel Pepl nevét. Bécsben nagyon élénk zenei élet zajlik, tele van zenei klubokkal, ahol sokat lehet tanulni. Később sikerült bekerülnie a Drumatical Theatre-be, Ausztria leghíresebb dobos színházába, ahol szorosan együttműködnek a táncosokkal, artistákkal és énekesekkel.

Wargha Bálint (Fotó: Csémi Szilárd – Kismedve)

Erről így vall Bálint: „Az első fellépést 8 hónapon át tartó kemény próbafolyamat előzte meg a színházzal. Itt már nemcsak doboltam, hanem a koreográfiára is figyelnem kellett. Mikor hova nézek, merre fordítom a fejem, hogyan pörgetem az ütőt és milyen magasságba emelem… Imádtam. Boldog voltam, hogy ennek a részese lehetek. A Drumatical Theatre mutatta meg nekem, mi az a profizmus és eljutottam velük számos országba és világeseményre (2015 Doha, Katar, férfi kézilabda vb, 2015 Baku, Azerbajdzsán, 1st European Games, 2016 Asgabat, Türkmenisztán, az új asgabati nemzetközi reptér megnyitója, 2016 Dendermonde, Belgium, Katuit, 2017 Anglia Kriket vb, 2017 Salzburg, Ausztria, Electric Love Festival, 2018 Milánó, Olaszország, AC-Milan – Sassuolo meccs, 2018 Luxemburg Arch 2018 technológiai kiállítás).”

Amikor Bálintot a terveiről faggattuk, felvázolta, hogy a zenélés, valamint az alapiskolai és zeneiskolai tanítás mellett egy különleges ritmikus terápiasorozatot tervez elindítani októbertől a volt Zárdaiskola épületében működő Fészek Ifjúsági Központban. Bálint jelenlegi legfőbb célja ugyanis, hogy a Drum Laboratory dobiskolája segítségével a fiatalokat ösztönözze arra, hogy hangszeren játsszanak, illetve hogy újra összekösse őket a ritmus világával:

„A ritmus minden területen átszövi az ember életét. Szívritmus, bioritmus, napi ritmus… már a magzat életét is áthatja, hiszen folyamatosan hallja anyukája szívdobbanásait, a magzatvízben lebegve érzi édesanyja járásának ritmusát is (egy finoman ölelő, szorító, morajló, hullámzó közegben él). A méhösszehúzódások is ritmikusan követik egymást egészen a világrajövetelig. Amikor megszületünk, elveszítjük ezt a lényegre törő, pezsgő hangot. Újfajta ritmusokkal kell megismerkednünk: az ébrenlét és az alvás, a nappal és az éjszaka ritmikus változásával. Az étkezés, a fürdés, a pelenkázás, mind olyan cselekvések, amelyek nagyon lassan, fokozatosan vezetik be az újszülöttet a földi ritmusok világába. A ritmus feletti uralom megszerzése igen komoly és nehéz feladat az ember számára. Hiszen a ritmusérzék a test feletti uralmat is biztosítja és életünk miden területét és szakaszát átszövi.

A Drum Laboratory ötlete 2016-ban született meg, amikor hazaköltözött Bécsből. „Azért hoztam ezt a dobiskolát létre, mert manapság kevés fiatal fog a kezébe hangszert. A európai statisztikában alulról a harmadikok vagyunk. Amikor 30 éves korig kérdezték a fiatalokat, hogy hányan játszanak valamilyen hangszeren, kiderült, csak 16 százalékuk. Ezen elszomorodva és felbátorodva elhatároztam, létesítek egy dobiskolát, ahol a fiatalokhoz közelebb viszem a zenét. És ekkor született meg az az ötlet is, hogy ritmikus terápia foglalkozást (body percussion-t) tartsak, mivel nem mindenki engedheti meg magának, hogy dobszerkót vegyen és ahhoz valamilyen hangszigetelt szobát is bebiztosítson.”

Wargha Bálint (Fotó: Csémi Szilárd – Kismedve)

A ritmikus terápián belül tervei szerint főleg a Body Percussion, azaz a testen dobolás kerül a középpontba. Mint tudjuk, minden testrésznek sajátos karakteres hangja van. Ha ezeket összekötjük a ritmikai tudással és élénk képzelettel, akkor a testhangokból ötletgazdag, alkotó szellemű zeneműveket, úgynevezett groove-okat, beat-eket tudunk létrehozni. Amikor rákérdeztünk, miért is jó ezzel foglalkozni, Bálinttól a következő választ kaptuk:

„Ez a világ legolcsóbb hangszere, hiszen nem kell hozzá más, csak a saját tested. Emellett jó, ha tudod, hogy a ritmus és a dallam ereje pozitívan befolyásolja az agy fejlődését. A két agyféltekét egyszerre készteti aktivitásra, melynek következménye többek között a beszéd és a mozgás, a kreativitás és a memorizálás képességének fejlődése, a nyelvi és olvasási készség javulása, az iskolai összpontosítás erősödése, s így támogatja és fejleszti a koncentrációs készséget is. A testdobolás támogatja a személyiségfejlődést, elősegíti az érzelmi intelligenciát, valamint a különböző ritmikus gyakorlatok, játékok, történetek, az improvizáció megtornáztatják az agyat, fejlesztik a finom mozgáskészséget. Mindezek miatt magabiztosságot nyújt, pihentet, ellazít, megismerteti a zenei nyelv alapjait. A zenetanulás az egész szervezetre harmonikusan hat.”

Bár erre a terápiasorozatra 5 éves kortól lehet jelentkezni, a beszélgetés során kiderült az is, hogy a nagymegyeri 23. sz. Arany János cserkészcsapat és a VMCM ifjúsági klub meghívására a családok évéhez kapcsolódóan szeptember 8-án, valamint szeptember 15-én délután ingyenes egyórás családi ritmikus terápiát is tart majd a Zárda épületében. Alkalmanként maximum 10-10 gyermeket és a szüleiket tudja fogadni. Ezek a foglalkozások előzetes regisztrációhoz kötöttek (balintwargha@outlook.com).

Befejezésül még hozzáfűzte, hogy mindezekért elsősorban szüleinek, testvérének, dobtanárainak, barátainak és zenésztársainak, társulatának (Drumatical Theatre), továbbá Holényi Gergő barátjának, a nagymegyeri cserkészeknek és a Fészek  Polgári Társulás tagjainak tartozik köszönettel.